Bráda Tibor emlékkiállítása a B32 Galériában 2024. december 11. és 2025. január 30. között

Bráda Tibor (1941–2022) festő- és üvegművész rendkívüli oktatói és közösségformáló szerepe nyilvánvaló pályatársai és tanítványai számára a sokrétű életmű jelentősége mellett. Közel negyven éven át oktatott a budapesti Képzőművészeti Egyetemen. A több mint hat évtizedes életúton a legkülönfélébb képző- és iparművészeti műfajokban alkotott. Az első egyéni festészeti kiállítására 1971-ben Ráckevén kerülhetett sor. A 2010-es évek óta munkásságának kiteljesedését jelentették üvegfestészeti alkotásai.
A lezárult életműre visszatekintő és összegző tárlattal 2024 decemberében találkozhattunk a B32 Galériában.¹ A magasföldszinten olaj-, pasztell- és akvarellképeit, az alagsori Trezorban a muráliához kötődő műveit állították ki, ez utóbbi kiállítótérben megmutatva az üvegablak-, az üvegkép- és mozaiktervezés kezdeti fázisaitól a kivitelezésig tartó munkafolyamatokat. Közel ötven alkotását felesége, Deák Ilona festőművész válogatta lányaikkal, Bráda Enikő és Bráda Judit iparművészekkel. A Bráda család közös műterme jelentette ennek az életútnak a hátterét.

„a természeti látványban ott szunnyad a megváltás életet adó öröme”

A műfaji változatosságon és az olykor meglepő képméreteken túl az alkotások rálátást engedtek Bráda Tibor egyes festészeti korszakainak gazdag színkombinációira. Az önironikus hangvétel, a nagy távlatok, a küldetéstudat már a korai, az 1970-es években készült olajfestményeit is meghatározták (Tenger felett, 1978), és ezek lényegében végigkísérték alkotói pályáját.² Az 1984-ban szénnel készült Tanulmányrajzán a nézőt fanyar mosollyal megszólító bohócsapkás önarckép, a szerelmesre áhítattal feltekintő férfi és a csendben szundító macska rabul ejtő egységet alkot.³

A nagyméretű A nagy asztal című pasztellképen (1999) a fényben megcsillanó ételek és italok okozta örömökön túl a sorskérdéseket is felteszi az asztal alól előbukkanó vörösboros poharat tartó mester. Az asztal tetején pompázó páva szimbolikus értelmezéseivel, illetve lebilincselő esztétikumával gyakorta megjelenik az életműben.⁴ A belső tájak, önarcképek mellett az Erdélyben vagy az adriai vidéken festett plein air akvarell- és pasztellképeken pazar távlat tárul fel; a festő önfeledt örömmel gyönyörködött a teremtett világban. Igazi kalandot jelentett számára a megfelelő látvány megtalálása és annak megjelenítése az érdes papíron, amely az örökké vágyott műfajára, a faliképfestészetre emlékeztette. A helyszínen szokatlanul nagy méretben dolgozott akvarellel, majd a műteremben emlékezetből pasztellel (Maros völgye, pasztell, 2003; Kilátás a kocsmától, akvarell, 2015). A 2024-ben az Ecsettel Erdélyben című akvarell-tárlatán szerepelt a Közöttünk van című festmény (2010), amelyen a viharos táj oldott festőiségét, a burjánzó természeti környezetet és egy kis román faluban meglelt pravoszláv kereszt drámaiságát a félszáraz és a nedves ecsetvonásokkal érzékeltette. A Bráda által közvetített természeti látványban ott szunnyad a megváltás életet adó öröme.⁵

