Hömpölygő lángolás

hompolygo_11
avagy: Tűz és Víz – a MAOE Iparművészeti Tagozatának éves kiállítása: 2024. február 1. – március 1. között a MANK Galériában

A természet szépségeinek, dinamikáinak, egzotikumainak megmutatása és művészeti eszközökkel való feldolgozása a mindenkori művészeti műfajok egyik legnépszerűbb témája. A természet tulajdonképpen a legfőbb origó, amiből bármilyen alkotói módszer kiindulhat, hiszen nem csak szellemi forrás, de a művek materiális alapja is innen eredeztethető.
A környezeti toposzok vizuális megjelenítését illetően fontos kiemelni, hogy a róluk való gondolkodás, valamint a kapcsolódó fogalmak értelmezése, napjaink kortárs művészetének egyik legaktuálisabb témájává vált. A tematika feldolgozásában két határozott alkotói attitűdöt figyelhetünk meg. Az egyik a főként progresszív szemléletű, fiatalabb generációt jellemzi, amely a fennálló éghajlati változások hatásaira a művészet eszközein keresztül is keres megoldásokat. Műveik a befogadókra sokszor a szembesítés eszközével hatnak, akár szorongást is kelthetnek. Nem áll messze tőlük a „katasztrofizálás”, vagy akár a digitalizált világ áthatásainak megjelenítése. A mellettük működő másik szelídebb, nosztalgikusabb tonalitáson keresztül az alkotók a még meglévő természeti szépségek, harmóniák megjelenítésével kívánják megfogni a befogadók figyelmét. Ez utóbbi hozzáállás érhető tetten a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Iparművészeti Tagozatának éves bemutatkozó kiállításán.

Az idei tárlat immár a tizenegyedik alkalom, amikor a tagozat elnöke, Lencsés Ida Ferenczy Noémi-díjas kárpitművész az országos szervezet iparművészeinek alkotásaiból egy aktuális tematika mentén válogat. A Tűz és Víz című kiállítás tematikájával gyakorlatias módon kapcsolódik a népszerű kortársművészeti természet-szempontú tendenciához. Megközelítésével azonban a hagyományosabb, kultúrtörténeti mintákhoz visszanyúló, azokat analizáló és értelmező szervezőelvet választott. A különféle iparművészeti technikák közül legnagyobb volumenben a textilek vannak jelen, de tűzzománc, festmény, porcelán, és más egyedi manuális eljárásokat is megismerhetünk.

A tárlat témáját adó tűz és víz „minőségek” az életet biztosító őselemek részei a föld és a levegő mellett. A négy elem közül ez a kettő hordozza magában a legnagyobb drámaiságot. Ugyanis két olyan erő, amelyek egymással élesen szemben állnak, sőt kioltják, ellehetetlenítik egymást. Az élővilág részére mégis a létezés (víz) és a fejlődés (tűz) feltételei. Már a teremtés óta jelen van viaskodásuk. Az élővilág könyörög a vízért saját létezése érdekében, de elpusztul az özönvízben. Az emberi fejlődés egyik legalapvetőbb eszköze a tűz feltalálása, ám ha lángnyelvei messzebb nyúlnak a világosságot és meleget adó tértől, akkor elsorvaszt, felemészt bármit, ami elé kerül. A róluk való gondolkodás evidens és általános. Már kisgyermekkorban megtanuljuk veszélyeiket, előnyeiket, és ösztönösen vágyjuk is jelenlétüket. Ha azonban az elemeket megjelenítő műalkotások segítségével magunkra is nézünk és értelmezzük tulajdonságaikat, akkor könnyen találunk hasonlóságot az emberi természet folyamatos vágyakozásának megélésében. A vágyakozás, az állandó növekedés és előretörés a fogyasztói, folyamatosan gyorsuló átdigitalizált társadalom napi alapvetése. Könnyen megégetjük magunkat és bele is fulladhatunk egyes élethelyzeteinkbe, ha nem alkalmazunk kellő tudatosságot, megfelelő önmérsékletet. Vagy túlburjánzásaink megzabolázását. De a természeti tematikánál maradva, érvényes ez Földünk aktuális helyzetére is. Mert amit legkisebb lépéseinkkel nyomként magunk után hagyunk, az környezetünk felszínén meg is látszik.
A primer természeti megközelítéstől tovább haladva a kiállítás tekintetében is a két kiemelt elem gazdag szimbolikája játszik fontos szerepet. A víz tiszta kék színe a megnyugvás, a megtisztulás, az újjászületés megtestesítője. Jelképezi az élet állandó körforgását, folyamatosságát, valamint a testi és szellemi értelemben vett újjászületés lehetőségét. Földünk és testünk legnagyobb hányadú alkotóeleme a víz. A Teremtés könyve szerint a víz jelenléte az ég és a föld létrehívásával egyidejű.
A tűz pedig a vitalitás, a fejlődés, a termékenység, a dicsőség és az otthon asszociációit hívja elő. A vízhez hasonlóan tisztító erővel is felruházott elem. De a pusztítás, háború, harciasság legalapvetőbb motívuma is egyben.

