Kiss Katalin Álljunk meg egy kicsit! című kiállításának margójára

MIP_2024_1_6_Kiss_004_2

Kiss Katalin Ferenczy Noémi-díjas iparművész 2023-ban az Év Textilművésze1 alkotó pályájának meghatározó műveit Álljunk meg egy kicsit! címmel 2023. november 9. és december 15. között a Csepel Galériában mutatta be. A Csepel Galéria nem először adott otthont Kiss Katalin alkotásainak, aki első jelentősebb önálló kiállítását is itt rendezte. Egyéni tárlaton ritkán szereplő Kiss Katalin az elmúlt évtizedekben ipari és autonóm textíliáival rendszeres résztvevője a legrangosabb hazai és nemzetközi kiállításoknak, pályázatoknak, számos díj és ösztöndíj nyertese. 2022 végén a művész szakmai életútjának egy fontos szakasza; a Kisképzőben (Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium – a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyakorlóiskolája) kifejtett nagy hatású és sok figyelmet, energiát igénylő tanári munkája lezárult. Ezzel egy időben átfogó visszatekintéssel, életműkiállítással jelentkezett, amely az elkövetkező alkotói periódus nyitánya is egyben.

A művész válogatásából ezúttal kimaradtak a Kiss Katalin pályájának kezdetét meghatározó ipari textilek és a hangsúly a ciklusokban kibontakozó autonóm textíliákra került.2 Ez utóbbiak közül a kiállításon a legkorábbi darabokat az 1990-es évek elején gyapjúból készített, formára szőtt Maszk I–IV. minitextil-sorozat képviseli. A Csepel Galériában az érdeklődők megcsodálhatták az életmű rendkívüli gazdagságát és sokrétűségét, amely egyaránt megmutatkozik a választott alapanyagok, technikák és a műfajok sokféleségében. Kiss Katalin alkalmazza többek között a hagyományos francia gobelin technikát, a szövést, a gépi és a kézi hímzést. A választott matériák között a természetes, nemes, tradicionális selyem, gyapjú, pamutvászon vagy éppen a papír és a fa mellett felbukkan a modern és profán kamionponyva is, míg a legújabb művekhez készített terveket a művész számítógépes szoftverrel tervezi. A kiállításon éppúgy találkozhattunk minitextíliákkal, mint monumentális léptékű alkotásokkal és tekercsekkel. Az utóbbiak közé tartozó, a művész formai kísérletezéseinek klasszikussá vált, – fonóorsó és papír felhasználásával készített – Mantra című darabját szintén megtekinthettük a Csepel Galériában.3 Ahogy a művész tanítványainak is gyakran javasolja; nem ragaszkodik sem az alapanyaghoz, sem egy bizonyos technikához. A művészi gondolat, a megjeleníteni kívánt kompozíció, a feltett kérdés, a megfogalmazott probléma, az üzenet, vagyis a feladat által megkívánt megfelelő technika alkalmazását választja. Az életmű sokfélesége a felvetett kérdések tekintetében is összetett, mint amilyen az ember és az őt körülvevő világ is az. Kiss Katalin művészete, az életművet jellemző gazdagság, sokszínűség, sokféleség mellett is egységes. Egységbe foglalja munkáit az alkotó személyére jellemző humor és mélység, a kortárs létét meghatározó kritikus gondolkodás, amely megértéssel és finomsággal párosul. Következetes továbbá az alkotásait jellemző komplexitásban, valamint abban az időigényes, alázatos munkában, ahogy bármely technikát választja is, lassan és sokáig, aprólékosan és precízen készíti műveit. És végül valamennyi tárgycsoportban tetten érhető a tradicionális, olykor az ősi és a modern, a kortárs gondolatok találkozása és egysége.