Az akvarell-technika ismerete visszanyúlik egészen a gyermekkoráig, ugyanis tanítónő édesanyja rendszeresen akvarellezett. Ahogyan az üveg iránti csodálata is korai emlék. Elbűvölte a berekfürdői üveggyár kidobott, a hutákból levert üvegtömbjeinek látványa, amelyeket összegyűjtött: „Az ott talált üvegsalaktömböket csodakristályoknak képzeltem, és egy életre beleszerettem ebbe a szakrális anyagba. […] Nincs az a festék, amelyik versenyezni tudna a nap által megvilágított színes üveggel.”⁶ Az utóbbi évtizedekben Bráda Tibor művészetének meghatározó műfaja a monumentális ólmozott üvegablak, az ahhoz készült – igazi teremtő örömmel létrehozott – rengeteg színvázlat, kartonrajz, illetve a mobilitást lehetővé tevő, mesterséges fénnyel megvilágított üvegképek sora. Természetesen a legtöbb megrendelése templomi felkérésre készült. A tiszaújvárosi Magyarok Nagyasszonya római katolikus templomban a három keskeny üvegablak (1200/1300×100 cm, 1993–1994) korai főművét jelenti, tekintve a hideg és a meleg színárnyalatok egyensúlyára építő kompozíciókat, a Bráda-művek oly jellegzetes arctípusait, az írásszalagok által a mennyei szféra felé törekvő, egymással összekapcsolódó, egymás felett elhelyezkedő alakokat, és nem utolsósorban a kézi fúvással készült Saint-Just üvegeket.⁷ A B32-es Galériában szerepelt a kiváló kvalitású, színkódokkal, a képmezők számozásával ellátott, színezett műhelyrajz.

A vörös, bíbor, nápolyi sárga, barna árnyalataival és egy kevés kékes és zöldes kontraszttal kivitelezett szentélyablakon a fal és az ablaknyílás kötött adottságait Bráda Tibor mesterien oldotta meg. A Madonna lábainál a leboruló, profilból megjelenített Szent István látható. Az Istenanyához elvezet az írásszalag és a párnán fekvő korona, fent egy angyalalak írásszalaggal lebeg, és a felhőkből kinyúló Isten jobbjával áldását adja.

„utóbbi évtizedekben művészetének meghatározó műfaja a monumentális ólmozott üvegablak”

Bráda Tibor a 2002-ben alapított Magyar Festészet Napjának fő megálmodója. Hosszú éveken át főszervezője és elnöke volt az immár határainkon innen és túl ünnepelt rendezvénysorozatnak. Nemcsak a kivételes életműnek szólt a B32 Galéria megnyitójára érkező nagyszámú közönség jelenléte, hanem Bráda Tibor őszintén barátságos személyiségének, a közösségért élő embernek. A Magyar Festészet Napját Szent Lukács evangélistának az ünnepnapjához, október 18-hoz igazították. A Szent Lukács mesterséges fénnyel megvilágított üvegkép (2003) mint programadó mű sokadszorra szerepelt a festészetnapi kiállításon – 2024-ben a Vigadóban –, majd G32-es Galériában is.⁸

Az üvegképen mintegy kép a képen próbálja megfesteni az Istenanyát és a Gyermeket a fürtöshajú festő, akit hátulról, magasba nyújtott karral és ecsettel jelenített meg kisebb léptékben. Bráda humorát is tükrözi: a festészet patrónusa attribútumán, a szárnyas ökrön egyensúlyozva festi a felhők közt tündöklő Madonnát. 2022 augusztusában Bráda Tibor – az életművét feldolgozó, készülő monográfia kapcsán – így fogalmazott: „A tervezés talán munkásságom legérdekesebb és legmeghatározóbb része. A felkészülés, az irodalmi és képzőművészeti példák felkutatása, a rajz- és színvázlatok készítése a spontaneitása és felszabadultsága miatt a legkedvesebb része a mű elkészítésének.”⁹

