Eforosz 60 Feketén-fehéren című kiállítás a kecskeméti Kápolna Galériában 2024. augusztus 8. és 24. között
Nem állítható, hogy gyakran jelentkezne önálló kiállítással F. Orosz Sára keramikusművész. Legutóbb 2015-ben, a budapesti Erdős René Házban tárta közönség elé kollekcióját, amikor művei megközelítéséhez az egyik, ars poeticaként is értelmezhető alkotói önvallomását idéztük. Ez a hitvallás kitűnően alkalmazható volt 2024-ben a Nemzetközi Kerámia Stúdió Kápolna Galériájában rendezett tárlatának műegyüttese kapcsán is Kecskeméten, ahol korábban számos műve megszületett. Az alkotói vezérelv így szól: „Én azt gondolom, hogy nagyon is konzervatív vagyok. Csupa ősi és klasszikus technika, minél mívesebb megoldásokkal, a mindennapokból merítő egyszerű, de általában szép témák, folytonos kutatás a számomra még ismeretlen területeken – ez nyilvánul meg a mesterkurzuson készített tárgyakban, jóllehet az adott körülményekre tematizálva. Igyekszem távol tartani magam az aktuális trendektől. […] Ezenfelül cseppet sem motivál, hogy messziről megismerjék a munkámat, azaz nem félek újra és újra máson és másban gondolkodni.”
Eltűnődve mindezen, ahogyan tíz évvel ezelőtt, a művész újabb önálló tárlatán is azt a konzekvenciát vonhattuk le, hogy a jellemző jegyek – a klasszikus és a modern együttjátszása, a hagyományos technikák és a váratlan technikai megoldások egyidejű alkalmazása, a szépségkonvenció jelenléte, az ismeretlen szférák kutatása, valamint a folytonos megújulás, a mindig másban gondolkodás –, amelyek az új alkotásokban is felismerhetők voltak, a jelenkori művészet jellemző sajátosságai. Mindezek az alkotói magatartásban, a művészetszemléletben, a műteremtés gyakorlatában érhetők tetten F. Orosz Sára munkásságában is.
„…klasszikus és a modern együttjátszása, a hagyományos és a váratlan technikai megoldások egyidejű alkalmazása jellemző…”
A művész 2024-es kecskeméti tárlata kapcsán is emlékeztethetünk arra, hogy F. Orosz Sára mind a monumentális, a megbízásra készülő, az egy-egy programot vagy megrendelést szolgáló alkotások ágazatában, mind a kiállítási műformák vagy a kerámia-kisplasztikai munkák körében aktívan tevékenykedik. A magán- és közösségi rendeltetésű épületekbe, szakrális architektonikus terekbe szervesen és harmonikusan illeszkedő – például az Isaszegen megvalósult domborművek, plasztikák dekoratív, szimbolikus vagy funkcionális – kompozíciói mellett F. Orosz Sára kerámia műtárgyainak együttesében mind a használati, az alkalmazott, a másként funkcionális, mind az úgynevezett díszkerámiák, valamint az önállóságukat, autonomitásukat oly meggyőzőn képviselő, primer művészeti üzenettel műalkotássá avatott kerámiaplasztikák is megjelennek.
A műformák eme sokszínűsége az alkotások stilisztikai sokrétűségének lehetőségeit bontakoztatja ki. Kollekciójában jelen vannak a hagyományos díszedények és dísztálak, a különböző méretű tálak, a plasztikai elemekkel felruházott teáskannák, csakúgy, mint a szekvenciákként megformált különös domborművek és az erőteljes plasztikai hatóerőket összpontosító, dinamikusan térbe helyezett idolok. Mindezek mellett magától értetődő természetességgel hordozzák bonyolult áttételekbe sűrített „mondandóikat” a kerámiaobjektek és a konceptuális tárgyak is. Vissza-visszatérő formák vagy alakzatok a művész autonóm munkáinak kollekciójában azok a körkörös, zárt, korong formába foglalt, spirális motívumokat hordozó, szimbolikus tartalmakat közvetítő kerámiatárgyak, amelyekre akár mint meditációs objektumokra is tekinthetünk. A változatos műegyüttes változatos technikai arzenál alkalmazását feltételezi: a samott, a samott-porcelán, a sómázas kerámia, a raku, az anyagában színezett porcelán mellett a közelmúlt alkotóperiódusában a legfontosabb matéria megdolgozásaként, különleges műsorozatként megszülettek a litofánia-kompozíciók. Ezek a litofán massza felhasználásával, 1260 fokon kiégetve áttetsző, illetve átvilágítható domborművekben nyerik el végső formájukat. Az igencsak drága, lassú és nehéz munkafolyamat eredményeként a kecskeméti művésztelep természeti környezetét és a vadaspark állatainak a fényt is a mű hatásrendszerébe vonó megidézései készültek el a művész műhelyében. A sejtelmes mű-atmoszféra és a különleges anyagi-technikai kivitel, a belső fénynek mint fontos, aktív kifejező- és hatóelemnek bevonása mellett e munkák esetében is a rendkívül érzékeny, kifejező plasztikai, illetve finom domborművű megformáltságára hívhatjuk fel a figyelmet.
