A VI. GlasSpring: Kortárs csoportos üvegművészeti kiállítás 2024. április 25. és május 18. között a Klebelsberg Kultúrkúriában
GlasSpring címen 2019 óta eddig minden évben megrendezte a Kiskép Galéria a kortárs üvegművészet tavaszi tárlatát. A Krisztinavárosban újonnan megnyíló Tér-Kép Galéria programjai közé egykor meghívott csoportos üvegművészeti kiállítás egy ritkán látható műfajnak adott rendszeresen visszatérő nyilvánosságot. A tulajdonos önkormányzat nem titkolt célja volt, hogy a 20. századi haladó gondolkodású értelmiségiekről, írókról és művészekről híres, a polgári élet mintájául szolgáló budai negyedben ma is élénk kulturális igényt új tartalmakkal elégítse ki. A GlasSpring jellemzően a legfrissebb gondolatok és kísérletek terepe, előadásokkal, tárlatvezetésekkel gazdagított népszerű találkozási alkalom. Az időközben méreteiben jelentősen kibővült esemény három évvel ezelőtt átköltözött a Klebelsberg Kultúrkúria Barbakán termébe. Eddig összességében nyolcvannál több alkotót szerepeltetett, szoros együttműködésben, de nem kizárólag a Magyar Üvegművészek Társasága Egyesület tagságával és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem üvegszakával.
Ipari tervezőművészetből autonóm üvegdizájn
A kiállításra meghívott, igen sokféle érdeklődésű művészeket nem korlátozzák sem műfaji, sem tematikus előírások, azonban a kurátor által kiválasztott címtárgy és alcím adhat támpontot. Egyes szakmai körökben az ipari tervezőművészetből kibontakozó autonóm egyedi dizájn, az alkalmazott művészi lét, valamint a szépművészet, szobrászat, festészet kategóriák között „se ide, se oda” tartozás közötti állapotban lavírozó üvegesség itt egyértelműen az „ide is oda is” tartozás ékes bizonyítéka. Egyik összekovácsoló ereje az üveggel bánni tudás mellett az alapos művészeti képzésből fakadó közös szókincs és vizuális nyelv, valamint az egymásra utaltság, hiszen a ma már kizárólag kis műhelyekben, stúdiókban gyakorolt tevékenység konzultációk nélkül, a szaktudás és a művészet aktuális állapotának és fejlődésének évről-évre történő karakteres bemutatása csoportos megjelenés nélkül szinte alig, egyénileg pedig keveseknek és ritkán lehetséges.
„…a nyilvánosság jelenti a legbiztosabb védelmet a létezés és a tudás eredetiségének bizonyítására…”
A tárgyalkotó művészet és a nyilvánosság
Évszázadokon keresztül a tárgyalkotó vélt vagy valós zsenialitása a kémia, a tűz, a kemencék világában szerzett jártasságban rejlett, képviselőinek pedig személyes érdekük volt a titkok megőrzése. A 21. században a webes felületeknek köszönhetően úgy tűnik véglegesen megszűntek a titkok, sőt a nyilvánosság jelenti a legbiztosabb védelmet a létezés és a tudás eredetiségének bizonyítására. Az egyidejűség, a gyors reagálás, a folyamatos jelenlét a közösségimédia-felületeken nehéz feladat elé állítja az alkotó embert. Míg évszázadokon keresztül hierarchizált formában működött a művészeti szcéna, és világos ösvények jelölték ki a szerepét, a fejlődés ütemét és irányát, ez mára drámaian szétesett, más dinamikát tapasztalunk. Az intézmények és galériák sem kivételek ez alól a tendencia alól. Gyorsan változnak a globális trendek, s nem feltétlenül a szakmai megalapozottság az irányadó. A múlt század hetvenes éveitől a világot, így az Iparművészeti Főiskolán éppen kibontakozó magyar üvegművességet is, az egyéni útkeresésekre buzdító nemzetközi stúdióüveg mozgalom határozta meg, ami egyes nyugati kritikusok szerint a ’90-es évek közepére véget is ért, mielőtt tehát a magyar kortárs üvegművészet elmúlt nagyjából hetven évének átfogó művészettörténeti elemzése megtörtént volna.
