A 37. Őszi Kerámia Tárlat az MKISZ Galériájában 2025. november 13. és december 7. között

Változó világban élünk, és az iparművészet is reagál az új feltételekre, lehetőségekre, kényszerűségekre, impressziókra. Kénytelen is, hiszen a hagyományos elvárások, célok és keretek már régen elvesztették érvényüket.
A kerámiaművészek nincsenek könnyű helyzetben. Az anyag, amellyel dolgoznak, korábban elsődlegesen használati tárgyak előállítására szolgált. Amikor a gyári termelés „átvállalta” tőlük ezt a feladatot, részben a tervezésben, részben az egyedibb, kisebb szériás fazekasságban, illetve a szobrászatban keresték az önkifejezés lehetőségét. A hatvanas években kibontakozó szimpóziummozgalom is a hagyományostól elszakadó, az anyag- és formakísérletek terén kibontakozó egyéni utakat, a plasztika felé fordulást erősítette, támogatta. A rendszerváltás után a gyári tervezés jószerével bezárult a magyar keramikusművészek előtt, így nem maradt számukra más lehetőség, mint az egyedi tárgyak létrehozása, amelyek vagy őriznek még valamennyit a funkcionális megközelítésből, vagy teljes mértékben a plasztikában kifejezett gondolatok megtestesülését szolgálják. Nagyon kevés azon galériák száma, ahol a kerámia- vagy a porcelántárgyak megjelennek, a művészek elsősorban kiállításokon mutatják meg műveiket. Ezért is fontos, hogy a szakma által elindított Őszi Kerámia Tárlat immár harminchét éve létezik, és lehetőséget ad a művek és a művészek csoportos találkozására, ahol az életkori és stiláris spektrum rendkívül széles. Ez az esemény alkalmat kínál a következő évi Gádor-díj megszavazására is.

56 alkotás
37 év
40 kerámiaművész

Kimondottan használati tárgyat kevesen mutattak be: Bartha István, Benedek Olga, Szabó Kinga és Boldizsár Zsuzsa munkái sorolhatók ide. Bartha István keskeny nyakú vázája már szinte védjegyévé vált gyönyörű kristálymázával; Benedek Olga – az art decót megidéző – kanna-csésze duója; Szabó Kinga hagyományos, figurális, állatmotívumos dísztálja és Boldizsár Zsuzsa különleges hangulatlámpája képviselte ezt a vonalat. A dísztárgy-kategória legbravúrosabb darabja Ujj Zsuzsa Őszi mese című sulyomformája volt.

Idolokat, toronyalakzatokat mutatott be Segesdi Bori, Minya Mária, G. Heller Zsuzsa, Pagony Rita és Csemán Ilona (utóbbi egy 1985-ös, ma is aktuális darabot), mindannyian a rájuk jellemző egyedi formaképzéssel, építkezéssel, adott esetben technikai bravúrral.
Figuratív plasztikát idézett Mihály Gyula Codein című, gólemszerű alakja. Borsódy László Sectio X., Szávoszt Katalin Kettő és Szalay László Tál című alkotásai eddigi munkásságukat magas minőségben reprezentáló objektek voltak.

Külön műcsoportot képeztek az olyan izgalmas, szellemes, konceptuális művek, mint Szűcs Éva Andrea Te vagy a másik felem, Berzy Katalin Cím nélkül, Ráthonyi Kinga A szürke róka színhelyesen és Pázmándi Antal Téves rendelés című munkája.

Babos Pálma és Haber Szilvia az anyag szerkezetének analízisével kísérletezik. Babos Pálma ezen a tárlaton nem különleges tornyai, városelemei egyikét mutatta be, hanem egy sokszögű, párhuzamos síkokban elrendezett geometriai kristályszerkezetet, amely anyagában és megformálásában egyaránt bravúrosan kivitelezett. Haber Szilvia a 3D technológiával kísérletezik már jó ideje, ezúttal egy háromszögekből és hatszögekből konstruált, finoman ívelt formát állított ki Szakrális geometria címmel.

Gádor-díj

A tárlat hagyományainak megfelelően az előző év Gádor-díjas alkotója egy kisebb kamaratárlaton mutatja be műveit, ahol Kondor Edit izgalmas tárgyait láthattuk. Szabadon játszik a formákkal, amelyek elveszítik eredeti, funkcionális jelentésüket. A porcelánból, kerámiából képzett csőidomok különös egyensúlyhelyzetben lévő téralakzatokká, szoborrá nőnek össze. Az Arany háromszögben három, aranyozott orrú cipőt viselő alsó lábszárból áll össze egy zárt háromszögforma, a Kis magyar tandemben pedig ugyanez a végtag-lábbeli összeállítás egy térdben összenövő ikerformát eredményez. Babát formáló bábuval idézi meg a női princípiumot a Femininity darabokban, míg ágcsövek vagy csőágak rajzolnak ki biomorf alakzatokat A természet mesterséges természete és a Metamorf kompozíciókban. Kondor Edit egyedi konceptuális alkotó, aki új összefüggéseket keres, bátran szakít a hagyományos anyag- és formaegyüttesekkel, és szabadon kísérletezik a gondolat formába zárásával.

