A Vienna Design Week 2025. szeptember 26. és október 4. között
Nagy sikert arattunk a Vienna Design Weeken rendhagyó összművészeti projektünkkel, a kortárs zeneszerzők alkotásai kapcsán készített, textil- és ékszerreflexiókat bemutató kiállításunkkal.
Immár másodszor rendezték meg Bécsben a több mint két évtizedes hagyománnyal rendelkező Határtalan design kiállítást, melynek látogatószáma meghaladta az ezerötszázat. Ez elismerésre méltó teljesítmény, hiszen a Vienna Design Week tíz nap alatt több száz programmal várta az érdeklődőket. A tárlaton tizenkilenc cseh, lengyel, magyar, osztrák, román, szlovák és szlovén nemzetiségű textilművész digitális technikával készült textiljeit és tizenöt ékszerművész autonóm műveit állítottuk ki, amelyek tizenhat kortárs zeneszerző alkotásaira reflektáltak.
19 textilművész
15 ékszertervező
16 zeneszerző
Design és kortárs zene
A kiállítás helyszínéül a 17. században épült Lengyel Intézet szolgált Bécs első, egyik legpatinásabb kerületében. Az összművészeti, zenei tematikájú tárlat méltó helyre került a Maria am Gestade, a város egyik legrégebbi gótikus temploma közelében, amely egyedülálló építészeti stílusáról ismert. A Lengyel Intézet a Tiefer Graben utcában található, ahol nem kisebb zeneszerző géniuszok éltek, mint Mozart és Beethoven. A kiállítás szeptember 26-án, Bartók Béla halálának 80. évfordulóján nyílt meg, ezért a megnyitón felhívtuk a figyelmet a bartóki üzenetre, a különböző nemzetek, kultúrák és művészeti ágak egymásra gyakorolt hatására. Sarnyai Dalma fuvolaművész Bartók műveit játszotta, zenei improvizációjára pedig Góbi Rita táncművész táncolta be a teret.
Nyakláncok, gyűrűk, kitűzők zenei inspirációra
A kiállítás textiljeit és ékszereit inspiráló zeneműveket meg is hallgathatta a közönség dr. Kertész Krisztián fizikus, a Hermina Alkotócsoport tagja által programozott és Radnóti Tamás belsőépítész által installált interaktív monitoron, valamint a kiállított művek melletti szórólapokon szereplő QR-kódok beolvasásával.1
A kiállítást a galéria osztott, boltíves, fehér tereiben több kisebb tematikus egység mentén alakítottuk ki Radnóti Tamás tervei alapján. Az első teremben mérnöki pontossággal kivitelezett ékszerek fogadták a látogatókat: Jermakov Katalin anamorfikus nyaklánca és gyűrűje Gryllus Dániel és Gryllus Samu zeneművére; Kocsor Eszter Sára különleges, tükröződő gyűrűi és kitűzői Bolcsó Bálint darabjára; Susanne Hammer osztrák ékszerművész nyaklánca Viola Falb szintén osztrák zeneszerző kompozíciójára reflektált.
Architektonikus ékszerművek
A szemközti falon lévő vitrinekben két cseh ékszertervező műveit láthattuk: Petr Vogel ragasztott plexi csíkritmusos darabjait és Anežka Váňová Louis Kahn építész inspirációja nyomán készült architektonikus sorozatát. Mindkét művész Martin Brunner zeneszerzőnek ajánlotta műveit. Emilia Wyra, a fiatal lengyel ékszerművész Marcin Stańczyk zeneműveihez kapcsolódott, míg Dariusz Stefan Wojdyga Norvégiában élő lengyel ékszerművész inkább képzőművészeti alkotásra emlékeztető, négy fémkockája Tomasz Skweres zeneszerző darabjához illeszkedett.
Zenére rezonáló textilművek
Az első térben az ékszereken kívül négy textiltervező munkáit állítottuk ki. Ez volt az úgynevezett geometrikus szekció, melyben Paulina Sołtyszewska lengyel textiltervező mozaikszerű, monokróm alkotása Tomasz Skweres művének inspirációjára készült, míg Eunika Bebjaková szlovák tervező Ivan Buffa zeneszerző alkotására rezonáló művet tervezett. A zenei élményt élénk színekkel, egymásra rétegzett geometrikus formákkal és dialógussal színesítette. Mária Fulková, szintén szlovák textilművész egy humoros űrutazásra invitálta a nézőt, ami Matej Sloboda, a kortárs szlovák zeneszerzők egyik legfiatalabb alkotójának darabjára reflektált, a ránk pillantó szempárral megidézve a zeneszerzőt is. Zuzana Ondrejková, a fiatal szlovák textiltervező pedig, aki maga is hatéves kora óta zongorázik, pontokkal, vonalakkal, színekkel és formákkal vizualizálta Peter Gul’as zenei kompozícióját.
