Kontor Enikő keramikusművész szombathelyi kiállítása 2026. június 12. és szeptember 6. között
Kontor Enikő 2022 tavaszán mutatta be első installációját Vízszint címmel Kecskeméten, a Nemzetközi Kerámia Stúdió Kápolna Galériájában.1 Ezt követte 2023 őszén a Vízszint – Koordináták című munkája a budapesti K.A.S. Galériában.2 Mindkét installáció drámai látványvilágú, sötét, komor, sőt fojtogató hangulatú volt; poliszémikus jelentésű kerámiaformákkal, termőfölddel és vörös lézerfénnyel operált. A nézők kaptak egy-egy szabadverset, néhány werkfotót és egy meditatív videót is az értelmezéshez.
2024-ben a Pécsett megrendezett Országos Kerámiaművészeti Triennálén Ontattak című installációjával indult és nyerte el a Zsolnay-különdíjat.3 Itt a címet és a látványt – az egyre inkább felrobbant bombákra hasonlító, a nyers agyagba állított fedeles urnaedényeket – összeérlelte, összehangolta, egyértelműen utalva az aktuálisan zajló világpolitikai eseményekre.
Szintén 2024-ben közös kiállításon vett részt egykori egyetemi tanárával, Nádor Tibor festőművésszel a budapesti Artus Stúdióban.4 A tárlat az elsőre keveset eláruló Inter címmel nyílt meg, ám Kontor Enikő sajátos jelentést tulajdonított neki. Átmeneti, két világ határán mozgó, szinte földöntúli objekteket hozott létre, amelyeket az egykori gyárépület tágas tereiben a földre helyezett, és amelyek a köréjük szórt, por állagú anyagokkal – a szürke hamuval és a vörös vas-oxiddal – interaktív installációkként működtek, megmutatva a körülöttük bolygókként keringő látogatók műbefogadásának nyomait.
„a pillanat törékenységének bemutatása”
A HA-I-KU térspecifikus installáció
A szombathelyi Schrammel-gyűjtemény földszinti termében megvalósult HA-I-KU című installáció Kontor Enikő eddigi legmonumentálisabb vállalása, amelyhez szokásától eltérően hosszabb leíró szöveget mellékelt:
„Az installációmat kimondottan a helyi adottságokhoz igazítottam. A látvány megtervezésekor karakteres szerepet szántam a térben lévő három pillérnek és a fekete mennyezetnek. A visszafogott színhasználat ellenére nem feltétlenül szomorúságot vagy hiányt akarok kifejezni. A »színtelenség« most nem pusztán ürességet jelent, hanem tiszta teret is a figyelemnek. A fekete és a fehér között minden rezdülés tapinthatóvá válik. Egy olyan érzékenységű mű létrehozása volt a cél, amely leginkább egy kártyavár dinamikáját idézi. Az egyensúly finom játékára épül a látvány. Egymás mellé, fölé és elé helyezett elemek töltik meg a teret. Szándékom szerint egy olyan térbe lép a látogató, amely bárhonnan nézve tökéletesen komponált. Az elsőre talán kissé káosznak ható kompozícióban valójában a fegyelmezettség és az átláthatóság az alapvetés. Minden egyes kicsi elem a többivel teremti majd meg a nagy közös formát. Annak a térnek a formáját, amelyet újraértelmeztem. Reményeim szerint – a látvány középpontjában állva – azt érezhetjük, hogy ha egyetlen elem is elkerülne a helyéről, máris bizonytalanságot szülne a változás. Minden átrendeződne a térben. Nem véletlenül használom a kártyavárhasonlatot, hiszen a kártyavár a folyamatok és a jelenlét metaforája is. Az összes részlet számít, minden apró döntés következményekkel jár. A látszólag törékeny egyensúly valójában erőteljes koordináció és érzékeny figyelem eredménye. A törékenység azonban nem csupán sebezhetőség, hanem az élet kérdéseire adható potenciált is tartalmazza. Minden összeomlás egy új kezdettel, új formával találkozhat. A kártyavárszerkezet így egyszerre kritikus és lírai, instabil és koherens. Mintha maga az idő és az emberi figyelem szövedéke válna láthatóvá. Távolabbról megközelítve, mint egy egyszerű, szép vers…”
Kontor leírásában kiemeli, hogy munkája helyspecifikus – bár, ahogy később látni fogjuk, csupán megformálásában, és nem üzenetében –, a látványelemek egymáshoz hangolt komponálásának pedig központi jelentőséget szán. Vegyük sorra ezeket az elemeket!