A sík és a tér bejárására, művekkel való meghódítására rendkívül változatos a matériák és az eszközök arzenálja, s ezek sokoldalú alkalmazásával, igényes kivitelű megmunkálásával F. Orosz Sára a figurális motívumok mellett a geometrikus alapformák vagy az absztrakció közegeiben is kalandozik. A formai-technikai sokoldalúság egyúttal a nyughatatlan, a bevált megoldásokat az új megoldásokért könnyen elhagyó művészi attitűd tanújele, amelyet esetenként, különösen a pálya kezdeti szakaszában erőteljesen árnyalt a funkcionalizmus, a művek alkalmazott jellege, s amelytől aztán – a körülmények hatására, az alkotói lehetőségek kibővülésével is – fokozatosan eltávolodott, és tevékenységében egyre inkább az autonóm, a szabad, a minden kötöttségtől mentes, az önálló alkotói program jegyében megalkotott művek vették át a főszólamot. Ezt a tendenciát a művészi szabadság nem csillapodó vágyaként és térnyeréseként, a műveket éltető jelenléteként regisztrálhatjuk.
…a világ jelenségei iránti érzékenység, érzelmi telítettség, bensőségesség és a mindenkori technikai tökélyre törő kivitelezés…
A művek sorában újra meg újra visszatérőn megjelenő, korong formájú, domború felületűvé simuló kerámiaplasztikák alakzataiban, formarendjében, hajlataiban, anyagának és megtestesülésének egységében olyan meleg, lírai emóciók közvetítésének, sugárzásának lehetünk tanúi és átélői, amelyek csak e varázslatos anyagművesség médiumával és az alkotói tehetség, a fegyelmezett, kordában tartott alkotói fantázia megnyilvánulásával tolmácsolhatók. E mágikus tartalmakkal és jelentésekkel felruházott munkák mellett egészen más alkotói felfogást tükröznek a grafikai eszközökkel készült, hagyományos képformátumban rögzült kompozíciók. A természetelvű valóságidézés, a tradicionális megjelenítés és komponálásmód által vezérelt műveket – portrékat és tájábrázolásokat, természetrészlet-megjelenítéseket – csak nagyon távoli kapcsolatok, talán az emocionális tartományokban felfedezhető párhuzamok fűzik a kerámiák világához.
F. Orosz Sára sokrétű kifejezésformáinak, változatos műnemeinek, műfajainak, műformáinak jelenségvilágában az összefogó jegyeket keresve – a sok-sok eltérés, differencia, a látszólag, hangsúlyozzuk, látszólag egymással ellentétes törekvések mélyrétegeiben, a felszíni, könnyen felismerhető, az anyagalakítás finomságaiban és leleményeiben, igényességében és a magas fokú mesterségbeli tudásban megtestesülő megegyezéseken túl – nem egykönnyen, de csak-csak felfedezhetünk azonosságokat és egységesítő jellemzőket is. Ezek a világ jelenségei iránti érzékenységben és alkotói reflexiókban, az érzelmi telítettségben, a bensőségességben és a mindenkori technikai tökélyre törő kivitelben ragadhatók meg. Az 1988-ban lezárult főiskolai tanulmányokat és a kecskeméti Mesterképzőt követő három és fél, lassan négy évtizedes alkotói életművet F. Orosz Sára roppant aktív művészetszervezői, felsőfokú művészetpedagógiai és művészetelméleti munkásságának egységében szemlélhetjük, vagyis nemcsak a műveit, hanem magát a művészlétét is a mesterség kizárólagos gyakorlásán messze túlmutató, jellegzetes XX–XXI. századi jelenségként kell minősítenünk. Ezen utóbbi tényezők, tevékenységformák fontosságát ezúttal sem feledve azonban mégiscsak a maradandó anyagba foglalt, a korszak szellemiségével, korszerű művészeti nézetrendszerével áthatott funkcionális és autonóm kerámiatárgyak jelentőségére és esztétikai értékeire irányíthatjuk a szakmai és a befogadói figyelmet: a művekbe foglalt érzékenységre, a törékeny szépségekre, a gazdag emocionális és elmélyült gondolati tartalmakra, a leleményes formai megoldásokra, az igényes technikai kivitelezésre.
Elhangzott 2024. augusztus 8-án, a kiállítás megnyitóján.
Wehner Tibor
művészettörténész
Fotók:
- Korpusz; samott, sómáz; 1280°C; 333×145×70 mm; 2006 (Fotó: Kontor Enikő)
- Idol; samott, raku; 1000°C; 160×72×43 mm; 2002 (Fotó: Kontor Enikő)
- Idol; samott; 1200°C; 156×71×39 mm; 2002 (Fotó: Kontor Enikő)
- Fekvő idol; samott, sómáz; 1280°C; 160×72×43 mm; 2017 (Fotó: Kontor Enikő)
- Parfümtégely; anyagában színezett porcelán, türkiz, ezüst; 1330°C; 95×70 mm; PRIX FIRMENICH, Biennale de Carouge, Svájc; 1991 (Fotó: Kontor Enikő)
- Kontor Enikő keramikusművész, kurátor; F. Orosz Sára és férje, Futó Tamás grafikusművész a kiállítás megnyitóján (Fotó: Kontor Enikő)