A negyven kiállító művész – néhány kivételtől eltekintve – formaképzésben, anyaghasználatban, színek és mázak alkalmazásában már kiforrott egyéni alkotói stílusukat hűen reprezentáló műveket mutatott be, ugyanakkor a tárgyak zöménél érzékelhető volt a kísérletezés, a bevált gyakorlattól való eltérés, a megújulás szándéka. Ennek is köszönhető, hogy sikeres és tartalmas tárlatot láthattunk keramikusművészeinktől.

Urbán Ágnes
művészettörténész

Főcímkép:
Babos Pálma: Dinamikus rendszer I.; 1240 °C-on égetett, kézzel épített, mázatlan porcelán; 28×33,5×8 cm; 2025 (Fotó: Oszlánczi Zoltán)

Kiállító művészek:

Andrási Edina, Babos Pálma, Bartha István, Benedek Olga, Berzy Katalin, Bokor Zsuzsa, Borsódy Eszter, Borsódy László, Csemán Ilona, Formanek Zsuzsa, G. Heller Zsuzsa, Haber Szilvia, Janisch Kornélia, Kemény Péter, Kondor Edit, Krajtsovits Margit, Kun Éva, Kutak Adrienn, Lakatos Ábel, Lőrincz Zsuzsa, Magyar Márta, Maróti Viktória, Mihály Gyula, Minya Mária, N. Csehi Edit, Pagony Rita, Pázmándi Antal, Pusztai Ágoston, Ráthonyi Kinga, Segesdi Bori, Somogyi Sándor, Szabán György, Szabó Kinga, Szalay László, Szávoszt Katalin, Szemereki Teréz, Szőcs Éva Andrea, Tóth Magdolna Sára, Tóvölgyi Katalin, Ujj Zsuzsanna

Fotók:

1. Ujj Zsuzsanna: Őszi mese; 1230 °C-on égetett, mintázott, festett, samottos agyag; 36×40×37 cm; 2025
2. Kondor Edit: Broken Body; 1280 °C-on égetett, mázatlan porcelán; 18×35×18 cm; 2020–2025
3. Formanek Zsuzsa: Ékszer I. – medál; üveggel összeolvasztott egyiptomi paszta, ezüstszerelékkel; 6×8 cm; 2024
4. Maróti Viktória: Menedék XII.; egyéni technika; porcelán; 30×30×35 cm
5. Szabó Kinga: Kócsag; korongozott, épített, mázas agyag; Ø: 40 cm
6. Szemereki Teréz: Vonalak, formák, irányok; magas tüzű, samottos kőagyag; 41×41×3 cm
7. Csemán Ilona: Kikelet; vörös és fehér agyagkeverék; m: 40 cm, Ø: 8 cm
8. Minya Mária: Cím nélkül; egyéni technika; fémsóval színezett porcelán; m: 49 cm, Ø: 8,5 cm
9. Bartha István: Váza; kristálymázas porcelán; m: 29 cm, Ø: 15 cm; 2024
10. Szalay László: Tál; kőedény (kordierit); 18×80×30 cm
11. Kutak Adrienn: Alaszka aranya; magas tüzű (1300 °C-on) kőagyag; aranyozott porcelánelemekkel; 45×70 cm
12. Kun Éva: Ikebana; égetett és rakuzott, samottos agyag (1200 °C-on); 10×38×15 cm
13. G. Heller Zsuzsanna: Bábel metamorfózisa I.; öntött, mintázott porcelán; 47×39×25 cm
14. Tóvölgyi Katalin: Hullámzó elválasztófal; félporcelán; nerikomi; 36×22×10 cm
15. Szőcs Éva Andrea: „Te vagy a másik felem…” (Sztereotípiák sorozatból); porcelán (1360 °C-on); 35×15×25 cm
16. G. Heller Zsuzsanna: Bábel metamorfózisa II.; öntött, mintázott porcelán; 28×28,5×2 cm
17. Lőrincz Zsuzsa: Kompozíció; samottos agyag; 26×25×6 cm
18. Pagony Rita: A kerámia nyelvén; fehér színű, samottos, félig mázas agyag (1210 °C-on); 33×33×22 cm

Fotók: Oszlánczi Zoltán

Kapcsolódó cikk:

A 36. Őszi Kerámia Tárlat