Tulipán a sáslevelek között

MIP_2024_1_2_MNTemplom_001

A tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya-templom empire berendezése

A Budapest VIII. kerületében elterülő egykori Rezső tér a közelmúltban két új nevet kapott: egyik része Szenes Iván térre változott, a másik pedig az itt álló templomot alapul véve Magyarok Nagyasszonya tér lett. A főváros egyik legnagyobb temploma külső megjelenésében meghökkentően hasonlít az ország leghatalmasabb székesegyházára, az esztergomi bazilikára. Noha a magas dobon ülő lapos kupolája valóban emlékeztet a Magyar Katolikus Egyház központjára, részleteiben már több a különbség, belső terének berendezése pedig egészen egyedi, ami tervezőjének zseniális stílusérzékét dicséri.
Az 1886-ban létrejött Tisztviselőtelep lakói már a 20. század legelején is szerettek volna templomot építeni, de végül csak 1913-ra gyűlt össze elegendő pénz, hogy tervpályázatot írhassanak ki. Azt Lechner Ödön nyerte meg, de az építész halála és az első világháború kitörése miatt nem történt kézzel fogható lépés az ügyben.1 Az alapkőletételt csak 1924-ben tartották meg, majd három évvel később újabb, meghívásos versenyt hirdettek a tervezésre. Feltétel volt, hogy a tíz indulónak olyan munkát kellett benyújtania, amely a 19. század első felében épült székesegyházak stílusát modern értelemben fejleszti tovább.2

Palatinus stílus

Ezúttal Lechner Jenő diadalmaskodott, aki éppen az előző évben fejezte be a Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású helyreállítását, így mindenkinél alaposabban ismerte a klasszicizmus stílusát, sőt a hazánkban kialakult változatának ő adta a palatinus stílus nevet.3 A kifejezéssel az országot sikeresen fejlesztő József nádorra utalt. Nagy tisztelettel fordult azonban az első pályázatot megnyerő nagybátyja felé is – munkássága során ő is mindig arra törekedett, hogy magyaros hangot adjon épületeinek. Ezúttal egy különös eljáráshoz folyamodott: a Nemzeti Múzeum régészeti gyűjteményében látott honfoglaláskori leletek motívumait rejtette el a belső tér részleteiben. Az összhatást ezzel azonban nem igazán befolyásolta, azon a palatinus stílus dominál, mely a mai fogalmaink szerint az empire-t és a klasszicizmust is ötvözi. Előbbi a 19. század legelején és inkább az iparművészetben volt divatban, utóbbi pedig főleg a reformkorra volt jellemző. A palatinus stílus tulajdonképpen frappáns összefogása a kettőnek, hiszen a nádor hosszú hivatali ideje a 19. század első felét teljesen kitöltötte, tehát mindkét időszakra kiterjedt.

Az említett pályázati feltételnek Lechner Jenő azzal tett eleget, hogy a klasszicista esztergomi székesegyházat vette alapul, amely azonban számos empire elemet is tartalmaz: altemploma óegyiptomi stílusban épült, valamint kupoladobját sásleveles fejezetű oszlopok ölelik körül. Lechner Jenő átvette ezt az oszlopformát, melyeket különösen a belső térben tett izgalmassá: a kupolatérhez csatlakozó terekben ezek a malachitzöld színű, márványborítású oszlopok tartják a karzatokat, illetve a szentélyben az apszisboltozatot. Fejezetük szerkezete követi a klasszikus empire fejezeteket, például a Zrínyi utcai Festetics-palota Pollack Mihály tervezte dísztermében láthatókat: a szélein magasra nyúlnak a levelek és csigavonalban végződnek. (Bár Pollack akantuszt, Lechner pedig aranyszínű sásleveleket alkalmazott.) Középen nagyobb felület maradt üresen, amelyet Pollack pálmalevéllel töltött ki, Lechner viszont aranyszínű zsinórból álló tulipánokkal. Ezek jelzik a tervező magyaros szándékait: a honfoglaláskori tarsolylemezek díszítésén láthatók ugyanis hasonló motívumok, a legközvetlenebb forrás a galgóci tarsolylemez lehetett.4 Emlékeztetnek ugyanakkor még a népművészet vitézkötéseire is, így több szempontból is magyaros hangulatot árasztanak. Ezeket azonban – ahogyan a korabeli kritika is megjegyezte – csak a figyelő szem veszi észre,5 az oszlopokon a színes törzs és aranyozott fejezet a meghatározó. A színválasztás Lechner ízlését tükrözi, a zöld és az arany a kedvenc színkombinációja volt.6 Tulipánok az oszlopfőkön túl a kapuk üvegrácsain, a karzatok mellvédrácsain és még a fűtőtestek védőrácsain is rejtőznek. A tulipánokból füzéreket is készített Lechner, ilyenek láthatók például az oltár fölötti apszis boltozatában, ahol az Isten bárányát napsugárként veszik körül. A tulipánfüzérek sokkal hosszabb változatban figyelhetők meg a kupola alatti csegelyekben, ahol az evangélisták Füredi Richárd által készített tondóreliefjeit fogják körül. A füzérekben a virágok felfelé haladva fokozatosan nőnek, tetejükből pedig pálmalevelek ágaznak szét. A pálmát – keleti eredete miatt – ismét az empire stílus eszköztárából merítik.