Az UNESCO és az európai hagyományos üvegművesség
Ma tehát sokkal inkább a felejtéssel kell megküzdeni, és ez minden olyan, évezredekre visszavezethető kézműves tudásra és készségre érvényes, amelyek az ipari forradalmaknak köszönhetően „sikerrel” kiiktatódtak az életünkből. Ezt felismerve az UNESCO (az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) egy reprezentatív lista összeállítását indítványozta azokról a tevékenységekről, amelyek az emberiség szellemi kulturális alapjául szolgálnak, tudásban, képességekben, élő közösségekben, nemzedékről nemzedékre hagyományozódnak át, közösségi gyakorlatok fennmaradását szolgálják, alkalmasak közös identitás érzését nyújtani, esetenként a közérdeklődésből eltűnőben, elszigetelten, magukra hagyva működnek. Amikor az európai hagyományos üvegművesség felé fordult a figyelem a szervezet párizsi központja megkereste többek között a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottságát. A tapasztalatokat felterjesztő hat országban –Franciaország, Spanyolország, Németország, Finnország, Csehország, Magyarország– működő mesterek és művészek, intézmények és az üvegesség iránt elkötelezettek különböző hangsúllyal fogalmazták meg és nyilatkoztak arról, hogy mit tesznek a kézműves üvegművesség fennmaradásáért.
„…UNESCO: az európai hagyományos üvegművesség felé fordult a figyelem…”
Kézműves üvegkészítés: UNESCO szellemi örökség
Magyarország az oktatást állította a fókuszba, mert az üvegművesség mesterségbeli és művészeti tudásmegőrzése jelen helyzetben gyakorlat orientált formában iskolai, egyetemi, szimpóziumi és műtermi keretek között történik. Az ehhez kapcsolódó kutatási és megőrzési stratégiák kidolgozása, kapcsolati koordinációk kiépítése, a közösségi hagyományok ápolása is hozzájárulnak az üvegművesség megmaradásához, ahogy a széles körű ismeretterjesztés érdekében tett erőfeszítések is. A felterjesztést 2023. december 6-án az UNESCO Szellemi Örökség Kormányközi Bizottsága elfogadta és „a kézműves üvegkészítés mesterségbeli technikája és képességei” elnevezésű örökségelem felkerült a „reprezentatív listára”. A szakterületek határait és a közös szellemi és tartalmi összetartozást tükröző helyszínekre kerülő öt oklevelet, melyek az UNESCO főigazgatója által szignált dokumentum alapján készültek dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke, Zánki-Tóth Enikő a Kulturális és Innovációs Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkársága Közösségi Művelődési Főosztályának vezetője és dr. Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság vezetője adták át az üvegműves közösség széles nyilvánossága előtt a 6. GlasSpring kiállítás megnyitója alkalmából május 24-én.
Homo faber – a kézzel alkotó európai ember
Pattantyús Gergely üvegtervező iparművész megnyitó beszédében így fogalmazott:
A felegyenesedett ember, a »kétlábú képességgel« rendelkező homo faber, a szerszámkészítő, műgonddal alkotó európai ember. Ez lehetővé tette a vérkeringés olyan rendszerét, hogy az agy fokozatosan növekedjen. A »kéz« az, amely az elme számára fejlődést jelentett.
A felfogóképesség a fogóképesség (finoman, érzékenyen, a harmadik ujjperccel rendelkező emberek különleges) képessége, tehát az embernek nemcsak eszébe jut valami, hanem a kezébe (is) jut(hat) valami. A keze felől okosod(hat)ik. A kezét művelő, kezét finomítani tanuló, tudó, kézzel készítő ember az Ember. […] Akik tárgyat alkotnak, azok gondolkodni tanítanak, emberi, alkotó gondolkodást. Akik készítenek, azok a mozgás gyakorlata révén okosodnak, és ezt az emberi hagyományt ápolják, vagyis emberhez méltó munkát végeznek. […] És emberi közösségeket építenek, mert a művészet egyszer, és először is az emberről szól, az emberért.
VI. GlasSpring: technikai sokszínűség
Az idei GlasSpring tárlat a technikai sokszínűséget állítja a központba, mint az évszázadok alatt kiművelt, speciális tudást igénylő üvegfújás, színezés, csiszolás, gravírozás, festés, üvególmozás és mellette az újabb technikai vívmányokon, új anyagminőségeken alapuló rogyasztás, pate de verre és casting, a labortechnika vagy optikai üveghasználat és nyomdai eljárások. Együtt ünnepelnek a tanítványok, a MOME üvegszakos hallgatói és a generációk szakmai és művészi formálásában résztvevő mesterek.
Fúvott tárgyak, szabad asszociációk
Vida Zsuzsa alkotói munkásságában, aki a „céhes” világ szigorú szakmai szabályait követő Báthory Júlia oktatói feladatait vette át a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban, már a szabad asszociáció érvényesül.
