Gondolatok Vida Zsuzsa üvegművész és szakoktató kiállítása kapcsán
Vida Zsuzsa üvegművész és szakoktató 1962-ben végzett a Képző- és Iparművészeti
Gimnáziumban Báthory Júlia tanítványaként, üvegdíszítő szakon. Diplomáját a hatévfolyamos Prágai Iparművészeti Főiskolán szerezte meg 1969-ben. Báthory Júlia 1970-ben nyugdíjba vonult, utódjául Vida Zsuzsát hívta meg a szak vezetésére, aki negyvenkét éven keresztül, 2011-ig oktatott a Kisképző üvegszakán. Ez rekordhosszú időszak, és eredményes munkát végzett. Munkásságának alapját a stúdióüveg jelenti. Egyik prágai mestere Stanislav Libenský volt, tőle ismerhetjük a következő idézetet: „Az üveg minden emberi érzés kifejezésére alkalmas”. És nem csupán érzések, hanem gondolatok kifejezésére is.
Vida Zsuzsa hetven üvegtárgyát láthatta a közönség a Hegyvidéki Polgármesteri Hivatal Folyosó Galériájában, amelyeket egy nagy vitrinben állítottak ki, nem pedig – ahogy azt ebben a műfajban megszokhattuk – külön asztalokon. De talán jobb is így, hiszen átfogó képet kaphatunk a művésznő munkásságáról. Láthatjuk, hogy milyen egyszerű, letisztult formákkal dolgozik. Némelyek faformában készültek, másokat pedig szabadon alakított változatos színekkel. Egységes formavilág jellemzi Vida Zsuzsa üvegtárgyait, ez pedig csak a profi művészek sajátja.
Előzmények és elődök: Báthory Júlia
1778-ban a Ratio Educationis-nak köszönhetően létrejött a Képző- és Iparművészeti Gimnázium elődje, a budai rajzkör, azt követően pedig a pesti rajzkör is. E kettőt összevonták, mert egyre nagyobb igény jelentkezett az ipar részéről a képzett, rajzolni jól tudó szakemberekre, tervezőkre. Évről évre bővült a tanulói létszám, olyannyira, hogy új épületre volt szükség. Kezdetben csak szabadkézi rajzoktatás, 1904-től kezdve azonban már műhelymunka is zajlott.
Az üvegműves szakosztályt 1952-ben Báthory Júlia hozta létre. 1950-től 1952-ig Z. Gács György volt az iskola művészeti igazgatója, aki a Bauhaus szellemiségében alkotott, már a diplomamunkája is a Bauhaus felfogásában készült. Báthory Júlia több nyelven beszélő, sokoldalú, kreatív alkotóművész volt, az 1920-as évek második felében gyakran részt vett Dessauban a Bauhaus előadásain.
Az üvegszakot azért hozták létre, mert számos üveggyár üzemelt már akkortájt Magyarországon, de képzett, rajzolni jól tudó tervezők nem voltak, amatőrök tervezték az üvegeket. Le voltunk maradva a cseh és szlovák üveggyáraktól, mert ezekben már a 19. században szakképzett tervezők dolgoztak. Báthory Júlia alaposan kidolgozta a közép- és felsőfokú oktatás elméletét és tanmenetét. Ez a középiskolában heti tíz óra tervezést jelentett, elsősorban gyári tervezést, de nagy hangsúlyt fektetett a szabadkézi rajz oktatására is (kockológia, portré, drapéria stb.).
A tanulóknak egyhónapos kötelező nyári szakgyakorlaton is részt kellett venniük valamelyik hazai üveggyárban. Az üvegszakon költséges üveghuta is a tanulók rendelkezésére állt és áll jelenleg is. A földszinten lévő üvegszak tágas helyiségeit is Báthory Júlia szerezte meg, és olyan technológiákat vezetett be, amelyeket korábban még sosem alkalmaztak hazánkban. Korszerű svéd homokfúvó berendezést vásároltatott, amely a pincében napjainkban is jól működik; az üveggravírozás feltételei is adottak. Az üveggyárakból beszerzett csiszológépek szintén ma is üzemképesek. Ezek kezelését is profi szakemberek végezték: Szabó Gyula, Urbán Ferenc, később pedig Turák Károly.