Empire berendezés

A templom berendezése is nagyrészt empire, az elegáns díszek egy részét, például a szószék hangvetőjének pártázatát akár még Charles Percier és Pierre Fontaine Style Empire című könyve is ihlethette. A stílus gyönyörűen jelenik meg a szeráfhermákon, melyek a szentélynégyszögbe nyíló bábkorlátos empóriumok konzoljain és a gyóntatófülkéken kaptak helyet. A szeráfok lábai egybeolvadnak a konzollal, az aranyozott öv alatti részük értelmezhető pálmalevélként, de tulajdonképpen egy szitakötőhöz is hasonlatossá válnak. Az állati és emberi alak összeolvasztása is a keleti kultúrákra utalhat, amit nagyon kedvelt az empire, bár hozzá kell tenni, hogy ezek az elemek harmonikusan beilleszthetők a húszas-harmincas évek art decójába is. A szeráfok arca és hajuk formája a méloszi Aphrodité (római nevén milói Venus) fejét követik, rajtuk pedig koronát formálnak az oszlopfejek sásleveles díszítései. Az alakok alul is sásleveles gyámköveken állnak.
A belső tér gyönyörű darabja a szószék, melynek díszei jótékonyan vonják magukra a figyelmet. Az oltártól balra, a csegely alatti exedrában kapott helyet, félkör alakú hangvetője pedig a negyedgömb boltozat aljában nyúlik előre és a már említett levéldíszes pártázat koronázza. A szószék mellvédje is félkör alakú és ugyanolyan malachitzöld márvány borítja, mint az oszlopok törzsét. Felületébe négyzetes mezőkben elhelyezett aranyozott domborműveket süllyesztett a tervező, melyek Krisztus életéből vett jeleneteket ábrázolnak.

A hangvetőhöz hasonlóan a kegyúri pad tetejét is pártázat díszíti. A padozatban harmonikusan három félköríves záródású fülke kapott helyet.7 A gyóntatófülkéket szintén pártázat koronázza: a sarkokon akrotérionként akantuszlevelek állnak, középen pedig félköríves záródású pártázat alkot egy kört. A rácsok formája a honfoglaláskori tarsolylemezek indáira emlékeztet – leginkább talán a szolyvai tarsolylemezre –, Lechner tehát többféleképpen is magyarossá tette ezeket a berendezési tárgyakat.8 A szentélyben elhelyezett papi székek fekete felülete és rajtuk az aranyozott növényi díszek egy pontosabban meghatározható időszakot, az 1810-es évek empire divatját idézik fel, ekkor volt ugyanis divat a mesterségesen feketített fa felületeket ilyen részletekkel díszíteni.9 Kárpitjukat az eredeti terveken az oszlopok malachit zöld színéhez igazította a tervező, ma viszont vörös szövet borítja azokat. A legnagyobb szék pedig a rajta lévő szeráfok révén is illik a templom berendezési koncepciójába: karfáját az angyalok fejei, háttámláját pedig a szárnyai alkotják.10 A centrális templomtérben még a terebélyes csillárok érdemelnek figyelmet, melyek alapja egy küllőkkel erősített, köralakú abroncs, erről ágaznak szét sugárirányban az akantuszlevelekkel díszített gyertyatartó karok.

