Hömpölygő lángolás

hompolygo_14
avagy: Tűz és Víz – a MAOE Iparművészeti Tagozatának éves kiállítása: 2024. február 1. – március 1. között a MANK Galériában

A természet szépségeinek, dinamikáinak, egzotikumainak megmutatása és művészeti eszközökkel való feldolgozása a mindenkori művészeti műfajok egyik legnépszerűbb témája. A természet tulajdonképpen a legfőbb origó, amiből bármilyen alkotói módszer kiindulhat, hiszen nem csak szellemi forrás, de a művek materiális alapja is innen eredeztethető.
A környezeti toposzok vizuális megjelenítését illetően fontos kiemelni, hogy a róluk való gondolkodás, valamint a kapcsolódó fogalmak értelmezése, napjaink kortárs művészetének egyik legaktuálisabb témájává vált. A tematika feldolgozásában két határozott alkotói attitűdöt figyelhetünk meg. Az egyik a főként progresszív szemléletű, fiatalabb generációt jellemzi, amely a fennálló éghajlati változások hatásaira a művészet eszközein keresztül is keres megoldásokat. Műveik a befogadókra sokszor a szembesítés eszközével hatnak, akár szorongást is kelthetnek. Nem áll messze tőlük a „katasztrofizálás”, vagy akár a digitalizált világ áthatásainak megjelenítése. A mellettük működő másik szelídebb, nosztalgikusabb tonalitáson keresztül az alkotók a még meglévő természeti szépségek, harmóniák megjelenítésével kívánják megfogni a befogadók figyelmét. Ez utóbbi hozzáállás érhető tetten a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Iparművészeti Tagozatának éves bemutatkozó kiállításán.

Az idei tárlat immár a tizenegyedik alkalom, amikor a tagozat elnöke, Lencsés Ida Ferenczy Noémi-díjas kárpitművész az országos szervezet iparművészeinek alkotásaiból egy aktuális tematika mentén válogat. A Tűz és Víz című kiállítás tematikájával gyakorlatias módon kapcsolódik a népszerű kortársművészeti természet-szempontú tendenciához. Megközelítésével azonban a hagyományosabb, kultúrtörténeti mintákhoz visszanyúló, azokat analizáló és értelmező szervezőelvet választott. A különféle iparművészeti technikák közül legnagyobb volumenben a textilek vannak jelen, de tűzzománc, festmény, porcelán, és más egyedi manuális eljárásokat is megismerhetünk.

A tárlat témáját adó tűz és víz „minőségek” az életet biztosító őselemek részei a föld és a levegő mellett. A négy elem közül ez a kettő hordozza magában a legnagyobb drámaiságot. Ugyanis két olyan erő, amelyek egymással élesen szemben állnak, sőt kioltják, ellehetetlenítik egymást. Az élővilág részére mégis a létezés (víz) és a fejlődés (tűz) feltételei. Már a teremtés óta jelen van viaskodásuk. Az élővilág könyörög a vízért saját létezése érdekében, de elpusztul az özönvízben. Az emberi fejlődés egyik legalapvetőbb eszköze a tűz feltalálása, ám ha lángnyelvei messzebb nyúlnak a világosságot és meleget adó tértől, akkor elsorvaszt, felemészt bármit, ami elé kerül. A róluk való gondolkodás evidens és általános. Már kisgyermekkorban megtanuljuk veszélyeiket, előnyeiket, és ösztönösen vágyjuk is jelenlétüket. Ha azonban az elemeket megjelenítő műalkotások segítségével magunkra is nézünk és értelmezzük tulajdonságaikat, akkor könnyen találunk hasonlóságot az emberi természet folyamatos vágyakozásának megélésében. A vágyakozás, az állandó növekedés és előretörés a fogyasztói, folyamatosan gyorsuló átdigitalizált társadalom napi alapvetése. Könnyen megégetjük magunkat és bele is fulladhatunk egyes élethelyzeteinkbe, ha nem alkalmazunk kellő tudatosságot, megfelelő önmérsékletet. Vagy túlburjánzásaink megzabolázását. De a természeti tematikánál maradva, érvényes ez Földünk aktuális helyzetére is. Mert amit legkisebb lépéseinkkel nyomként magunk után hagyunk, az környezetünk felszínén meg is látszik.
A primer természeti megközelítéstől tovább haladva a kiállítás tekintetében is a két kiemelt elem gazdag szimbolikája játszik fontos szerepet. A víz tiszta kék színe a megnyugvás, a megtisztulás, az újjászületés megtestesítője. Jelképezi az élet állandó körforgását, folyamatosságát, valamint a testi és szellemi értelemben vett újjászületés lehetőségét. Földünk és testünk legnagyobb hányadú alkotóeleme a víz. A Teremtés könyve szerint a víz jelenléte az ég és a föld létrehívásával egyidejű.
A tűz pedig a vitalitás, a fejlődés, a termékenység, a dicsőség és az otthon asszociációit hívja elő. A vízhez hasonlóan tisztító erővel is felruházott elem. De a pusztítás, háború, harciasság legalapvetőbb motívuma is egyben.