A murális műfaj adottságait messzemenően értő látásmódjának megfelelően remekül alkalmazkodott a régebbi és az újabb építésű templomok falszövetéhez, belső teréhez. A sárospataki basilica minor (2012–2025) és a dunaújvárosi Krisztus Király Templom monumentális üvegablakai (2017–2025) a mai Magyarországon a legkomplexebb egyházi üvegfestészeti megbízatásait képviselik egyenként kb. 270 m² üvegfelületen. Sárospatak az alapfalaiban feltárt körtemplommal, a capella regiával Árpád-házi Szent Erzsébet (1207–1231) feltételezett születési helye. A késő gótikus csarnoktemplom üvegablakain a Szent Erzsébet életét bemutató, egyedi ikonográfiai program megvalósítását Bráda Tibor halála után felesége, Deák Ilona és lánya, Bráda Enikő fejezi be a tervek alapján. A tizennyolc üvegablak tervezési munkálatai 2012-ben kezdődtek. Legmonumentálisabb üvegablaka a Szent Erzsébet-legendából kiválasztott úgynevezett Tűztörténet – Tegyétek boldoggá az embereket! című ólmozott üvegablak (2013–2014) a történet egyedi, első képi megjelenítése, amelyhez számos, a hideg, kékes árnyalatokra és a meleg, sárgás árnyalatokra épülő kompozíciós vázlat született.¹⁰

A sárospataki plébániatemplom Szent Erzsébet ciklusa a Kassa felé tartó Szent Erzsébet Zarándokút első állomása. 2025 márciusában az utolsó üvegablak kivitelezési munkálatai folynak. A monumentális üvegfestészeti ciklus hirdeti majd a szent legendájának fénnyel átitatott jeleneteit, ahogyan az 1474 és 1477 között emelt késő gótikus kassai főoltár Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletének egyik legkitűnőbb középkori emléke. A sárospataki hatodik üvegablakon, a hosszház északi oldalán azt az epizódot láthatjuk a szín- és kompozíciós vázlatokon, ahogy a szent asszony férje ágyába fektetett egy leprás koldust. Hazatérő férje a megfeszített Krisztust találta az ágyban, ekkor értette meg felesége végtelen szeretetét és önfeláldozását. A korai, 2014-ben készült változathoz képest a hitvesi ágyat a megfeszített Krisztussal szemből látjuk a 2022-ben alkotott terven („Kérlek, gyakran ajánld fel ennek a vendégnek az ágyamat!” 2014, 2020 után elfogadott terv.).

A B32 lenti kiállítóterében bemutatott színváltozatok, kartonrajzok alapján láthattuk, hogy az üvegművészet milliméter pontosságú precíz tervezést, valódi színérzéket igénylő folyamat.

„a fény életre kelti a színes üvegeket az ólomháló által létrehozott formák összességével”

A 20. század végén épült dunaújvárosi Krisztus Király-templomban a teljesen dísztelen épület ablakainak fémváza indította el Bráda Tibor elképzeléseit.¹¹ A dunaújvárosi ólmozott üvegablakok az acélszerkezetes épület meghatározó elemeivé váltak: a fény életre kelti a színes üvegeket az ólomháló által létrehozott formák összességével. Egyszersmind lezárja a belső teret a kinti világtól, amely elvonná a szemlélő figyelmét a szent történésekről, az Istenkapcsolattól. Az esti szürkületben megvilágított színes kompozíciók szakrális térré avatják a templom külső terét az egykori acélváros lakótelepén. 2022-ben építették be a templom kilencedik üvegablakát, amelyen Bráda megjelenítette a 20-21. századi magyar hitvallókat, boldogokat és szenteket, egyben megteremtette együttes képtípusuk monumentális ábrázolását.

Az üvegablak bal oldalán Bódi Mária Magdolna (1921–1945) látható kerékpárján, amely tárgy attribútumává válik képi ábrázolásain, kezében a liliommal, a megőrzött, Istennek ajánlott szüzesség jelképével. Különösen aktuális az üvegablak szélesebb körű megismertetése, hiszen Bódi Magdit 2025. április 26-án avatják boldoggá Veszprémben. Árpád-házi Szent Erzsébethez hasonlóan huszonnégy évesen halt meg, és egész életében rászoruló embertársait támogatta. A dunaújvárosi kilenc üvegablak-együttes növényi-ornamentális keretezését a tarsolylemezek palmettás motívumai, illetve a Bráda Tibor által oly kedvelt Karl Blossfeldt (1865–1932) egyedi növénytanulmányai, fényképfelvételei inspirálták.

