Programfelelős: MI újság Szabadegyetem
Tanegység címe: NEMEZ – A világteremtő kelme
Kurzustípus: 12 részes ismeretterjesztő előadássorozat
Kurzuskód: MI-NMZ-05
Rejtett tárgyak tárolói
Erszények
A vándornépek sátrában kevés bútor van, így a táskák és más, kelméből készült zsákok mindig fontos szerepet játszottak a tárolásban és a szállításban. Ilyeneket készítettek már az ókori pásztortörzsek asszonyai is. Az Altaj-hegységben, az Ukok-fennsíkon került elő a sok vihart kavart, huszonéves, a Kr. e. 1. évezred közepén eltemetett szkíta hercegnő. Kezében egy nyers színű és vörös nemezlapból összevarrt, rátétes nemeztokban szarvasmintás bronztükröt tartott. A nemeztároló díszítése egyes mai kazak nemeztárgyakéra emlékeztet.
A legkorábbról ismert, épen maradt, nemezből készült erszény a Tarim-medencéből került elő, a mai Ujgur Autonóm Területről Stein Aurél 1906-1908-as feltárásai során. A Kr. u. 8-9. században készülhetett, négy darab fehér nemezből van összevarrva, fedelén vörös gyapjúfonallal letűzve, gyapjúzsinór záródással. Szintén a 9. századból, egy női sírból került elő a mongóliai ásatások során az a nemezből készült táska, melynek összevarrásához a nálunk is ismert rozmaringöltést használták.
A honfoglaló magyarok sírjaiban nagyon kevés szerves anyag maradt fenn, de néhány tarsolylemez hátoldalára tapadt nemeztöredékekből arra következtethetünk, hogy tarsolyaik egy része nemez alapanyagú lehetett, melyeket fémveretekkel merevítettek.
Táskák
Közép-Ázsiában a közelmúltban nemezből készült táskák, zsákok általában hímzettek, tűzöttek vagy rátétesek. Készültek nemeztáskák ruhatartónak, ollónak, tükörnek, sónak, csészéknek, tálaknak és még puskának is. A menyasszonyi táska különösen fontos volt az esküvői szertartáson: amikor a menyasszony elhagyta a szülei sátrát, ebben vitte az otthon sütött kenyeret a házasságába. A táskát később kenyér vagy tányérok tárolására használták a sátorban. Ezek a zsákok selyem- vagy pamuthímzéssel, illetve szövet- vagy bársonyrátéttel díszítettek, és gyapjú- vagy pamutfonalból készített bojtok lógtak róluk. A sátorrácsra voltak felakasztva, vagy az ágyneműre tették.
A kirgizeknél a sátor rácsára akasztott zsákok is többségében szabott-varrott módszerrel készültek, a szélüket csomózott rojtsor díszíti. A kazak sátrakban a táska és a zsák sokféle változatával találkozhatunk. A nemeztáskákat számos formában készítik, és alkalmazzák a nemezszőnyegeknél is használatos díszítő módszereket, a zsinórozást, a tűzést, a rátétet és a rojtozást. A türkmén sátrakban négyzetes nemezből hajtogattak össze borítékszerűen táskaformát, amelyet hímzéssel, zsinórokkal és rátéttel mintáztak.
Tárolók
A Közép-Ázsiában használt, félgömb formájú, kerámia teáscsésze tárolására henger alakú nemeztokot készítenek. A sirdakokhoz hasonlóan nemezlapokból szabják ki és varrják össze. A sátor rácsára akasztva mindig kéznél van, a vastag, zsinórozott és tűzéssel megerősített nemez pedig megvédi a törékeny csészéket költözés közben.
A kirgiz sátor rúdjaira kötötték fel a díszes, szabott-varrott módszerrel készült, bojtokkal díszített kalpaktartót. Az alsó része a sátor rácsának szarvaira volt felakasztva, egy rejtett íves üreget alkotott a férfioldalon, ahol elfértek a fejfedők.