A kiállító művészek mélyen inspirálódtak a tűz és víz elemek gazdag jelentésvilágból.
Hernádi Paula zománcművész Tűztér I-II. című munkáin az ószövetségi kivonulás asszociatív motívumait égette kompozícióba. Láng-Miticzky Katalin szőtt tűzoszlopa hármas egységbe osztva jeleníti meg a tűz lángoló fényességét, színének melegségét. A gyapjú anyagának használata is melegséget közvetít. A Színek és ritmusok sodrásában című munkája pedig kifejezően ragadja meg a víz és a tűz egymásra ható kölcsönösségét. A sisal és gyapjú közé sodort fémszálak egyszerre idézik meg a víz tükröződő felületét és a tűz kipattanó szikráit is. Jelenléte elementáris erővel hat a kiállítás központi terében.
Az ég horizontjával sokszor összeolvadó nagy vizek hullámzását Czeglédi Júlia a selyem anyagának finomságán keresztül tükrözteti. Somodi Ildikó a vízhullámzás nyugalmat árasztó atmoszféráját egyedi ikat eljárással dolgozta ki. Gulyás Judit kézi tűzésű gyapjú szőnyege a teret behálózva futtatja szét a víz áramló mozgásait. Műtárgyának felülete is éppoly érzékletes kialakítással rendelkezik, mint formai kiképzése.
Ruttka Andrea szintén a hullámzás áramvonalaival foglalkozik egy egészen rendhagyó eljárással. Távolról akár hímzésnek is tűnhet a gombostű tűzésekből álló, apró pontok és vonalak rendszeréből kidolgozott kompozíciója. A tűk fémszálain megcsillanó fények tündöklése a vízfelszínen játszódó tünékeny rajzolatokat ragadja meg.
A víz jeges halmazállapotának megidézését Minya Mária rétegzett, fémsókkal színezett porcelánképein figyelhetjük meg. Kompozícióiban az őselem erőteljes dinamikája és ereje is hathatósan érzékelhető.

A MAOE Iparművészeti Tagozatának kiállítása a tartalmi utalások mellett a két kiemelt őselem azon tulajdonságait is hangsúlyozza, amelyekkel a művészeti tevékenységekhez, technikákhoz csatlakoznak. Az égetés és oltás folyamata több kézműves eljárás során megfigyelhető, gondoljunk csak az üvegfújásra, kovácsolásara. De a MANK Galéria terében megjelent zománc, porcelán, kerámia és ezüstművesség művészi megmunkálásában is fontos szerepet játszanak. Kiváltképpen a különféle textíliák létrehozásáról, ami víz nélkül elképzelhetetlen – és ebből a szempontból pedig újra előkerül a természet egyensúlyának és fenntarthatóságának tematikája is. Erre a gondolatkörre reflektálva a tárlat finisszázsának keretében textíliák újrahasznosításával foglalkozó workshop, amelyet a Romani Design kreatív szakemberei tartanak.

Sipos Tünde
művészettörténész

Fotók:
  1. Kiállítás megnyitó (Fotó: Csipes Antal)
  2. Láng-Miticzky Katalin: Tűzoszlop; sisal, gyapjú, 213 x 113 cm, 2018 (Fotó: Csipes Antal)
  3. Minya Mária: Rianás; fémsókkal színezett samott, 30 x 50 cm, 2019 (Fotó: Csipes Antal)
  4. Minya Mária: Árvíz után; fémsókkal színezett porcelán, 19,5 x 36,5 cm, 2022 (Fotó: Csipes Antal)
  5. Somodi Ildikó: Reménység; egyéni ikat, gyapjú, 150 x 150 cm, 2007 (Fotó: Csipes Antal)
  6. Czeglédi Júlia: Tenger; selyem, szita, 141 x 137 cm, 2020 (Fotó: Csipes Antal)
  7. Gulyás Judit: Víziók; vászon, (6x) 50 x 50 cm, 2020 (Fotó: Csipes Antal)
  8. Láng-Miticzky Katalin: Színek és ritmusok sodrásában; sisal, gyapjú fémszál, 200 x 105 cm, 2020 (Fotó: Csipes Antal)
  9. Lencsés Ida: Bermuda II.; gobelin, gyapjú, 125 x 145 cm, 1999 (Fotó: Csipes Antal)
  10. Málik Irén: Ő megúszta; gobelin, gyapjú, 97 x 115 cm, 2020 (Fotó: Csipes Antal)
  11. Somodi Ildikó: Horizontok; egyéni ikat, gyapjú, 160 x 150 cm, 2011 (Fotó: Csipes Antal)
  12. Ruttka Andrea: Tűzszünet; gombostű, szegecs, 45 x 45 cm, 2018 (Fotó: Csipes Antal)
  13. Székely Judit: Körforgás; gobelin, gyapjú, (3x) 50 x 182 cm, 2022-2023 (Fotó: Csipes Antal)
Kiállítások, események
Az üveg alkímiája – Válogatás Bohus Zoltán és Lugossy Mária hagyatéki gyűjteményéből

