Székely Judit textilművész Bárányláda című kiállítása 2025. március 5. és április 14. között a Semmelweis Szalonban
A meghívón a kiállító művész neve alatt a textilművész megnevezés szerepel, ám Székely Judit munkásságát tekintve ennél jóval több, hiszen megvalósítási technikái sohasem vegytiszták. Többségük francia gobelin, tehát a legtradicionálisabb, gyapjú alapú falikárpit, de az alkotó mindegyik művén olyan utómunkálatokat végez, vagy már az adott mű készítése közben használ olyan módszereket, anyagokat, illetve alkalmaz különböző applikációs megoldásokat, amelyek által a mű elnyeri végső, autonóm formáját és tartalmát.
Varrások, hímzések, ikatolás
Számos anyagot használ, és többféle technikával viszi fel azokat a szövet felületére. Fontos szerepet kap például az ikatolás. Ezekkel a többletbeavatkozásokkal a művek új technikai arculatot kapnak. A rátétek, a varrások és a hímzésöltések alapmatériái lehetnek szintén textilszálak, de fémszálak, huzalok is. A hímzések pedig új felületi elemként további rajzos motívumokat jelenítenek meg – legtöbbször ősi, például a kopt motívumvilágot megidézve –, melyek betűket, majd szavakat, s végül pedig szövegeket formálnak. Mindezek harmonikusan illeszkednek egy olyan elmélyülten készített francia kárpitmatériába, melynek igényesen színezett, képzőművészeti ihletésű gyapjú faktúrája egy szövéssel festő alkotó attitűdjét tükrözi.
Bárányláda
nyitható, csukható;
benne van
a Bárány,
a Rejtély,
a Titok
és én
Kárpitok hímzett szövegmotívumokkal
A megjelenített szövegek révén a kárpitok gondolati, spirituális tartalma is megtöbbszöröződik. A bibliai szövegek, szövegfragmentumok, szépirodalmi idézetek – Máraitól Pilinszkyn és Nagy Lászlón át Weöres Sándorig – vizualizálódnak is, szimbiózisba kerülnek a kárpittal, aminek következtében létrejön szimultaneitásuk.
Szövegeket persze más kárpitokon is olvashatunk – sőt ennek jelentős, több évszázadra visszanyúló hagyománya van –, de Székely Judit egyedülálló módon képes beépíteni ezeket a munkáiba. Meghatározó, hogy hímzéssel írja fonalbetűit, készít rajzolatokat, gyakran ősi motívumokra, szinte prehisztorikus ábrázolatokra emlékeztetően. Betűformálásai sem megszokottak. Kisebb-nagyobb betűméretek váltakoztatásával éri el, hogy a néző szinte egy hermeneutikai értelmezési processzus részese legyen.
Falikárpitok, térformák, plasztikák
Módszereivel kilép a harmadik dimenzióba, amikor sajátos objekteket készít: ezek már végső soron térformák, plasztikák, de falikárpitjai is „két és fél dimenziósak”, hol erőteljesebben, hol szelídebben. Így vált kiállítása összművészetivé, sőt falikárpitjai meditatív objektekké, filozófiai világmagyarázatokká, hiszen szinte mindegyik munkája az univerzumértelmezés magaslatára emelkedik, a lét és a nemlét, a születés és a halál, a hit és a hitetlenség, a valóság és a transzcendens tartományait mozgósítva, intenzív szabadságtudattal. Többségükön nem találkozunk hétköznapi témákkal, művei a létezés nagy kérdéseiről szólnak.
„mindegyik falikárpit: meditatív objekt, filozófiai világmagyarázat, univerzumértelmezés”
A bárány szimbolikája
A kiállítás címe, a Bárányláda is egy olyan szóösszetétel, amely szabad asszociációk szövevényes hálózatát hívja életre. Székely Judit tolmácsolásában a Bárányláda: „nyitható, csukható; benne van a Bárány, a Rejtély, a Titok és én”. Mindennek lehet tehát szakrális vonatkozása is, hiszen a kereszténység a bárányt Krisztust szimbolizáló áldozati állatnak tekinti. Ezentúl a megtermékenyítő erő, a születés és az újjászületés, vagy épp az újrakezdés szimbóluma is. A művész idéz egy ide illő mondatot Antoine de Saint-Exupéry A kis hercegéből: „Rajzolj nekem egy bárányt”. Az ő Bárányládája tehát épp ellentéte Pandora szelencéjének. Pandora nyugodtan kinyithatná a Bárányládát; itt nem a csapások zúdulnának rá, hanem eszményekkel, hittel és reménnyel gazdagodna.
Vertikális francia kárpitok, fémszövés, egyetemes szimbólumok
Mindezt a gondolatiságot járja körül tárlata, melynek középpontjába került Körforgás című, három vertikális formátumú munkája, melyek közül a két szövött mű mérete 183×50 cm. A föld és az ég dichotómiáját jeleníti meg állatokkal, emberekkel és angyalokkal, utak, tévutak és labirintusok útvesztőjében, úgy, hogy a két szélső mű francia kárpit, a középső pedig sajátos fémszövés, fémhálózat. A jobb oldali művön feltűnik egy felülnézetből ábrázolt, szőtt kazah fejfedő, rajta négyfelé ágazó motívummal, amely az egyetemes világ szimbóluma. Székely Judit önvallomásából tudjuk, hogy nagyon erős a kötődése ehhez a sapkához, mert kisfia fejfedője volt gyermekkorában, s így a világszimbólum töredékeiből létrejön az isteni és a mélyen emberi szubjektív találkozása. Ez a sapkamotívum más munkáján is feltűnik mint Isten jelképe.