Üvegtervezők és gyárak
Tehát minden lehetőség adott volt a fiataloknak, hogy képezzék magukat, és hogy továbbtanuljanak a felsőoktatási intézményekben, vagy gyári tervezőkké váljanak. A gyárakban probléma volt, hogy a forradalmian új formavilágot kialakító képzett tervezők nehezen tudtak beilleszkedni az adott közegbe, mert a gyárakban a vezetők hozzászoktak a hagyományos, kommersz termékekhez. Emiatt előfordult, hogy ellentét alakult ki a tervezők, főleg később a diplomás tervezők és a gyárak vezetői között. Nagyon nehéz dolguk volt azoknak a profi, nem behódolni kívánó művészeknek, akik a saját elképzeléseik szerint szerettek volna dolgozni, tervezni, alkotni. Nem beszélve a jogi kérdésekről: a gyárakban munkaviszonyt létesítő tervezőknek, azaz a „gyártmányfejlesztési ügyintézőknek” az első munkanapon alá kellett írni egy papírt, hogy az általuk tervezett alkotás a gyár tulajdonát képezi. Ez nonszensz, a tervezett alkotás szerzői joga mindig a tervezőé. Mára azonban gyökeresen megváltozott a helyzet: vannak képzett, diplomás és középfokú végzettségű üvegművészeink, tervezőink, viszont nincsenek üveggyáraink.
Az üveggyáraktól az üvegműhelyekig
A hazai üveggyárak története egészen a magyar várak lerombolásáig, I. Lipót korszakáig visszavezethető. 1708-ban alakult meg a parádsasvári üveggyár elődje. A fatüzelésű üveghutát II. Rákóczi Ferenc hozta létre. Kevesen tudják, hogy ilyen ipari tevékenységet is ösztönzött a fejedelem, ez a legrégebbi üveghuta hazánkban. 1878-ban az Ajkai Üveggyárat Neumann Bernát alapította meg, később Kossuch János családi üveges vállalkozása lett a tulajdonos. Tizennégy évvel később, 1892-ben létrejött a Tokodi, 1893-ban a Salgótarjáni Öblösüveggyár, majd 1940-ben az önálló arculattal rendelkező Berekfürdői Üveggyár Veress Zoltán jóvoltából. Rendkívül tehetséges, kreatív ember volt, munkásságát Kossuth-díjjal jutalmazták, és tanársegéd is volt az 1930-as években a Kisképzőben. Kutatásokat végzett a hutai üveggel kapcsolatban, ő volt a fátyolüveg-technika hazai meghonosítója. Legújabban pedig a Nagykanizsai Üveggyár termelése indult meg 1943-ban.
Stúdióüveg és üvegművészet
Az úgynevezett stúdióüveg 1961-ben jött létre Amerikában. Korábban a gyárakban csak sorozatgyártással készültek az üvegek. Azzal a céllal hoztak létre kis üvegműhelyeket, hogy egyedi jellegű termékeket alkothassanak. A munkák elkészítésébe a tervezőket is bevonták, ezekre a tárgyakra gyorsan lett is kereslet. Amerikában nagy összegekért lehetett megvásárolni ezeket az egyedi tervezésű és kivitelezésű alkotásokat. Ebből következően az üvegművészet szó is viszonylag újnak számít. Korábban Magyarországon inkább az üvegműves szót használták, mára az üvegművészet elnevezés vált elfogadottá.
Magyar és cseh üvegművészet
Fontos körülmény a cseh és a magyar üvegművészet kapcsolata, pontosabban ahogyan a cseh üvegművészet hatott a magyarra. A gyárakban többségében cseh–morva–sziléziai üvegtárgyak készültek. A terveket, mintákat a megrendelők hozták, és ezek kerültek sorozatgyártásba. Új tervek is készültek természetesen, sok külföldi megrendelő elsősorban a teljesen új, egyedi iparművészeti alkotásokat kereste. Vida Zsuzsa a dizájn mellett a stúdióüveg szellemiségében dolgozott, amelyet Prágában sajátított el, és ez alapozta meg munkásságát.
Üveges évfolyam a Kisképzőben
Vida Zsuzsa középiskolai osztálytársai közül Tahi Tóth László kitűnően rajzolt, színművészként Kossuth-díjat kapott. Erdei Sándor hutában készült üvegszobrokat alkotott Salgótarjánban. Lecjaks Mária Bécsbe költözött, lámpákat tervezett. Uresch Zsuzsa divattervező lett. A letisztult formavilágú, dizájn üvegkelyheket tervező Andráska József a feleségével Svájcba költözött. Katona Erzsébet a Ferunion Külkereskedelmi Vállalat üvegtervezője volt.
A Kisképzőben immár százkét éve működik az oktatás, jelenleg tíz szakon, a historikus építészeti stílust követő, Kauser József által tervezett, nyugalmat és állandóságot sugárzó, szerethető, nagy belső udvarral rendelkező, IX. kerületi Török Pál utca 1. alatti patinás épületben, amelyet korábban Oroszlán utcának neveztek.
Vida Zsuzsa kiállítása a Hegyvidéki Polgármesteri Hivatal második emeletén volt látható 2025. június 17. és augusztus 29. között.
Fábry János
üvegművész