A fekete mennyezetről különböző szögekben lógó és irányokban lebegő, sötétre festett faléceket helyezett el. A teret megtörő pilléreken, a fekete faléceken különböző számú, paralelogrammaformára vágott, samottos agyagból nyújtott lapokat rögzített egymás alatti sorokban. A lapokat zsengélés után olajraku technikával égette ki; ennek eredménye bársonyos éjfekete színük, itt-ott ezüstös csillogással, fémes reflexhatásokkal. A kerámialapok felülete változatos textúrát mutat, szinte nincs is közöttük két egyforma. Néhány lapon repedések, törésvonalak és hiányos felület is látható. A világos pillérek egy-egy oldalához – mintha árnyékok lennének – fekete pengefalakat kapcsolt. Végül a pillérek lábához szabályos és szabálytalan négyszögekben szénnel feltöltött alacsony alakzatokat, medencéket képzett.
Ha az elemzéshez ismét segítségül hívjuk az alkotó megfogalmazását, láthatjuk, hogy monokróm színekből, egyszerű elemekből épített konstrukcióját többször egy kártyavárral állítja párhuzamba. A nagy türelemmel, fókuszált figyelemmel és jelentős időráfordítással létrehozott kártyavár az egyensúly keresésének szimbólumává válik Kontor Enikő számára. A törékeny és tünékeny egyensúlyú kártyavár sok szempontból hasonlít az installáció műfajához, amely egy átmeneti, jellemzően az adott helyszín vagy tér adottságaihoz igazított, in situ érvényesülő alkotás. Éppen ezért tekinthetjük performatív műnek is. A választott cím szintén hozzákapcsolható mind a kártyavár, mind az installáció fogalmaihoz. A japán eredetű, 5-7-5 szótagból álló versforma általában az elillanó, nehezen megörökíthető látványtöredékek, érzések, gondolatok lenyomatára, egyensúlyban rögzített pozíciójára épül. Az installáció az efemer, a mulandóság, az átmenetiség, a bizonytalanság fogalmait esztétizálja, alakítja élménnyé a haikuhoz hasonló keretrendszerben. Itt azonban nem a szótagszámok, hanem a tér adottságai diktálják a koordinátákat és a szabályokat, amelyben az alkotó kiteljesedhet (egészen addig, amíg kártyavára össze nem dől).
Az értelmezés szubjektív szintjén én nem egy könnyen összedőlő kártyavárra asszociálok a látottakról, hanem egy égetőkemencére. A mennyezetről lógó faléceket – amelyek a parkettagyártás melléktermékei – használják a magas hőfokú, fatüzelésű égetésekhez Kontor Enikő munkahelyén, a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban. A pillérekre felszegezett kerámialapok tetőcserepek, amelyek a kemencét védik az időjárás viszontagságaitól. A sötét pengefalak a kemence kormos falait idézik meg, míg a szénmedencék az égetés után a tűztér rostélyain megmaradt üszkös fadarabokat.
A kemence terében az égetés során a föld, a tűz, a víz és a levegő keresi egyensúlyi helyzetét. Minden fatüzelésű égetés kockázatos, minden égetés nyomot hagy a kemencén, az égő tárgyakon és az égetést végző keramikuson is: korom, hamu, a tűz nyomai… A fatüzeléses égetés is fókuszált figyelmet, időráfordítást, türelmet, tapasztalatot, tudást, sajátos dinamikát igényel. A tűzben és a hamuban születő tárgyak új formát nyernek. A kemence le- vagy kiégése mindig az új kezdet ígéretét hordozza. Ez a várakozással teli, egyensúlykereső helyzet rejlik számomra a HA-I-KU című installáció mögött és talán az alkotó lelkének mélyén is.
„érzések lenyomata a kerámiában”
Kontor Enikő installációira jellemző, hogy lelki rezdüléseit jelenítik meg; nem pusztán egy-egy kiragadott pillanatot, hanem egy folyamatot, narratívát mutatnak meg. A két Vízszint című munkája az élet tervezhetetlenségéről, a mindennapok természetes folyásába vetett hitének törékenységéről tanúskodik. Olyan állapotot ábrázolnak, amellyel sokan azonosulhatnak, így nem pusztán az alkotó egyéni és intim érzéseit, hanem generációjának útkeresését, szorongásait is tematizálják. A 2024-es Ontattak című alkotás magában hordozza az orosz–ukrán háború eseményeit és baljós következményeit. Kontor ritkán fogalmaz meg efféle konkrét aktuálpolitikai kritikát műveiben. A HA-I-KU című installációjában létrehozott lebegő helyzet, a tér, a belekomponált elemek, a látvány és a nézői tekintet egyensúlykeresésének folyamatos, tapogatózó mozgása egy új élethelyzettel való szembesülés bizonytalanságait tükrözi.