…egyszarvúval

A hagyományos, síkba komponált, falra installálható művek közé tartoznak a kézi hímzéssel készített falvédők, A hölgy egyszarvúval sorozat darabjai, amelyek ma aktuálisabbak, mint valaha. Kiss Katalin itt egy hagyományos, a szobába vagy a konyhába helyezett, falvédő és díszítő funkcióval egyaránt bíró, elcsépelt szövegeket és hasonlóan sablonos, érzelgős jeleneteket ábrázoló, sztereotíp tartalommal bíró triviális tárgyakból indult ki.4 A 19–20. századi, polgári eredetű, de népies, fokozatosan túlsúlyba kerülő világi témákat ábrázoló hímzett feliratos falvédők típusait – a korai, a szöveget előtérbe helyező, kevés vagy képi ábrázolás nélkül készített példányokat is ide sorolva – a szöveg és kép viszonya határozza meg.5 A kortárs kontextusba helyezett ironikus, humoros és kritikus hangvételű hímzett falvédő az elmúlt időszak magyar művészetben újra népszerűvé vált.6 Kiss Katalin sorozatán fontos szerepet kap a nagy méretben történő kivitelezés és a sorozatba rendezettség, amely sajátosságok a műveket a hímzett falvédők melletti másik inspiráló forrásához, a késő középkori flamand kárpitokhoz kapcsolja. A falvédő műfaj alapvető elemeit: a homogén, egybefüggő alapon a körvonalak által meghatározott, redukáló formát, az átlátható kompozíciót megtartja ugyan, de a lágy íveket mindenhol a szögletes, a lekerekített körvonalat a hegyes, az éles váltja fel.
A tradicionális tárgytípus nem csupán a megszokottól eltérő formai megoldásokkal, hanem szokatlan szereplőkkel is gazdagodik.7 A sorozat központi alakja az ókori keleti eredetű mitikus egyszarvú, amelynek ábrázolásai, változatos jelentéssel gazdagodó figurája a középkor századaiból is ismert.8 A keresztény kultúrkörben az egyszarvú a tisztaság és szűziesség szimbóluma. Az egyszarvú legyőzhetetlen, a szarva betegségeket gyógyít, mérgeket semlegesít, de az egyszarvúnak is van gyenge pontja: egy szűz lány képes megszelídíteni. A hölgy és az egyszarvú ábrázolása különböző világi, moralizáló és krisztológiai értelmezésben számos művészeti ágból ismert; felbukkant templomok szobrászati díszén, iniciálékon, de a leghíresebbek a 15–16. század során, a késő középkorban készített gobelinek. A hölgy és az egyszarvú ezekről a várkastélyok falán elhelyezett luxuskivitelű tárgyakról a népies, giccses, a konyhákban elhelyezett falvédőkre költözött. Párosuk kiegészült egyúttal mindennapjaink tárgyaival, mint amilyen a kólásüveg, jelenkorunk szuperhősével, Batmannel és hétköznapjaink rutinjával. Kesernyés humorral beszélnek ezek a falvédők mindennapi valóságunkról, a 20–21. század világáról, a közelmúlt eseményeiről, a kultúrához való viszonyunkról, a társadalmi elvárások feszítő ellentéteiről, a magyarországi művész és női sors sajátosságairól.

…egyszarvú nélkül

A közel 10 évvel a 6 darabos sorozat után született Falvédő egyszarvú nélkül című kamionponyvából készített művön a mitikus lény már nincsen jelen, eltűnt a hölgy is, csak egy az utazást, annak sokrétű konnotációját különböző eszközökkel – a szöveggel, az alapanyaggal és a vasúti vagonokra emlékeztető formarendszerrel egyaránt – felidéző, letisztult ritmusú felületet találunk egyetlen felirattal: „Elhagyom a falutokat nemsokára, elmegyek én titőletek más országba”. A cím és a körülhatárolt felületre visszaszoruló hímzett szöveg jelzi a falvédőkkel való kapcsolatot. A művész ezúttal a rendhagyó alapanyaggal, azt a hímzés helyett átlyuggató kalapálással megdolgozó, valamint a falon kirajzolódó lukak, a hiány segítségével a mű mondanivalóját is áthangoló nagyvonalú, az absztrakt geometrikus festészetet és a mintatervezés sajátosságait egyaránt megidéző monumentális kompozícióval tért vissza korábbi témájához. Az egyszarvú 2015-ben újból központi jelentőséget kapott a Mille Fleurs című Łódźban, a 15. Nemzetközi Textilművészeti Triennálén is szereplő alkotáson, ahol a késő középkori kárpitsorozatokra történő motivikus utalás mellett a Falvédő egyszarvú nélkül alapvető motívuma, a vasúti vagon talál folytatásra.9
A régi és új, a tradicionális, az ősi és mai gondolatok, felvetések termékeny találkozása a kiállítás több alkotásán, sorozatán, így a már említett Mantra, valamint a formára szőtt, maszkokat ábrázoló minitextilek esetében ugyancsak megfigyelhetők. Az utóbbiak kis méretbe sűrített, erőteljes alkotások, esetükben tanúi lehetünk egy más típusú kettősségnek is; a maszk, ami látszólag elfed, eltakar, valójában feltár, megmutat.10 A korunkat vizsgáló, elemző attitűd mellett, helyett ezen művek esetében így a személyes hang, az érzelmek és az önportréjelleg kerülnek előtérbe.

