41 alkotó/56 alkotás – kortárs üvegművészeti kiállítás a szombathelyi Schrammel-gyűjtemény kiállítóterében 2026. március 6. és május 17. között

Vannak olyan műfajok a tárgyalkotó művészetben, amelyek az anyagban kezdik fizikai létezésüket, de az anyagban teljesítik be metafizikai rendeltetésüket is. Nincs megfelelő szó ennek a jelenségnek a leírására, ezért az anyagtól az anyagig vezető végtelen utat jobb híján művészetnek nevezzük. „A” pontból „A” pontba jut el az anyag, mégis azt mondhatjuk, hogy ebben az egyenletben „A” nem egyenlő „A”-val. A két minőség közötti átmenet és átalakulás maga a művészet, vagyis az anyag metaforája. Létezik egy olyan anyag, amelyről csak metaforák felhasználásával tudunk beszélni a művészet médiumaként, ez pedig az üveg.

Az üveg megdermedt fény. Az üveg a megfagyott pillanat. Az üveg a fény, a tűz és a mozdulat tánca. Az üveg a fény szobrászata. Folytathatnánk a sort, hiszen abban az esetben, amikor az anyag a művészet kontextusában nyeri el értelmét, a formális logika csődöt mond, és csak átvitt vagy elvont jelentésén keresztül tudjuk megragadni; igen, megragadni, de immár nem fizikai mivoltában. Az üveg tehát eredendően absztrakt, az üvegművészet alapvetően szellemi minőség. Szép számmal vagyunk, akik így vélekedünk, ám kevesen vannak, akik mindezt a gyakorlatba is képesek átültetni.

„az üveg absztrakt médium, az üvegművészet szellemi minőség”

Harmincéves a Magyar Üvegművészek Társasága 

Éppen harminc évvel ezelőtt formálódott egyesületté egy olyan közösség, amely elhatározta, hogy metaforákban szólal meg az üveg nyelvén, és az anyagban megtestesülő szellemiséget absztrakt nyelven szólaltatja meg. A Magyar Üvegművészek Társasága ez az exkluzív közösség, amelynek több mint három tucat tagja és meghívott pályatársa a ma nyíló kiállítás alkalmával bemutatja az üveg médiumát a művészetben ötvenhat megközelítésen keresztül. A Magyar Üvegművészek Társaságának „jubileumi” kiállítása azonban nem történeti áttekintés az elmúlt három évtizedről, hanem az évforduló alkalmából rendezett kortárs üvegművészeti seregszemle, amely a hazai művészeti élet egyik legprogresszívebb tárgyalkotó műfaját mutatja be.

Napjainkban az üveg művészi alkalmazása reneszánszát éli Magyarországon. Felhasználásban talán egy másik szilikátalapú anyag, a kerámia, és egy merőben eltérő matéria, a textil kelhet versenyre az üveg presztízsével. De hangsúlyoznunk kell, hogy ez a megállapítás csak a művészet kontextusában érvényesül az anyaghasználatban. Éppen ezért nem mehetünk el szó nélkül az intézményi környezet mellett, ugyanis a Savaria Múzeumnak köszönhetően a Képtár vált a textilművészet fellegvárává, míg a Schrammel- és Geszler-gyűjtemények állandó bemutatásával a hazai kerámiaművészetnek is Szombathely vált az origójává. Elismerés illeti ezért Cebula Anna és Czenki Zsuzsanna kiemelkedő szakmai munkáját és kurátori tevékenységét, hogy Nyugat-Magyarország iparművészeti kiállító központjaként hivatkozhatunk a vasi vármegyeszékhelyre. A ma nyíló időszaki üvegművészeti kiállítás ebben a progresszív intézményi környezetben nyeri el méltó helyét a kortárs tárgyalkotó művészet élenjáró műfajai között.

„üvegszobrok és üvegképek”

Mindezidáig kerültem egy fogalom használatát, amelynek jelentésváltozása éppen az üveg vonatkozásában válik nyilvánvalóvá. Az iparművészetről beszélek, amelynek létjogosultságát sorozatgyártás vagy ipari háttér hiányában egyedül a művészet szó őrizte meg. Az üvegművészek olyan tárgyalkotó közösség, amely az iparművészetnek ezt a karakterét vállalta közvetíteni. Ha végigtekintünk a kiállított alkotásokon, nem üvegből készült dizájn-tárgyakat, nem üvegből előállított gyártmányokat, nem üvegből kivitelezett funkcionális termékeket látunk, hanem üvegből létrehozott műalkotásokat. A művészeti folyamat technikai és technológiai háttere közös az ipari formatervezés gyakorlata során alkalmazott apparátussal, de ebben ki is merül az iparművészet szóösszetétel első része, ugyanis az anyaghasználat konkrét végeredménye olyan műtárgyként jelenik meg, amellyel mostanáig a képzőművészetben volt alkalmunk találkozni. Az üvegművész tehát szakmagyakorlása és művészi tárgyalkotása során nem a műfaji határokat mossa el, vagy teszi átjárhatóvá az iparművészet és a képzőművészet fogalomkörét, hanem lebontja azokat. Csak művészet van, amely történetesen az üveg médiumában manifesztálódik.