A kazakok láda alakú tárolót is készítettek nemezből. Egyébként is jellemző, hogy a nemezsátrakban lévő faládán és a kelméken hasonló mintákat és mintaszerkezeteket találunk, természetesen az anyagszerűség figyelembevételével használják az adott mintákat. A faládához képest viszont a nemeznek megvan az az előnye, hogy lényegesen kisebb a súlya, és szükség esetén, például a költözéskor össze lehet hajtani. Arra is találunk példát, hogy magát a faládát burkolják díszes nemezbe, védve a szállítás közbeni sérülésektől. A nemeztárolók széleit gyakran megerősítik zsinórral, zsinórszerű öltéssel vagy szalagokkal.
A nemezből készült tárolók igen míves kivitelűek, gyakorlati hasznuk mellett díszítették is a hajlékot. Mintázatuk a tulajdonosra vagy az egész családra utalt, varázslatos jelei a rontástól is védték a táska tartalmát.
Zsákok
Az Afganisztánban élő üzbég lakaj törzs hímzett nemezzsákjai párosával készültek. A sátor rácsára akasztva apróbb tárgyak tárolására szolgáltak, költözés közben a sátorrudak végére húzták, hogy megvédje azokat útközben. A régebbi darabokat vörösre festett nemezből varrták, újabban a nyers színű nemezt borítják be vörös szövettel. A mindkét oldalán rozmaringöltéssel kialakított mintákat eltérő színű láncöltés keretezi.
Belül szövettel bélelik, amelyet sűrűn hozzátűznek a nemezhez, így a hímzés nélküli felületet pontszerű rácsminta díszíti. Az oldalát is rozmaringöltéssel varrják össze, a szélét kabuli szövés szegi. A bojt lósörényből vagy gyapjúfonalból készül.
Nemeztárolók napjainkban
A nemez legújabb kori újrafelfedezése után a mai alkotók is szívesen készítenek különböző táskákat, tárolókat, hiszen ezek a tárgyak mai életünkben is fontos szerepet kaphatnak. Pócs Judit nemeztáskája kettő az egyben funkciót tölthet be, mivel úgy tervezte, hogy kézitáskaként és válltáskaként egyaránt praktikus és stílusos megoldást kínáljon. A felületet selyemberakás díszíti. A selyembetétek közötti gyapjúcsíkok a grafikai, a selymen átbújó gyapjúszálak pedig a festői hatást biztosítják, és a textúrát is gazdagítják.
A nemez és a bőr együttes használata új lehetőségeket nyit meg a díszítés és az anyag megerősítése terén is – Fülöp Liza és Török Tamás ezt kihasználva készítette bőrrátétes nunonemez hátizsákját. Józsa-Szaka Kata táska-öv együtteséhez a moldvai csángók kelméinek szín- és mintavilága adta az ihletet. A megszületett tárgy egyszerre idéz hagyományos és mai formákat, és praktikusan használható.
Németh Bea nemeztárolói három évezredes szkíta minta- és formavilágot idéznek. Különös, szoborszerű hatást kelt a tető nemezfogantyúja, visszaidézve a rátétmintákat.
Kovács Gabriella új funkciókban találta meg a nemez kiváló hőszigetelő képességének értelmét: a teamelegítő a forró teáskannára borítva akár két órán át is megtartja az ital hőmérsékletét, és használaton kívül is az asztal éke. A gránátalma motívuma számos kultúrában gazdag szimbolikus jelentést hordoz: a feltámadást, az örök életet, a szentséget, a termékenységet, a bőséget és az áldott jövőt képviseli.
Az általam tervezett stilizált formákat a magyar úrihímzéseken is megjelenő reneszánsz gránátalmahímzések ihlették. Ezek a motívumok lehetővé teszik a kreatív játékot.
Vetró Mihály
népművész
