A VII. GlasSpring: Üvegálmok – Látomások című kiállítás a Klebelsberg Kultúrkúriában 2025. április 24. és május 22. között

Ha figyelmesen elolvassuk a csoportos üvegművészeti kiállítás címét, lassan kimondjuk és értelmezzük a szavakat, feltűnhet, hogy mennyi szimbólum tapad hozzájuk.
A hetes szám átszövi életünket és kultúránkat. Gondoljunk csak például a hét napjaira, a hét vezérre, a mesék hétfejű sárkányára, a szivárvány hét színére; de hét ága van az életfának és a menórának is. Általános vélekedés vagy csupán hiedelem, hogy az ember szervezete, így élete is hétévente megújul.¹ A hetes szám összetett jelentésrétegeiből azt érdemes most kiolvasnunk, hogy ez már a hetedik olyan tárlat, amelyen a kortárs magyar üvegművészet képviselői megmutatkozhatnak. A szervező-kurátor, Koós Ágnes részéről példamutató és elismerésre méltó az az elhivatottság, amellyel e nagyszabású kiállításokat 2019 óta évről évre életre hívja, menedzseli, képviseli.
Azért is fontos hangsúlyozni, hogy ez a kiállítás-sorozat egymás után hét alkalmat élt meg – köztük a Covid-19 világjárvány által terhelt esztendőkkel –, mert a magyar üvegművészet történetében nem található hasonló, következetesen szervezett, országos méretű seregszemle. 1985-ben ugyan megrendezték az Országos Üvegművészeti Kiállítást Balatonfüreden,² majd öt évvel később az I. Tihanyi Üvegtriennálét a Tihanyi Múzeumban,³ ám ezeket nem folytatták. A hazai kerámiakultúra történetében mérvadó és meghatározó az 1968 és 2008 között, negyven éven át, húsz alkalommal, Pécsett megrendezett Országos Kerámia Biennálé⁴ (amelynek feltámasztásán és folytatásán napjainkban is fáradoznak).⁵ A művészet marginális területeire szoruló üvegművészek ezért gyakran indultak az Országos Kisplasztikai Biennálén, amelynek nagy hagyományokkal bíró rendezvénysorozata szintén Pécshez köthető. A rendszerváltást megelőzően a gyári üvegtervezők lehetőséget kaptak megmutatkozni az 1979 és 1988 között, négy alkalommal, Kecskeméten életre hívott Országos Szilikátipari Formatervezési Triennálén,⁶ valamint a szintén Kecskeméten 2005 és 2017 között öt ízben megrendezett Nemzetközi Szilikátművészeti Triennálén, amelynek alapító-szervezője a Nemzetközi Kerámia Stúdió volt. A HuGlass címmel szervezett csoportos üvegművészeti kiállításokat eddig 2012-ben, 2014-ben, 2017-ben és 2022-ben rendezték meg a Magyar Üvegművészek Társaságának (MÜT) szervezésében.⁷ A felsorolás azonban itt véget is ér; a magyar üvegművészetnek nem volt olyan meghatározó biennálé- vagy triennálé-sorozata, mint a keramikusművészeknek, textilművészeknek, ötvösművészeknek. Mindaddig, amíg a GlasSpring fel nem tűnt a kultúra horizontján. Koós Ágnes jól és jókor vette észre, hogy a területen detektálható hiányérzet képes egységgé kovácsolni a magyar üvegművészet képviselőit.

Az esemény főcíme – GlasSpring – egy frappáns szójáték, amely a tavaszi megújulás gondolatkörét kapcsolja össze az évenkénti bemutatók elsődleges kívánalmával: az új, korábban még nem látott, frissen elkészült tárgyak kiállításával, ami az üveg anyagával és a technikákkal való kísérletezést ösztönzi, a biztonsági önismétlést pedig mellőzi. A GlasSpring-tárlatok az üvegművesség évenkénti virágba borulását, újjászületését, reneszánszát biztosítják. A GlasSpring a kortárs magyar üvegművészet legfontosabb hazai seregszemléjévé vált, amelynek eredményei visszakereshetők, visszanézhetők; a korábbi tárlatok online és print katalógusok formájában tájékozódási pontokként szolgálnak.⁸

„az éjfekete kiállítótérben álomszerű látomásokként ragyognak fel a színes üvegplasztikák”