Érdemes két szűkebb és behatároló kategóriát említeni a kiállított tárgyak műfaji meghatározása kapcsán: üvegszobrok és üvegképek. A Magyar Üvegművészek Társasága olyan alkotókat fog egységbe, akik az üvegmegmunkálás és a szakmagyakorlás során szobrokat és képeket hoznak létre. A művészettörténeti konvenció kitüntetett helyet biztosít ennek a két fogalomnak a tárgyalkotó művészetben, amelyek közös tulajdonsága, hogy új kontextust rendel az anyag elsődleges tulajdonságához. Ezt a több mint félszáz üvegből készült tárgyat a gondolat kifejezésének belső alkotói igénye egyesíti, vagyis láthatóvá tenni az eredendően láthatatlant egy olyan médiumban, amely kizárólag a látásérzékelés útján hozzáférhető.

„a fény struktúrateremtő tulajdonság”

Az absztrakció tehát nem választás az üvegművész számára, hanem az egyetlen formanyelv, amelyen keresztül képes a kommunikációra. Éppen ezért a látványnak még figurális megjelenési formájában sincs narratívája. Az üvegművészek vállalják, hogy narratíva nélkül is jelentésközvetítő tárgyakkal szólítsák meg a szemlélőket, így kezdeményezve párbeszédet az objektív világ (üveg) és a szubjektív valóság (én) létélményéről. A művészi tárgyalkotás mércéje pedig ennek a két tapasztalatnak az egymáshoz közelítése, amely minél nagyobb átfedéssel valósul meg, annál kvalitásosabb végeredményben ölt testet.

Üvegművészet és a fény fizikája

A Magyar Üvegművészeti Társaság vezetője, Darabos Anita és a kiállítás kurátora, Czenki Zsuzsanna koncepciója szerint a kiállítás a fény fizikai analízisét állítja az üvegművészet fókuszpontjába. Nem a millió színekben megnyilvánuló fény attraktív káprázatát, nem az anyagon áthatoló fény optikai törvényszerűségeit, hanem a fény struktúrateremtő tulajdonságát, amely rögtön felismerhetővé teszi az üvegművészek alkotásait a kortárs művészetben. A folyékony anyagnak a fény adja meg azt a keretrendszerét, amely értelmezhetővé teszi a tér és az idő megfoghatatlanságát az itt és most állapotában. Az alkotók magas szintű technikai tudásához társul az a művészi képesség, amelyben a szellemi erő a légies esztétika szolgálatába áll. Kívánom Önöknek, hogy az intellektus és a szépség megtapasztalásával ennek a teljességnek a ritka pillanatát éljék meg egy-egy műalkotás előtt a ma nyíló kiállítás alkalmával.

Elhangzott 2026. március 6-án, a kiállítás megnyitóján.

Keppel Márton
művészettörténész

Főcímkép:
László Kyra: Valósághatár; rogyasztott, hajlított üveg; 73×60×18 cm; 2025

A cikkben szereplő műtárgyfotókat a Magyar Üvegművészeti Társaság bocsátotta rendelkezésünkre.

Fotók:

1. Válint Ingrid: Érzések II.; hutai öntött üveg polírozott felülettel, ragasztott síküveg talapzat; 7×9×19 cm; 2024
2. Fűri Judit: Boldogság; rogyasztott üveg, réz applikáció márványposztamensen; 25×32×12 cm; 2021
3. Vida Zsuzsa: Genezis; kobaltkék szabadon formázott huta plasztika gránit hasábon; 16×16×24 cm; 2003
4. Jegenyés Jusztina Imola: Úton az égi magaslatok felé (Remény); casting, csiszolt, polírozott üveg; 25×13,5×12 cm; 2025
5. Hefter László: Etűd II.; színes, festett, ólmozott üveg; 40×57 cm; 2024
6. Balla A. Benjamin: Pillow of gentle monsters I.; casting üveg; 40×25×10 cm; 2025
7. Kertész Krisztina: Tavi szitakötő; formába olvasztott, csiszolt üveg, 3D Tiffany; 16×7×7 cm; 2022
8. Kertész Krisztina: Hol a helyem?; formába olvasztott, csiszolt üveg, UV ragasztás; 11×19×25 cm; 2026
9. Kovács Péter: Condense; belső díszítésű üveg; 10×20 cm; 2025
10. Carcass James: LionMask; rogyasztott üveg; 40×20×15 cm; 2024
11. Budai Zsolt János: Zöld aquanauta; zömített hutaüveg; 15,6×10,3×19,3 cm; 2025
12. Botos Péter: Átformált kockák zölddel; hidegen vágott, csiszolt, ragasztott üveg; 43×12×12 cm; 2025
13. Hegyvári Bernadett: Domestic landscape – Völgy; casting, beton; 45×45×20 cm; 2025
14. Bánó Rita: Elefánt; formába olvasztott, csiszolt üveg; 18×16×8 cm; 2022
15. Budai Zsolt János: Betűim kockája; zömített, casting üveg; 12,6×12,6×9,6 cm; 2024
16. Soltész Melinda: Make Glass not War!; szabadon fúvott, csiszolt, foncsorozott német kristály; 65×50×50 cm; 2025
17. Smetana Ágnes: Bioritmus; rogyasztott és fúvott, színezett üveg elemek; 10×20×6 cm; 2022
18. Doktor-Farkas Melinda: G-code 1-2; hutaüveg; 40×40 cm; 2025
19. Köblitz Birgit: Az irányt nem tévesztő csónak; casting üveg, üvegrúd; 35×72×12 cm; 2025
20. Kecskés Krisztina: Bizonytalanság; formába olvasztott, hajlított üveg; 56×12×40 cm; 2024
21. Gonzales Gábor: Tenger csendes hulláma; anyagában színezett síküveg melegen összeolvasztva; 4×18×60 cm; 2022

Kapcsolódó cikk:

Az üveg alkímiája