Márai-inspiráció és hímzett héber betűk
Az Ösvényeidre taníts meg engem francia kárpit ezzel szemben horizontális kompozíció, melyen nagy szerepet kap Márai Sándor szövege: „Vándor vagy és minden nap tovább kell menned. Nem tudhatod, meddig élsz, s egyáltalán lesz-e időd eljutni utad végcéljához”. A szöveg historizáló, szimbólumokkal, bibliai utalásokkal, fragmentumokkal átitatott kárpitfelületébe illeszkedik a múlt, a jelen és a lehetséges jövő értelmezési tartománya. A hímzett héber betűk megidézik az Ótestamentumot, ami egyetemessé teszi az alapgondolatot azáltal, hogy a mű címéül is választott zsoltárfragmentum az ősi bibliai nyelven is „megszólal” a textilen.
Puha gobelin, megrázó Nagy László-sorok
A Kárpitlevél újra erős vertikalitásával tűnik fel, hiszen a mű 52 cm szélessége mellett 200 cm magas, így valódi levélformátum. A művész, számítógépes üzenetre utaló jeleket is beleszőve a textúrába, aktuális keretbe foglalja mondanivalóját. Dés László és Kecskés Zoltán sorait követően kiemelkedik a Nagy László Jártam én koromban, hóban című, nagyívű verséből származó két idézet. A vers befejező sorai megrázóvá teszik a textilművet: „Vértezz hittel, hűséggel állig, / akkor én a haláloságyig / belédfogódzom”. Székely Judit korunk digitális üzeneteinek megidézése után az ideák és eszmények magasába emelkedik, melyet a gobelin puhasága jótékonyan foglal magába.
Imatekercs formátumú kárpit Pilinszky-idézettel
Kiállítása minden darabja hosszas meditálásra és szuggesztív látványegyüttesek befogadására ad lehetőséget, melyek közül az Egyenes labirintus Pilinszky János egyik versének a címe is, s a költemény egyes sorai is benne rejtőznek a kárpitban, amely szinte egy imatekercs formátumú mű, hiszen mindössze 23 cm-es magasságához 270 cm-es szélesség társul. Nem is lehetett eredeti méretében kiállítani a Szalonban, így mindkét végén egy-egy tekercsre felgöngyölítetten zárul a kompozíció. A cím abszurditásához illőek a vers sorai: „hol nincs első és / nincs utolsó vendég / és mégis / ha valamit / tudok / e forró folyosót / e nyílegyenes labirintust / melyben / egyre szabadabb a / tény, hogy röpülünk”. Mindezt az alkotó groteszk kis figurákkal veszi körbe, melyek a művet többszörösen összetett jelentésmezőbe emelik.
Születés és halál – kárpit szöveg nélkül
Székely Judit munkásságának kiemelkedő alkotása a sajátosan, magasítottan szőtt Villámló örvény, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia által biztosított ösztöndíjas időszaka során készíthetett. A kárpit – s ez rendkívülinek számít ezen a kiállításon – nem foglal magába szöveget, viszont többféle matériát is hordoz. Változatos kompozíciója is azt sugallja, hogy a legszemélyesebb és ugyanakkor a legegyetemesebb gondolatok vetődnek fel benne. A születés és a halál misztikuma áll a középpontban, a művész saját fia világra jövetelére emlékezik. Ennek vizuális alapjait kisfiáról camera obscurával készített papírnegatívjai jelentik, melyek fotóit e munkájában is felhasználta. A hólyagfóliákkal a védettségre utal, amely a születésünk előtti és a halálunk utáni állapot jele. A mű több egyedi szimbólumot megjelenítve válik az örök élet, az isteni szeretet kegyelme és a megváltás különleges művészi manifesztumává.
Háromdimenziós kárpitok, ironikus hangvétel
A döntően síkművészeti alkotásokként számontartható tárgyakkal együtt tehát a kiállítás szerves részét képezik a háromdimenzióban megvalósított művek, mint például a három részből álló, többféle anyagból készített, ironikus gondolatokat is megjelenítő A főnix álma és az Életben maradás.
Székely Judit korán elkötelezte magát hivatása mellett, mégis kerülőúton jutott el szakmája csúcsára. A nyolcvanas évek első felében járt a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolába, ahol életre szóló tanítást és szakmai elköteleződést jelentett számára a textilszak, s kiemelten Rónai Éva textilművész, szaktanára. Mégis ezt követően a Kertészeti Egyetemen és az Agrártudományi Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol okleveles kertészmérnök és mérnöktanár végzettséget szerzett. Ezután a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem következett, ahol Penkala Éva és Sárváry Katalin növendéke volt. Az elmúlt három évtizedben sorra nyert jelentős szakmai díjakat, ösztöndíjakat, s vált a kortárs magyar textilművészet, kárpitművészet kiemelkedő alkotójává. Székely Judit amennyire a gyapjú kárpitművésze, legalább annyira az írott gondolaté is, így válik szövéssel festő és fonallal rajzoló intellektussá.
A szöveg a kiállítás megnyitóján elhangzott beszéd szerkesztett változata.
Feledy Balázs
művészeti író
Főcímkép:
Körforgás I. (részlet); francia gobelin, egyedi fémtechnika; gyapjú, pamut, viszkóz, cérna; 50×182 cm, 2022–2023 (Fotó: Ballon Máté Bálint)