Az idei évre választott tematikus cím (Üvegálmok – Látomások) részben talán helyspecifikus: a Klebelsberg Kultúrkúria Barbakán termének sötétre festett téglafalai az éjszaka és az álmok képeit hívják elő. Az éjfekete kiállítótérben színes foltokként felragyogó üvegplasztikák és installációk álomszerű látomásokként értelmezhetők. Az álmok, látomások lehetnek jók, rosszak, lehetnek egyenesen rémisztőek, amelyekben az egyén tudatalattija meglévő és kitalált emlékképeket kever össze véletlenszerűen. Sokan hisznek az álmok és a látomások misztikus, transzcendens jelentésében, így a jövő alakulására vonatkoztatható mozzanatokat, valóságmorzsákat látnak bennük. A címet tehát az üvegművészet jövőjére kellene vonatkoztatnunk? A kiállítás anyagából kiindulva ez a jövőkép pozitív, biztató: a különböző generációk jelenléte, a már régről ismert és a most debütáló alkotók szereplése egészséges változatosságot reprezentál. Pozitív hatásúak a közelmúlt eseményei is: az Üveg Nemzetközi Évének 2022-ben zajló rendezvényei vagy a 2023-ban kiérdemelt UNESCO örökségvédelmi elismerés⁹ mind az üvegművesség művelésének minőségi, magas színvonalú folyamatosságát és fejlődését szavatolják.
Ha az eddigi szimbólumokhoz hozzáillesztjük a kiállítás hívóképének választott, Az utolsó függőón című alkotást, Buczkó György művét, akkor további erőteljes képekkel gazdagodhat értelmezésünk. Az utolsó itt talán baljóslatú vagy vészjósló jelentésű: a megszüntetett, beszántott magyar üveggyárak mementója. Ám a függőón, mint egy stabil, eltéríthetetlen irányjelző, a világtengely, igazán örökérvényű üzenetet fogalmaz meg, még akkor is, ha a jelen esetben vasból szerkesztett, indusztriális, az egykori gyári környezetet idéző keretek közé szorították.

Az „élő glassikus” Buczkó György munkái mellett az installációk jelölik ki a tárlat fókuszpontjait. László Kyra Keretek között című, a faboltozatos terem plafonjáról belógatott drámai hatású műve egy elhasznált gumiszalagokkal átkötött, fakerettel megerősített, deformált, füstszínű üveglap. James Carcass szabadon fúvott, opálos, enyhén gyöngyházfényű, szabálytalan formájú üvegmunkái íves vonalban lógnak, szinte úsznak a térben. Az egyre kisebb formák mintha egy álom szertefoszlásának folyamatát illusztrálnák, míg a falra vetülő árnyékaik embriók fejlődését rajzolják ki. Doktor Melinda a MOME-n 2023-ban készült, mesterszakos diplomamunkáját állította ki. Az Utópia című alkotás a konkrét művészi intenció ismeretének hiányában egy UV-fényben világító, üveg-acél anyagtársításra épülő, high-tech installációnak hat, miközben valódi célja az algatermesztés háztartásokba integrálható megoldását szolgálja.¹⁰
Koós Ágnes több tematikus egységet is létrehozott a tárlaton, egybegyűjtve az azonos tulajdonság és/vagy gondolat mentén elrendezhető darabokat. Ilyen egység a „Kék sarok”, ahol a kék szín változatos árnyalataiban pompázó művek sorakoznak: Jeff Cunningham, Haba Erika, Jegenyés Jusztina, Homoki Anikó és Csala Zsuzsa munkái. Csala Zsuzsa, folytatva kísérleteit a szilikát matériákkal, porcelánra üvegfrittet olvasztott, az új technikával létrejött légies felhőit állította ki. Haba Erika is továbbvitte a japán haikuk és fametszetek világából inspirálódó lírai szériáját, a vízgyűrűk elillanó, pulzáló mozgását zárta akvarellszerűen színezett üvegrétegek közé.

„a jövőkép biztató: a különböző generációk jelenléte egészséges változatosságot reprezentál”