Bráda Tibor így írt egyházi megrendeléseiről 2022-ben: „Munkásságomnak ez adja a tekintélyes részét és egyben sikereimnek teljességét. A templomi üvegképek megvalósulása adja számomra a legnagyobb örömet. Az Istenben való hit oly mértékig meghatározó, hogy mindent felülír. A templomi munkák, a szakrális térbe készült mozaikok, a magán megrendelésű szentképek tartoznak ehhez a tételhez.”¹²

N. Tóth Ágnes
művészettörténész

Jegyzetek:

1. KOVÁCS Gabi: „Szenvedélyesen szerette a hivatását”. Interjú Bráda Judittal, B32 Galéria, 2024. 12. 11. – 2025. 01. 30. https://b32kulturter.hu/szenvedelyesen-szerette-a-hivatasat-interju-brada-judittal/; Bráda Tibor Munkácsy-díjas festőművész emlékkiállítása; MÉSZÁROS Ákos: Táplálékot adni a léleknek. Bráda Tibor emlékkiállítása a B32 Galéria és Kultúrtérben. Új Ember–Mértékadó, 2025. 01. 13. – 19., 4–6.
2. Tenger felett, panel, olaj; Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság tulajdona, 1978; POGÁNY Gábor: Bohócmaszkok. Közbevetett beszélgetés Bráda Tiborral. Art Limes 2003/1., 127–133.
3. SIPOS Endre: Bráda Tibor. Rajzok, képek, muráliák. Budapest, 2001., 16–17.
4. A nagy asztal; panel, pasztell; 90×190 cm; magántulajdon; 1999; lásd. i. m. SIPOS 2001, 32–33.
   Páva, mesterséges fénnyel megvilágított üvegkép, 110×80 cm; magántulajdon; 2009; A tudás fája, üvegablak; 300×120 cm; Győr, Széchenyi István Egyetem; 2009–2010; A jeli arborétum, papír, pasztell; 154×106 cm; magántulajdon; 2017–2019.
5. Ecsettel Erdélyben. Bráda Tibor Munkácsy-díjas festőművész kiállítása, Budapest, Erdélyi Magyarok Egyesülete, V. kerület, Molnár utca 5., 2024. 02. 11. – 2024. 03. 10., vö. N. TÓTH Ágnes: A látvány öröme. Országút, 2024. 03. 01. https://orszagut.com/kepzomuveszet/a-latvany-orome-brada-tibor-kiallitasa-budapest-5721
6. Önéletírás. Napút 2010/10., 130.
7. BRÁDA Tibor: Egy üvegfestő belső monológja. Bráda Tibor üvegfestészete. Sipos Endre képelemzéseivel. Budapest, Cser Kiadó, 2014, 11–12., 68–69.; VÁMOSI Katalin: A tiszaújvárosi Patrona Hungariae Római Katolikus Templom építéstörténete, in: A Hermann Ottó Múzeum Évkönyve 58–59 (2019–2020), 377–382.
8. MEDVECZKY Attila: Mindig a szakmáért. Aki kitalálta a Magyar Festészet Napját. Magyar Fórum. 2017, június 22. 10–11.; https://www.festeszetnapja.hu/; i. m. BRÁDA 2014, 84–85.
9. Bráda Tibor összefoglalója saját munkásságáról, 2022. 08. 11., kézirat
10. I. m. BRÁDA 2014, 30–51, ugyanitt az utószó írója WEHNER Tibor, 120–123.
11. Fény és áhítat. Bráda Tibor festő és üvegtervező művész alkotásai a dunaújvárosi Krisztus Király római katolikus főtemplomban, Dunaújváros, 2019; DVORSZKY Hedvig: Üvegbe álmodva: Bráda Tibor festőművész üvegablakai a dunaújvárosi vasbeton templomban, Magyar Iparművészet, 2019/8., 16–18.; PROKOPP Mária: A kilencedik. Elkészült a dunaújvárosi Krisztus Király-plébániatemplomának utolsó ablaka, Új Ember – Mértékadó, 2022. július 31., 5.
    https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-kilencedik-elkeszult-dunaujvarosi-krisztus-kiraly-plebaniatemplomanak-utolso-ablaka
12. Bráda Tibor összefoglalója saját munkásságáról, 2022. 08. 11., kézirat.