A fúvott tárgyak az alkotás folyamán használati értéküktől megfosztva kaptak értelmet Mutánsok című művében. Kecskés Krisztina Bizonytalanság és Bihari Kristóf EGO című művei fusing technikával, Haba Erika Eredet című alkotása öntészeti eljárással készültek, amelyek a mai tanárgeneráció technikai érdeklődését mutatják. Gonzales Gábor négy évtizeden keresztül inspirált és inspirálódott az Iparművészeti Főiskola, majd Egyetem üvegműhelyének vezetőjeként. A Tengervízen lebegő levél elkészítésében összegződik minden eddig általa használt technológia, formavilága tökéletesen illeszkedik az életműhöz.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem a felsőfokú tudásmegőrzésben, az unikális elméleti és gyakorlati tervezőművész képzésben kiemelkedő, az arts and crafts mai irányzatait is magába foglaló korszerű intézmény. Pattantyús Gergely Szatírdráma, Polyák János Merítkezés, Borkovics Péter Raticello, Carcass James Oroszlánember, Szeredi Sára Marshmallows művei szolgálnak példaként az ott tanulók számára. Külön említjük Hefter Lászlót, aki a Rezonanciák című festett, ólmozott üveg megalkotója, iskola- és galériaalapító, félévszázada az üveges közösség fáradhatatlan mentora.
Fontos azonban kiemelni, hogy a kiállítás minden résztvevőjéről elmondható, hogy akár más intézményekben tanítva, akár szervezett közösségekben, kiállítások rendezésében, vagy munkájuk során és azon kívül is, óriási erőfeszítéseket tesznek a magyar üvegesség jó híréért.
Kiállítók: Balogh Eleonóra, Bánó Rita, Bartus Ágnes (Jack Tiborral), Bihari Kristóf, Borkovics Péter, Botos Péter, Budai Zsolt János, Carcass James, Csala Zsuzsa, Czibor Éva, Jeff Cunningham, Darabos Anita, Doktor Melinda, Dombi Lívia (Fock Mátéval), Edőcs Márta, Farkas Vajk, Formanek Zsuzsa, Gonzales Gábor, Grünfelder Judit, Haba Erika, Hegyvári Bernadett, Hefter László, Homoki Anikó, Jegenyés Jusztina, Kecskés Krisztina, Kertészfi Ágnes, Kohut-Görömbei Luca, Köblitz Birgit (Vereczkey Szilviával), Kunckel Zoltán, László Kyra, Lendvai Péter Gergely, Mező Alexandra, Németh Hajnal Aurora, Pattantyús Gergely, Polyák János, Smetana Ágnes, Szász Károly, Szeredi Sára, Szilágyi Csilla, Szilcz Mariann, Szőke Barbara, Telegdi Balázs, Válint Ingrid, Varga Gyöngyvér Amala, Viczán Zoltán, Vida Zsuzsa; valamint a MOME üvegszakos hallgatói: Bechtold Fülöp, Boda Rebeka (Aleksandra Ivaninával), Cserba Péter, Kis Regina Beatrix, Baranyay Szabolcs, Mráz Emese, Pálfi Lujza, Parlagi Róza, Szöllősi Anna.
Koós Ágnes
galériavezető
Fotók:
- Bartus Ágnes – Jack Tibor: Rügyfakadás; olvasztott, csiszolt üveg, sterling ezüst; 2024 (Fotó: Csipes Antal)
- Németh Hajnal Aurora: A tűz ékszere; schwarzlot festett síküveg, gyöngyök; 2024 (Fotó: Csipes Antal)
- Kunckel Zoltán: Trópusi tojások; fújt üveg; 2019-2022 (Fotó: Csipes Antal)
- Borkovics Péter: Raticello; összeolvasztott hutaüveg a Berengo stúdió (Murano) együttműködésével; 2023 (Fotó: Csipes Antal)
- Balogh Eleonóra: Sequences; melegen alakított üveg, vegyes technika; 2023 (Fotó: Csipes Antal)
- Baranyay Szabolcs – MOME: Natural forces; fújt, csiszolt üveg (Fotó: Csipes Antal)
- Kertészfi Ágnes: Guggoló medúza; fusing glass (Fotó: Csipes Antal)
- Darabos Anita: Búgócsiga I-II-III.; ragasztott, csiszolt fa, kompozit, üveg (Fotó: Csipes Antal)
- Vida Zsuzsa: Mutánsok 2 elem; anyagában színezett üveg; 2022 (Fotó: Csipes Antal)
- Carcass James: Lionman; rogyasztott üveg, huzal (Fotó: Csipes Antal)
- Jegenyés Jusztina: Emlékek; casting; 2023 (Fotó: Csipes Antal)
- Farkas Vajk: Lendülő piros (R.R. project); áttört, melegen festett, hajlított float üveg; 2023 (Fotó: Csipes Antal)
- Válint Ingrid: Átjáró; casting; 2023 (Fotó: Csipes Antal)
- Haba Erika: Eredet; casting; 2013-2024 (Fotó: Csipes Antal)
- Kis Regina Beatrix – MOME: Vasarely halo; üvegfúvás; 2022 (Fotó: Csipes Antal)