A múzeum különleges kiállítással tiszteleg két világhírű magyar üvegszobrász előtt, akik az üveget az alkímia szimbolikájával összekapcsolva emelték művészi szintre. A tárlat középpontjában az a virtuóz mesterségbeli tudás áll, amely a mindennapi síküveget szobrászati értékű alkotásokká formálta. 8200 Veszprém, Erzsébet sétány 1.

Hétköznapi luxus

A tárlat mintegy 600 műtárgy segítségével vezeti végig a látogatókat a főúri asztalok eleganciájától a parasztházak színes dísztányérjáig, feltárva a magyar ízlés, identitás és hétköznapi kultúra változásait. A kiállítás egyszerre kínál művészi élményt, történeti áttekintést és játékos, interaktív elemeket. 1146 Budapest, Dózsa György út 35.

Human and Beyond

A kiállítás hat üvegművész – négy magyar és két cseh alkotó – figurális munkáin keresztül vizsgálja az emberi forma határainak folyamatos elmozdulását. Az üveg érzékeny médiumán keresztül a test, az ösztön, az absztrakció és az antropomorf látásmód kérdései kerülnek fókuszba, ahol a formák nem válaszokat adnak, hanem gondolatokat nyitnak meg. 1114 Budapest, Bartók Béla út 25.

QUO VADIS?

A kiállításon Elekes Gyula zománcművész alkotásai láthatók, amelyek a székely kultúra hagyományait és hitét egyedi, dekoratív formavilágban jelenítik meg. A Kecskeméthez kötődő művész munkái az ipar- és képzőművészet határán teremtenek különleges, nemzetközi tapasztalatokkal gazdagított vizuális élményt. 6000 Kecskemét, Kápolna utca 13.

Három fejezet

Babos Pálma új kiállítása a klímaváltozás, az elmagányosodás és a fogyasztói társadalom kérdéseire reflektál. A Színes Társaság és a Jéghegyek sorozat az emberi kapcsolatok és a természethez fűződő viszonyunk törékeny egyensúlyát vizsgálja. 7621 Pécs, Széchenyi tér 14.

25. Tervezőgrafikai Biennálé

Az 1978-ban indított periodikus kiállítássorozat a hazai tervezőgrafika legfontosabb seregszemléje, amely átfogó képet ad a műfaj nemzetközi trendjeiről, új értékeiről és feltörekvő generációiról. A tárlat izgalmas betekintést nyújt a tervezőgrafika folyamatosan változó világába. 1062 Budapest, Andrássy út 69-71.

CSEKOVSZKY-DÍJASOK KIÁLLÍTÁSA

A kiállítás a  Csekovszky-díj első díjazottjai, Haber Szilvia és Szalai László Ferenczy Noémi-díjas keramikusművészek munkáit tárja a szemünk elé. A tárlat Csekovszky Árpád keramikusművész és művészetpedagógus szellemi öröksége előtt tiszteleg. 1111 Budapest, Bartók Béla út 32.

Textilreflexiók

Bartók Béla születésnapjához kapcsolódva nyílik meg a K.A.S. Galériában Szigeti Szilvia Ferenczy Noémi-díjas textilművész kiállítása, amely Bartók Béla 14 bagatell című zongoraciklusából merít inspirációt. A digitális nyomtatással készült textilsorozat a zene és a vizuális művészet párbeszédét mutatja be. 1114 Budapest, Bartók Béla út 9.

QUO VADIS?

A kiállítás a tűzzománc műfajának különleges világába kalauzolja a látogatókat. A Székelyudvarhelyen élő, nemzetközileg is elismert alkotó műveiben a székelyföldi népművészet motívumait, mítoszait és szimbolikáját értelmezi újra különféle zománctechnikák segítségével. 2700 Cegléd, Kossuth tér 5/A

Ezeket is olvassa el
Kortars_cim

Kortárs ékszerpanoráma

Szalon_cim

Szálon kívül, szálon belül

Spoleto_cim

A IV. Fiber Art Biennálé Spoletóban

B. Laborcz Flóra ötvösművész - Magyar Ilona; fémhímzés; sárgaréz, vörösréz, ezüst, gyöngy, flitter

Fémcsipkék