A kiállító művészek mélyen inspirálódtak a tűz és víz elemek gazdag jelentésvilágból.
Hernádi Paula zománcművész Tűztér I-II. című munkáin az ószövetségi kivonulás asszociatív motívumait égette kompozícióba. Láng-Miticzky Katalin szőtt tűzoszlopa hármas egységbe osztva jeleníti meg a tűz lángoló fényességét, színének melegségét. A gyapjú anyagának használata is melegséget közvetít. A Színek és ritmusok sodrásában című munkája pedig kifejezően ragadja meg a víz és a tűz egymásra ható kölcsönösségét. A sisal és gyapjú közé sodort fémszálak egyszerre idézik meg a víz tükröződő felületét és a tűz kipattanó szikráit is. Jelenléte elementáris erővel hat a kiállítás központi terében.
Az ég horizontjával sokszor összeolvadó nagy vizek hullámzását Czeglédi Júlia a selyem anyagának finomságán keresztül tükrözteti. Somodi Ildikó a vízhullámzás nyugalmat árasztó atmoszféráját egyedi ikat eljárással dolgozta ki. Gulyás Judit kézi tűzésű gyapjú szőnyege a teret behálózva futtatja szét a víz áramló mozgásait. Műtárgyának felülete is éppoly érzékletes kialakítással rendelkezik, mint formai kiképzése.
Ruttka Andrea szintén a hullámzás áramvonalaival foglalkozik egy egészen rendhagyó eljárással. Távolról akár hímzésnek is tűnhet a gombostű tűzésekből álló, apró pontok és vonalak rendszeréből kidolgozott kompozíciója. A tűk fémszálain megcsillanó fények tündöklése a vízfelszínen játszódó tünékeny rajzolatokat ragadja meg.
A víz jeges halmazállapotának megidézését Minya Mária rétegzett, fémsókkal színezett porcelánképein figyelhetjük meg. Kompozícióiban az őselem erőteljes dinamikája és ereje is hathatósan érzékelhető.

A MAOE Iparművészeti Tagozatának kiállítása a tartalmi utalások mellett a két kiemelt őselem azon tulajdonságait is hangsúlyozza, amelyekkel a művészeti tevékenységekhez, technikákhoz csatlakoznak. Az égetés és oltás folyamata több kézműves eljárás során megfigyelhető, gondoljunk csak az üvegfújásra, kovácsolásara. De a MANK Galéria terében megjelent zománc, porcelán, kerámia és ezüstművesség művészi megmunkálásában is fontos szerepet játszanak. Kiváltképpen a különféle textíliák létrehozásáról, ami víz nélkül elképzelhetetlen – és ebből a szempontból pedig újra előkerül a természet egyensúlyának és fenntarthatóságának tematikája is. Erre a gondolatkörre reflektálva a tárlat finisszázsának keretében textíliák újrahasznosításával foglalkozó workshop, amelyet a Romani Design kreatív szakemberei tartanak.

Sipos Tünde
művészettörténész

Fotók:
  1. Kiállítás megnyitó (Fotó: Csipes Antal)
  2. Láng-Miticzky Katalin: Tűzoszlop; sisal, gyapjú, 213 x 113 cm, 2018 (Fotó: Csipes Antal)
  3. Minya Mária: Rianás; fémsókkal színezett samott, 30 x 50 cm, 2019 (Fotó: Csipes Antal)
  4. Minya Mária: Árvíz után; fémsókkal színezett porcelán, 19,5 x 36,5 cm, 2022 (Fotó: Csipes Antal)
  5. Somodi Ildikó: Reménység; egyéni ikat, gyapjú, 150 x 150 cm, 2007 (Fotó: Csipes Antal)
  6. Czeglédi Júlia: Tenger; selyem, szita, 141 x 137 cm, 2020 (Fotó: Csipes Antal)
  7. Gulyás Judit: Víziók; vászon, (6x) 50 x 50 cm, 2020 (Fotó: Csipes Antal)
  8. Láng-Miticzky Katalin: Színek és ritmusok sodrásában; sisal, gyapjú fémszál, 200 x 105 cm, 2020 (Fotó: Csipes Antal)
  9. Lencsés Ida: Bermuda II.; gobelin, gyapjú, 125 x 145 cm, 1999 (Fotó: Csipes Antal)
  10. Málik Irén: Ő megúszta; gobelin, gyapjú, 97 x 115 cm, 2020 (Fotó: Csipes Antal)
  11. Somodi Ildikó: Horizontok; egyéni ikat, gyapjú, 160 x 150 cm, 2011 (Fotó: Csipes Antal)
  12. Ruttka Andrea: Tűzszünet; gombostű, szegecs, 45 x 45 cm, 2018 (Fotó: Csipes Antal)
  13. Székely Judit: Körforgás; gobelin, gyapjú, (3x) 50 x 182 cm, 2022-2023 (Fotó: Csipes Antal)

Vélemény, hozzászólás?

Közelgő események
Kiállítás megnyitó / Országos Kerámiaművészeti Triennálé

Jövőkép / a hagyomány folytatása címmel a kerámiaszobrászat, a stúdió kerámia mellett design, ill. kézműves edény és installáció kategóriában szerepelnek alkotások a kiállításon. 7626 Pécs, Felsővámház utca 52.

Kiállítás megnyitó / Réteg–Rend

A gödöllői Várkapitányi Lakban július 14-ig tekinthető meg Katona Szabó Erzsébet (1952-2024) textilművész kiállítása, bemutatva az alkotói korszakokat a kárpitoktól kezdve az öltözékeken át a bőrkollázsokig. Várkapitányi Lak – 2100 Gödöllő, Szabadság út 2.

Ezeket is olvassa el
Az_ekszer_05

Az ékszer aranykora

Eklektikus_06

Eklektikus egység

Illuziok_18

Illúziók építészete

ARTAPESTRY_09

ARTAPESTRY7