Textilművészet és gesztusok
A másik, boltíves térben három szekcióban helyeztük el a textileket, az ékszerek pedig két tematikus csoportot alkottak. A hosszú főfalon gesztusszerű alkotások kaptak helyet – Gertrud Fischbacher osztrák képzőművész Viola Falb szerzeményére, Otilia Boeru román textiltervező Diana Rotaru zeneszerző művére reflektált, Valerie Štecová cseh textilművész alkotását Martin Brunner cseh komponista darabja ihlette, amelyet Balázs Viola lírai textilműve követett Kedves Csanád zeneszerző Égszínkék (Sky Blue – hommage à Morton Feldman) inspirációjára. Weronika Tyce lengyel textilművész Tomasz Skweres Nyos című műve nyomán alkotott, amely a kameruni vulkáni krátertó 1986-os természeti katasztrófájának állít emléket. A művek sorát Horváth Evelin fiatal magyar alkotó munkája zárta, amely Szőcs Márton 10 Gestures című művéhez kapcsolódva egy finom, melankolikus belső utazást érzékeltetett.
Organikus textilkompozíciók
A szemközti falon az úgynevezett organikus alkotások kaptak helyet. Beáta Gerbócová szlovák textilművész Marián Lejava zeneművének inspirációjára olyan véletlenszerűen talált tárgyakból hozta létre textilkompozícióját, amelyek hangszerekre emlékeztették, egy dinamikus, masszív kompozíciót alkotva. Jitka Škopová cseh textilművész Martin Brunner alkotására reflektált a hangokhoz hasonló vizuális jelentést hordozó pixelekkel. A szlovén Oloop Studio tagjai, Tjaša Bavcon, Jasmina Ferček és Katja Burger Kovič textilművészek Helena Vidic Lesjak szlovén zeneszerző művét választották inspirációul: az Among the Clouds című mű érzékeny költőiséget sugall. A mintát a Hapa Zome nyomtatási eljárással hozták létre, amely egy hagyományos japán virágnyomtatási technika. Ezzel az ősi módszerrel a növények természetes pigmentjeit és formáit finom kalapálással vagy préseléssel közvetlenül a szövetre viszik át, majd leképezik digitálisan. Zimonyi Gwendolin alkotása Mihalicza Csenge Emily című kompozícióján alapul. A vizuális művészetek és a zenei szerkezetek határterületével foglalkozó tervezőt különösen érdekelte, hogy a zenemű struktúrája hogyan épül a költői utalásokra, jelen esetben Emily Dickinson műveire.
Szakrális textilmű és a kottajelek szimbolikája
A további két textilszekcióban a háromdarabos műegyüttes, az „analitikus csoport” kapott helyet. Ennek egyik darabja a saját alkotásom, amelyet Sándor László Szent Teréz három látomása című oratorikus műve ihletett. A három részből álló grafika három spirituális témát – az arcot, az angyalt és a galambot – ábrázol. Sándor László zenei kompozíciója a természet, a misztikum és a középkori zene iránti szeretetéből és tudatos megidézéséből fakad. A mű szakralitását hangsúlyozza a feszes forma és a stilizált „fénycsík”, amely Bernini Szent Teréz extázisa című művében az angyal kezében tartott nyílra utal. Anna Grabowska lengyel textilművész Marcin Stańczyk zeneszerző Due for Rhodes Piano and String Orchestra című művét választotta. A hangokat, illetve az általuk kiváltott emóciókat és asszociációkat vizuális szimbólumokká alakította: „Mint a kottajeleket, úgy helyeztem el őket egy rácson”. A szövet hosszát másodpercekre komponálta, és minden szimbólumot függőlegesen helyezett el attól függően, hogy mikor jelenik meg a zeneműben. Matěj Rejšek, a pilseni Ladislav Sutnar Faculty of Design and Art grafikus hallgatója Martin Brunner művéből indult ki: a textilterv absztrakt, hullámszerű struktúrák áramlásává alakította a zenét, amelyek visszhangozzák a darab ritmikáját és dinamikáját.
Játék a textil- és az ékszerművészet határán
A kétdarabos műcsoport egyike Klára Spišková cseh textilművészé, aki Martin Brunner Still Warm to Touch című jazzalbumáról a Flying című kompozícióra reflektált, amelyet a két alkotó személyes találkozása inspirált. Aleksandra Stasik fiatal lengyel textilművészt Tomasz Skweres Module Quartet című műve motiválta: repedésekkel, hézagokkal és váratlan átmenetekkel teli kézi kollázs technikával, majd ezek digitális átdolgozásával képezte le a zeneművet.