A saját műértelmezésembe szőtt kemencemotívumot és az abban folyó fatüzelésű égetési metódust továbbgondolva az a létbizonytalanság is megjelenhet a műben, amely Kontor munkahelyét, a Nemzetközi Kerámia Stúdió jövőjét fenyegeti. A Kecskeméten 1977 óta működő Nemzetközi Kerámia Stúdió autonóm fenntartásának és páratlan gyűjteményének ügye olyan, a magyar és a nemzetközi kerámiakultúrát érintő egzisztenciális dilemmákat vet fel, amelyeken az alkotó hosszú hónapok óta tépelődhet már.5 Belső vívódásainak, segélykiáltásainak fizikai megtestesülése lett szombathelyi műve, amelyet a korábbiaktól eltérően jóval hosszabban tervezett és épített meg. Ám a művészi praxis változatlan maradt: az egyéni tapasztalatot kiterjesztve tapint rá a közösség, a társadalom hangulatára, jelen esetben kulturális érdekeire és megóvandó értékeire.
Kontor egyszerű elemekből építkező, mégis mindig színpadias látványvilágú és drámai hatású installációi számos értelmezési lehetőséget hordoznak magukban, amely vonásuk rendkívül inspiráló. A Szombathelyen felépült alkotás és az ahhoz mellékelt leírás végén közreadott utolsó, relativizáló mondat hatására – ha távolabbról és súlytalanabbul szeretném megközelíteni Kontor Enikő munkáját, akár egy szép verset – következzen öt haiku a HA-I-KU című installációról.
Fehér falakat
kormoz a fekete füst,
forró láng csap fel.
Falécek hada
elfogy, mire leég, majd
lassan hűlni kezd.
Hamu száll feléd,
kinyílik a kemence
vaskos ajtaja.
Benne csendben vár:
átizzott formák ölén
ezüst ragyogás.
Az idő terhe és
rétegeinek súlya
agyagba gyúrva.
A szöveg a kiállítás megnyitóján elhangzott beszéd szerkesztett, bővített változata.
Novák Piroska
dizájn- és művészetteoretikus
A cikkben szereplő – külön nem jelzett – fényképeket Fneisz József készítette.
Jegyzetek:
- Kontor Enikő Vízszint című kiállítása, Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek – Nemzetközi Kerámia Stúdió, Kápolna Galéria, Kecskemét, 2022. április 29. – május 13. A tárlatról lásd például: NOVÁK Piroska, „Végül is megnyugtató? Kontor Enikő »Vízszint« című kiállításáról”, In Forrás 54, 12. sz.: 81–84.
- Kontor Enikő Vízszint – Koordináták című kiállítása, K.A.S. Galéria, Budapest, 2023. november 15–30. A tárlatról lásd pl.: NOVÁK Piroska, Vázák, bombák vagy urnák? Egyszerre nyomasztó és sokatmondó ez az installáció. Megjelent: https://magyarnarancs.hu/kepzomuveszet/vazak-bombak-vagy-urnak-egyszerre-nyomaszto-es-sokatmondo-ez-az-installacio-263663
- Országos Kerámiaművészeti Triennálé, Pécs, Zsolnay Kulturális Negyed, m21 Galéria, 2024. március 9. – április 21. A kiállításról lásd pl.: FUSZ György, „A kerámia ünnepe. Országos Kerámiaművészeti Triennálé”, In Magyar Iparművészet 31, 3. sz.: 35–37.
- Kontor Enikő és Nádor Tibor Inter című kiállítása, Artus Stúdió, Budapest, 2024. május 21. – június 11.
- A Nemzetközi Kerámia Stúdiót 2011. december 1-jétől olvasztották be a Bács-Kiskun Megyei Művészeti Nonprofit Kft.-be, a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhellyel és a Forrás Kiadóval együtt, ebből az „egyesülésből” alakult a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Nonprofit Kft. (KKMM). A KKMM 2022-től lett a Hírös Agóra Nonprofit Kft. leányvállalata. A közelmúltban napvilágot látott hírek szerint a kecskeméti városvezetés újabb művészeti divízió alá sorolná a Stúdiót, amellyel még tovább szabályoznák működését. A Nemzetközi Kerámia Stúdió jövőjét érintő aktuális kérdésekről lásd pl. az intézmény önállóságának és gyűjteménye megőrzésének érdekében indított alábbi petíciót: https://www.openpetition.org/hu/petition/online/a-kecskemeti-nemzetkoezi-keramia-studio-oenallosaganak-es-gyujtemenyenek-megorzeseert