természet & művészet

A művészettörténet, a hagyomány és a kortárs felvetések mellett Kiss Katalin művészetének további fontos, egyre hangsúlyosabbá váló összetevője a természethez való viszonya. A tájképeket ábrázoló autonóm textíliák költői szépségükben, törékenységükben mutatják meg a természetet és hívják fel a figyelmet annak védelmére. A bordűr nélkül, több éven keresztül készített, az improvizációnak is teret engedő művek alkotása meditációs technika is egyben. A mandala készítéséhez hasonlóan az elmélyülés, a készítés folyamata épp olyan fontos, mint maga a végeredmény. A tájkép, az elsődlegesen a festészethez köthető műfaj iparművészetbe történő átemelése révén ezen alkotások elvont, szinte absztrakt kompozíciók hatását keltik, míg a technika és a médium segítségével a természeti formákat a minta sajátosságaival is felruházza a művész.

Kiss Katalin alkotó tevékenysége mellett több mint 20 éven keresztül a Kisképző (Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium, a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyakorlóiskolája) művésztanára, az intézmény textil szakosztályának tevékenységét és arculatát alakító szakosztályvezetője. Tanárként kifejtett tevékenysége, a feladatok felépítettsége, a tanulói munkák precizitása, valamint módszertani írásai elválaszthatatlanok művészi megnyilatkozásaitól.
Álljunk meg egy kicsit! szólít fel a kiállítás címe arra, hogy álljunk meg egy kicsit és nézzünk körül, szakítsunk időt a minket körülvevő természet és a művészet szépségeire, embertársainkra, és figyeljünk belülre. Álljunk meg egy kicsit a művek előtt, adjuk nekik annak az időnek, figyelemnek, koncentráltságnak egy töredékét, amit Kiss Katalin készítésük során nekik szentelt; ha megtesszük, lehetőségünk nyílik kapcsolódni a művész érzékeny gondolatiságához; felfedezzük találékonyságát, játékosságát, kísérletező kedvét, és rácsodálkozunk az egyetemes művészettörténetet, valamint a magyarországi hagyományokat a maival összekapcsoló alkotó erőre.