A „Hálózatos sarok”-ban a rácsszerkezeteket tematizáló művek kerültek bemutatásra egy csoportban: Dombi Lívia, Bihari Kristóf, Köblitz Birgit és Edőcs Márta tárgyai. Edőcs Márta sejtekből építkező rácsai ezúttal nem a térbe állítva, hanem síkba fektetve jelentek meg, mégis látványos mélységet és vastagságot adva a matériának.
A tradicionális schwarzlot-festés is több műben megjelent. Kiemelkedik ezek közül Hefter László négy üvegképből álló, Jégvirágok című alkotása. A szögesdrótra vagy tövisekre emlékeztető, a fekete festék rétegei közül előtűnő, áttetsző, szúrós jégvirágok a tél és a tavasz körforgását szimbolizálhatják, vagy utalhatnak a húsvéti ünnepkörre is, hiszen a tárlat a húsvéthétfőt követő csütörtökön nyílt meg.
Számos alkotó jelentkezett technikai újítással és/vagy virtuóz kivitelezéssel. Pattantyús Gergely üvegbúrába zárt nőalakja mellett említhető Válint Ingrid, Borkovics Péter és Grünfelder Judit munkája. Válint Ingrid az idei tematikára reflektáló, Megfejtetlen álmok című absztrakt, geometrikus kisplasztikáiba pillantva színes látomások csillannak meg a rafináltan megmunkált, színtelen üvegtömbök belsejében. Borkovics Péter négy antik büsztöt rajzolt élethűen és megtévesztő könnyedséggel az üvegbe, mintha valóban egy háromdimenziós vázlatkönyv lapját szemlélnénk. Grünfelder Judit két részből álló alkotása a negatív és a pozitív formákkal játszó, az üvegöntés (casting) technikáját bravúrosan alkalmazó, a Balatont vagy a nőiséget pikáns humorral tematizáló mű. A Bikini felső című darab egy csuromvizesen összehajtott, vagy inkább összebugyolált női bikinit formáz, amelyet viselője hanyagul a partra dobott. Ez a ruhadarab negatívként jelenik meg a Balaton alsó című tárgy belsejében, amely befoglaló formáját tekintve egy lekerekített élű téglalap kék és zöld, lazúros foltokkal. A víz hullámzását, belső mozgását a negatív forma, azaz a belerejtett bikinifelső adja.

Olyan művek is feltűntek az idén, ahol az alkotóra jellemző technika beérett, és új, a korábbinál összetettebb tartalommal telítődött. Példaként Kecskés Krisztina Noé bárkája című, formába olvasztott, hajlított üvegrácsait említhetjük, ahol a színtelen üvegbe ágyazott természetközeli árnyalatok átmenete mintha tényleg valamennyi földi életet magába zárná, és megóvná egy küszöbön álló katasztrófától. Szintén ide sorolható Szilágyi Csilla Mikrokozmosz című munkája, amely az alkotó beton és üveg társítására építő kísérleteinek formai-tartalmi egységét sugározza: a vaskos, mégis organikus áttörésekkel oldott beton, benne a halványzöld üvegoázissal. Hegyvári Bernadett Domestic Landscape című, háromdimenziós csendéletében visszatért az üvegöntés (casting) technikájához. Háztartási, konyhai eszközök áttetsző sziluettjét formázó tárgyait roncsolta, majd öntött betonalapra helyezte, mintha a hétköznapi élet stabilnak, természetesnek hitt körforgását akarná megkérdőjelezni, vagy használati tárgyaink az emberiség utáni, antropocén állapotát próbálná előrevetíteni.

„a GlasSpring helyzetjelentés az üvegművészetről, sűrűsödési pont, vortex az üveg körül”

A friss alkotások mellett néhány korábban készült tárgy is szerepelt a kiállításon. Elismert alkotók korai munkáiba mindig érdekes betekinteni, látni Smetana Ágnes harsogó virágkelyheit, Vida Zsuzsa kobaltkék és rubinvörös vázaplasztikáit, Balogh Eleonóra graal technikával készült gömbjeit vagy Gonzales Gábor fémgőzölt tükrökkel kombinált formáit, melyek még csupán utalnak a későbbi emblematikus hullámokra.
A GlasSpring-tárlatokon rendre helyet, kiállítási lehetőséget kapnak a MOME üvegszakos hallgatói is. Idén kilencen mutathatták be egyetemi munkáikat a standard tervezési feladatot jelentő borospoharaktól az újraértelmezett türelemüvegeken át a társadalmi üzeneteket közvetítő, autonóm üvegplasztikákig. Számos kiállító a korábbi években még a hallgatók szekciójában jelentkezett, ez a mozzanat is azt bizonyítja, hogy szükség és igény van a GlasSpring csoportos üvegművészeti kiállításokra, amelyek évenkénti seregszemleként tudósítanak a magyar üvegművesség állapotáról, előrehaladásáról. A GlasSpring tehát nem csupán egy szimbolikus, festői szójátékkal operáló tárlat, hanem helyzetjelentés az üvegművészetről, sűrűsödési pont, vortex az üveg körül.

Novák Piroska
dizájn- és művészet teoretikus

Jelen szöveg a kiállítás megnyitóján elhangzott beszéd szerkesztett, bővített változata.