A belső térben nyolc ékszerművész alkotásai kaptak helyet. A Gera Noémi–Földi Kinga tervezőpáros textil- és ékszerművészet határterületén létrejött játékos, organikus darabjai Bolcsó Bálint műveire reflektáltak, míg Karol Weisslechner szlovák építész-ékszertervező munkáit Ivan Buffa szlovák zeneszerző Tvorivý duch / Creative Spirit című alkotása ihlette: két különleges jelentéstartalommal bíró karmesteri pálcát, illetve violinkulcsra emlékeztető kitűzőt készített. Sandra Kocjančič szlovén ékszerművész Helena Vidic Lesjak művei nyomán alkotott speciális, fém-textil vegyes technikával, míg Stanislava Grebeníčková cseh ékszerművész üvegből készült brossait Martin Brunner zongoradarabjai inspirálták.
Összművészeti kontextus
A négy vitrinből álló, utolsó egységben Cleopatra Cosulet román ékszerművész Diana Rotaru Lut című darabjának ajánlotta az úgynevezett „ujjszárnyas” műveket, amelyek a művészi küzdelmet szimbolizálják – az alkotások a kortárs ékszerművészet képzőművészeti aspektusát szemléltetik. Karin Šusteková fiatal szlovák ékszertervező Marián Lejava zeneszerzőt választotta, neki dedikálta az újonnan készült darabokat. Leírása szerint „a zeneszerző kompozíciói nem csupán kitöltik a csendet, hanem felébresztik azt. Zenéjében érzékelhető egyfajta kaotikus energia, amely tükrözi azt a kreatív impulzust, amelyet én is átélek a saját munkámban. Vonzanak a textúrák, a különböző felületek és struktúrák”. Martyna Golińska fiatal lengyel ékszertervező munkája Tomasz Skweres Impact for Violin Solo című művén alapul. Elmondása szerint rendkívüli intenzitása és érzelmi feszültsége révén hatott rá, amely hasonlított a gyűrűk megalkotása során tapasztalt emóciókra. Az élesen elhatároló vonalakat vegyítette a lágyabb, organikusabb és áramlóbb formákkal. Blanka Cepková dizájner olyan ékszert készített Peter Gul’as Variations for Harpsichord művére rezonálva, amelyet a zenei kompozíció szerkezete, annak dinamikája és érzelmi intenzitása inspirált, és amelyet fonással, varrással és kontrasztos színhasználattal jelenített meg. Az ékszer formája a csembaló kecsességét tükrözi, megtestesítve a hangszer eleganciáját, összművészeti kontextusát, és mint a kiállítást bemutató cikk záróakkordja, summázza a kiállítás eszenciáját.
Szigeti Szilvia
textildizájner, kurátor
A kiállításon résztvevő alkotók:
Textil- és grafikusművészek:
Gertrud Fischbacher (AT), Matěj Rejšek (CZ), Jitka Škopová (CZ), Klára Spišková (CZ), Valerie Štecová (CZ), Balázs Viola (HU), Horváth Evelin (HU), Szigeti Szilvia (HU), Zimonyi Gwendolin (HU), Anna Grabowska (PL), Paulina Sołtyszewska (PL), Aleksandra Stasik (PL), Weronika Tyce (PL), Otilia Boeru (RO), Oloop Studio – Tjaša Bavcon, Jasmina Ferček, Katja Burger Kovič (SI), Eunika Bebjaková (SK), Mária Fulková (SK), Beáta Gerbócová (SK), Zuzana Ondrejková (SK)
Ékszertervezők:
Susanne Hammer (AT), Stanislava Grebeníčková (CZ), Anežka Váňová (CZ), Petr Vogel (CZ), Gera Noémi – Földi Kinga (HU), Jermakov Katalin (HU), Kocsor Eszter Sára (HU), Martyna Golińska (PL), Dariusz Stefan Wojdyga (PL), Emilia Wyra (PL), Cleopatra Cosulet (RO), Sandra Kocjančič (SI), Blanka Cepková (SK), Karin Šusteková (SK), Karol Weisslechner (SK)
Zeneszerzők:
Viola Falb (AT), Martin Brunner (CZ), Bolcsó Bálint (HU), Gryllus Dániel – Gryllus Samu (HU), Mihalicza Csenge (HU), Kedves Csanád (HU), Sándor László (HU), Szőcs Márton (HU), Diana Rotaru (RO), Marcin Stańczyk (PL), Tomasz Skweres (PL), Helena Vidic Lesjak (SI), Ivan Buffa (SK), Peter Guľas (SK), Matej Sloboda (SK), Marián Lejava (SK)
Jegyzet:
- Megtekinthető: https://design-without-borders.eu – a Vienna Design Week 2025 ikon alatt bővebb információ a kiállításról, a textilek képei alatt a művészek vallomásai és a zeneművek linkjei találhatók.