Nagy Barbara
művészettörténész

Jegyzetek
  1. A Kulturális Alapítvány a Textilművészetért kuratórium díja https://textileartstriennialhungary.com/2023/12/13/az-ev-textilmuvesze-dij-2023/
  2. Torday Alíz: A textilművészet lírikusa. Kiss Katalin korszakai. In. Magyar Iparművészet, 2006, 4. 16–17.
  3. Wehner Tibor: Az élet szépségei és furcsaságai, csodái. Négy textilművész – Bényi Eszter, Kiss Katalin, Málik Irén és Rónai Éva – kiállítása a budapesti Csepel Galériában. In. Magyar Iparművészet, 2014, 2. 2–7., 4–5.
  4. A hímzett konyhai falvédők eredetéről, elterjedéséről, jellemzőiről, valamint készítőiről és használóiról K. Csilléry Klára adott összefoglalást.
    K. Csilléry Klára: A hímzett konyhai falvédők múltja. In. Kovács Ákos (szerk.): Feliratos falvédők. Budapest, Corvina Kiadó, 1987. 12–23.
  5. Sinkó Katalin: A falvédők képi világa. In. Kovács Ákos (szerk.): Feliratos falvédők. Budapest, Corvina Kiadó, 1987. 24–52.
  6. Hanka Nóra: Himzett identitások. Női szerepek a falvédőtől a múzeumig. Kortársonline.hu https://kortarsonline.hu/general/kepzo-falvedok.html
  7. Józsa Kitty: Textilbe komponált kortárs mese: Batman és az egyszarvú legendája. In. Art Limes, 2012. 2. 40–45.
  8. Einhorn, Jürgen W.: Spiritalis Unicornis. Das Einhorn als Bedeutungstraeger in Literatur und Kunst des Mittelalters. München, 1976.; Meggyesi Tamás: Lány egyszarvúval. Barangolások egy ősi mitologéma nyomában. Pallas Stúdió, 2001.; Shepard, Odell: The Lore of the Unicorn. London, 1932.; Tóth Bernadett: Az esztergomi Keresztény Múzeum „Leány az egyszarvúval” elnevezésű táblaképe és köre. (Adalékok a baltimore-i Párisz-történet mesterének művészetéhez). Szakdolgozat, ELTE BTK, Művészettörténet Szak, Kézirat, 2009.
  9. Cebula Anna: A 15. Nemzetközi Textilművészeti Triennálé. Magyar alkotások Łódźban. In. Magyar Iparművészet. 2016. 6. 2–10. 7–9.
  10. A kínálkozó párhuzamok közül a Gulácsy Lajos által is kedvelt Oscar Wilde megfogalmazásában: „Az ember akkor legkevésbé önmaga, ha saját személyében beszél. Adjatok neki álarcot és az igazat fogja mondani.” Szabadi Judit: Maszk és szerepjátszás: Gulácsy Lajos önarcképei. In. Szabadi Judit: A modernizmus sorskérdései. Válság és megújulás a 19. és a 20. század festészetében. Budapest, Fekete Sas Kiadó, 2008. 117–124. 117.
Fotók:
  1. Csepel Galéria megnyitó (forrás: Csepel Galéria)
  2. Hölgy egyszarvúval IV.; pamutvászon, kézi hímzés, 188 x 146 cm, 1998 (Fotó: Neumann Ildikó)
  3. Hölgy egyszarvúval II.; pamutvászon, kézi hímzés, 155 x 125 cm, 1996 (Fotó: Neumann Ildikó)
  4. Mille Fleurs (részlet); pamutvászon, cérna, selyemszalag, hímzés, 216 x283 cm, 2015 (Fotó: Neumann Ildikó)
  5. Falvédő egyszarvú nélkül; kamionponyva, hímzőfonal, lyukasztás, hímzés, 352 x 147,5 cm, 2007 (Fotó: Sulyok Miklós)
  6. Mantra; pamutvászon, papír, fonóorsó, egyéni technika, 36 x 120 x 15 cm, 2008 (Fotó: Sulyok Miklós)
  7. Mantra (részlet); pamutvászon, papír, fonóorsó, egyéni technika, 36 x 120 x 15 cm, 2008 (Fotó: Sulyok Miklós)
  8. Maszk II.; minitextil, gyapjú, szövött kárpit, 19 x 26 cm, 1991 (Fotó: Kiss Katalin)
  9. Maszk III.; minitextil, gyapjú, szövött kárpit, 17 x 28 cm, 1991 (Fotó: Kiss Katalin)
  10. Sorszámozott tájemlék II.; gyapjú, selyem, szövött kárpit, 114 x 170 cm, 2023 (Fotó: Sulyok Miklós)
  11. Átkelő; filc, selyem, organza, cérna, hímzés, applikáció, 202 x 150 cm, 2021 (Fotó: Olajos Ilka)
  12. Táj; gyapjú, szövött kárpit, 100 x 100 cm, 1999 (Fotó: Záray Péter)
  13. Ég III.; gyapjú, selyem, szövött kárpit, 113 x 114 cm, 2004 (Fotó: Záray Péter)

Vélemény, hozzászólás?

Közelgő események
Kiállítás megnyitó / Országos Kerámiaművészeti Triennálé

Jövőkép / a hagyomány folytatása címmel a kerámiaszobrászat, a stúdió kerámia mellett design, ill. kézműves edény és installáció kategóriában szerepelnek alkotások a kiállításon. 7626 Pécs, Felsővámház utca 52.

Kiállítás megnyitó / Réteg–Rend

A gödöllői Várkapitányi Lakban július 14-ig tekinthető meg Katona Szabó Erzsébet (1952-2024) textilművész kiállítása, bemutatva az alkotói korszakokat a kárpitoktól kezdve az öltözékeken át a bőrkollázsokig. Várkapitányi Lak – 2100 Gödöllő, Szabadság út 2.

Ezeket is olvassa el
Illuziok_18

Illúziók építészete

ARTAPESTRY_09

ARTAPESTRY7

Barangolas_gyorgyi_01

„Barangolás a fajátékok világában”

XXV_Keppel_04

XXV. BOT-konferencia