A kiállított tárgyak alkotói:
Balla Benjamin, Balogh Eleonóra, Bartus Ágnes–Jack Tibor, Bihari Kristóf, Borkovics Péter, Buczkó György, Budai Zsolt János, James Carcass, Csala Zsuzsa, Czibor Éva, Jeff Cunningham, Darabos Anita, Doktor Melinda, Dombi Lívia, Edőcs Márta, Formanek Zsuzsa, Gonzales Gábor, Grünfelder Judit, Haba Erika, Hegyvári Bernadett, Hefter László, Homoki Anikó, Jegenyés Jusztina, Kecskés Krisztina, Köblitz Birgit, Kunckel Zoltán, László Kyra, Lendvai Péter Gergely, Mező Alexandra, Mráz Emese, Pattantyús Gergely, Polyák János, Smetana Ágnes, Soltész Melinda, Szász Károly, Szeredi Sára, Szilágyi Csilla, S’őke Barbara, Szőke Barbara, Telegdi Balázs, Válint Ingrid, Varga Gyöngyvér Amala, Viczán Zoltán, Vida Zsuzsa

A MOME üvegszakos hallgatói:
Balázs Borbála Mária, Baranyay Szabolcs, Bechtold Fülöp, Cserba Péter, Kandó Zsanett, Pálfi Lujza Mária, Parlagi Róza, Szöllősi Anna, Ugron Erzsébet Mária

Jegyzetek:

1. A hetes számról bővebben lásd például:
   HOPPÁL Mihály – JANKOVICS Marcell – NAGY András – SZEMADÁM György, Jelképtár (Budapest: Helikon Kiadó, 2000), 194–195.
2. Országos Üvegművészeti Kiállítás. Balatoni Galéria, Balatonfüred, 1985. augusztus 17. – szeptember 10.
   Rendező szervek: Művelődési Minisztérium, Üvegipari Művek, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, a Veszprém Megyei Tanács VB Művelődési Osztálya, Iparművészeti Múzeum, Veszprém Megyei Múzeum.
   A kiállítást rendezte: Szökrön László, Nagy Károly, Pálffy Károly, Varga Vera.
   A kiállítás katalógusa online elérhető a MúzeumDigitár – Design DigiTár Iparművészeti archívumában.
   Forrás: https://hu.museum-digital.org/object/801104 – Hozzáférés: 2025. május 20.
3. I. Tihanyi Üvegtriennálé. Tihanyi Múzeum, Tihany, 1990. június 2. – október 31.
   Rendező szervek: Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, Képző- és Iparművészeti Lektorátus, Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság.
   A kiállítást rendezte: Gopcsa Katalin.
   A kiállítás katalógusa online elérhető a MúzeumDigitár – Design DigiTár Iparművészeti archívumában.
   Forrás: https://hu.museum-digital.org/object/925580 – Hozzáférés: 2025. május 20.
4. Az Országos Kerámia Biennálé történetéről bővebben lásd például:
   NOVÁK Piroska, A pécsi Országos Kerámia Biennálé krónikája 1968–2008. In Országos Kerámiaművészeti Biennálé 2021. Szerkesztette FUSZ György. Pécs: Kortárs Kerámiaművészetért Alapítvány, 14–22.
5. Lásd például:
   NOVÁK Piroska, „Újraindított hagyomány. Országos Kerámiaművészeti Biennálé 2021, Pécs”. In Magyar Iparművészet, 2021/5, 2–8.
   FUSZ György, „A kerámia ünnepe. Országos Kerámiaművészeti Triennálé a pécsi Zsolnay Negyedben”. In Magyar Iparművészet, 2024/3, 35–37.
6. Az I. és a II. Országos Szilikátipari Formatervezési Triennálé katalógusa online elérhető a MúzeumDigitár – Design DigiTár Iparművészeti archívumában. Források:
   https://hu.museum-digital.org/object/560473
   https://hu.museum-digital.org/object/565357 – Hozzáférés: 2025. május 20.
7. Az első három HuGlass-tárlat katalógusa online elérhető a MúzeumDigitár – Design DigiTár Iparművészeti archívumában. Források:
   https://hu.museum-digital.org/object/928788
   https://hu.museum-digital.org/object/929087
   https://hu.museum-digital.org/object/930577 – Hozzáférés: 2025. május 20.
8. A korábbi GlasSpring csoportos üvegművészeti kiállítások adatait ezúton is köszönöm Koós Ágnesnek.
   I. GlasSpring, Budapest, Tér-Kép Galéria, megnyitotta Böröczki Noémi művészettörténész, 2019. április 5. – május 10.
   A Budavári Önkormányzat videója a megnyitóról:
   https://www.youtube.com/watch?v=M-w2Y09HFxI – Hozzáférés: 2025. május 20.
   II. GlasSpring, Budapest, Tér-Kép Galéria, megnyitotta Bendzsel Miklós, 2020. augusztus 26. – szeptember 30.
   A Budavári Önkormányzat videója a megnyitóról:
   https://www.facebook.com/watch/live/?ref=watch_permalink&v=710840563107573 – Hozzáférés: 2025. május 20.
   Online katalógusok magyar, angol és német nyelven:
   https://prezi.com/view/fGBnUjp5Ij6KTUakxrw0
   https://prezi.com/view/6KAmHCGbbEElpyitAaa2/
   https://prezi.com/view/8Uiack4S6VhunW3ettUe/ – Hozzáférés: 2025. május 20.
   III. GlasSpring, Budapest, Tér-Kép Galéria, megnyitotta Vadas József művészettörténész, 2021. július 15. – szeptember 14.
   A Budavári Önkormányzat videója a megnyitóról: https://www.youtube.com/watch?app=desktop&v=tdfkmyYI_bo – Hozzáférés: 2025. május 20.
   IV. GlasSpring, Budapest, Klebelsberg Kultúrkúria, megnyitotta Bojár Iván András művészettörténész, 2022. május 4. – május 26.
   A KULT2 videója az eseményről:
   https://www.youtube.com/watch?v=prXGrn_gf-0 – Hozzáférés: 2025. május 20.
   V. GlasSpring, Budapest, Klebelsberg Kultúrkúria, megnyitotta Wehner Tibor író, művészettörténész, 2023. április 26. – május 25.
   A KULT2 videója az eseményről:
   https://www.youtube.com/watch?v=WTKnSeWacvw&list=PLAGz8mDTihrXk5fm8mmTeMj6ORt5H9JOk&index=1 – Hozzáférés: 2025. május 20.
   Online katalógus:
   https://issuu.com/kiskep-galeria/docs/g5_katalogus_issuu – Hozzáférés: 2025. május 20.
   VI. GlasSpring, Budapest, Klebelsberg Kultúrkúria, megnyitotta Pattantyús Gergely Ferenczy Noémi-díjas üvegművész, 2024. április 24. – május 19.
   A KULT2 videója az eseményről:
   https://www.youtube.com/watch?v=mH_gJaEDy-E&list=PLAGz8mDTihrXk5fm8mmTeMj6ORt5H9JO-díjas k&index=3 – Hozzáférés: 2025. május 20.
   Online katalógus:
   https://issuu.com/lendvaipeter/docs/gs6-issuu – Hozzáférés: 2025. május 20.
9. Az UNESCO-elismerésről bővebben lásd például:
   KOÓS Ágnes, „Glass is Forever… Kortárs csoportos üvegművészeti kiállítás a Klebelsberg Kultúrkúriában”. In Magyar Iparművészet, 2024/3, 21–23.
10. Doktor Melinda diplomamunkájáról bővebben lásd:
    https://diploma.mome.hu/2023/ma/doktor-melinda – Hozzáférés: 2025. május 20.

Főcím kép:
Részlet Buczkó György Az utolsó függőón I–II. (A magyar üveggyár/tás utolsó darabjai, Tokod) című installációjából; hutaüveg, acélszerelék, vaskeret; 1999 (Fotó: Kakas Mihály)

Fotók:

1. Buczkó György: Az utolsó függőón I–II. (A magyar üveggyár/tás utolsó darabjai, Tokod); hutaüveg, acélszerelék, vaskeret; 1999
2. László Kyra: Keretek között; rogyasztott, hajlított üveg, fa, gumi; 2024
3. Haba Erika: Akvarell (Forrás); formába összeolvasztott (fusing) síküveg lapok, csiszolt, polírozott; 2025
4. Hefter László: Jégvirágok; schwarzlot festésű síküveglapok; 2025
5. Pattantyús Gergely: Asszony a tóban; fújt, öntött üveg; 2024
6. Szilágyi Csilla: Mikrokozmosz; öntött beton, üveg; 2023
7. Hegyvári Bernadett: Domestic Landscape; üvegöntés (casting), csiszolt, polírozott, öntött beton; 2025
8. Grünfelder Judit: Balaton alsó; üvegöntés (casting), csiszolt, polírozott; 2024–2025
9. Grünfelder Judit: Bikini felső; üvegöntés (casting); 2024–2025
10. Köblitz Birgit: Őseim fénye; üvegöntés (casting), pâte-de-verre; 2025
11. James Carcass: Repetition as Ritual; fújt üveg; 2025
12. Gonzales Gábor: Tengerfény hulláma; tükörreflexes üvegből lapolt, hidegen ragasztott, fényes felületre csiszolt; 2002

A műtárgyfotókat Kakas Mihály készítette.