Az épület kivitelezésére 1928. március 24-ei határidővel hirdettek meghívásos árlejtést, amelyen az asztalosmunkákra Molnár János Imre üzeme adta a legkedvezőbb ajánlatot,11 így a bemutatott iparművészeti remekek is itt készültek. A templomot 1931. október 4-én szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás. Ekkorra azonban a berendezés még nem készült el teljes mértékben, Lechner Jenő még a harmincas évek végén és a negyvenes évek elején is tervezett kiegészítő elemeket hozzá,12 az orgona terveit pedig csak 1943-ban rajzolta meg.13 A gazdasági válság miatt a belsőbe tervezett freskók tervei viszont sajnos egyáltalán nem valósultak meg, így pedig a csodálatos berendezés erős kontrasztban áll az üresen maradt falakkal.

Bodó Péter
művészettörténész

Jegyzetek:
  1. Fabó Beáta 2021. Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között. Budapest Főváros Levéltára, Budapest. 67.
  2. Gerevich Tibor 2021. A budapesti Ferenc József-fogadalmi templom. In: Magyar Katolikus Almanach, Országos Katolikus Szövetség, Budapest, 595. A meghívott építészek: Árkay Aladár, Csáky István, Fritz Oszkár, Foerk Ernő, Györgyi Dénes, Kauser József, Lechner Jenő, Medgyaszay István, Petrovácz Gyula, Wiesner Emil. Fabó Beáta. 73.
  3. Vállalkozók Lapja, 1926/49. szám 3.
  4. A leletekkel kapcsolatban Lechner Jenő Fettich Nándorral, a Magyar Nemzeti Múzeum régészével konzultált.
  5. Magyar Építőművészet, 1931/7–9. szám 4.
  6. Kismarty-Lechner Kamill 1991. A család második építész-generációja. In: Kismarty-Lechner Jenő (1878-1962). Kismarty-Lechner Loránd (1883-1963). Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának és a BTM Kiscelli Múzeumának kiállítása. Budapest. 24.
    7.Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Építészettörténeti Tanszék Rajztára (továbbiakban BME Rajztár), ltsz: 101456
  7. Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma, ltsz: 66.79.a1
  8. Rostás Péter: Empire és biedermeier bútorművészet Magyarországon. Budapesti Történeti Múzeum – Geopen, Budapest, 2012. 56.
  9. BME Rajztár, ltsz: 101447.
  10. Budapest Főváros Levéltára, levéltári jelzet: XI.814 81. kisdoboz (4) Rezső téri templom
  11. Kismarty-Lechner Jenő 1944. július 5-én az Egyházközség elnökének írt levele. Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (továbbiakban MÉM MDK), Kismarty-Lechner Jenő iratai, 2. doboz.
  12. Kismarty-Lechner Jenő 1943. szeptember 28-i levele Serédi Jusztinián hercegprímáshoz, illetve az orgona tervrajzai. MÉM MDK, Kismarty-Lechner Jenő iratai, 2. doboz.

Fotók:
  1. Lechner Jenő: a tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya-templom, 1927-1931., Budapest VIII. kerület, Magyarok Nagyasszonya tér 1. (Fotó: Bodó Péter)
  2. A templom főoltára és az apszisboltozatot tartó oszlopok (Fotó: Bodó Péter)
  3. Az apszisboltozat tulipános díszítése (Fotó: Bodó Péter)
  4. Lukács evangélista tondó reliefjét pálmaszerűen végződő tulipánfüzérek fogják körül (Fotó: Bodó Péter)
  5. A csegely alatti exedrába beépített szószék (Fotó: Bodó Péter)
  6. A szószék pártázattal díszített hangvetője (Fotó: Bodó Péter)
  7. Az empóriumok konzoljait szeráfok díszítik (Fotó: Bodó Péter)
  8. A kegyúri padot is pártázat koronázza (Fotó: Bodó Péter)
  9. A gyóntatófülke rácsai tarsolylemezek indáira emlékeztetnek (Fotó: Bodó Péter)
  10. A papi székek az 1810-es évek empire divatját követik (Fotó: Bodó Péter)
  11. A templomteret megvilágító terebélyes csillárok egyike (Fotó: Bodó Péter)

Vélemény, hozzászólás?

Kiállítások, események
FÉNYCSAPDA

A Tűzzománcművészek Magyar Társaságának kiállításán számos neves alkotó zománcművei kerülnek bemutatásra, céljuk a kortárs zománcművészet népszerűsítése és a hagyományos elemek modern művészeti irányzatokkal való ötvözése. 2060 Bicske, Kossuth tér 20.

LUGOSSY MÁRIA RETROSPEKTÍV KIÁLLÍTÁSA

Lugossy Mária (1950-2012) ötvös-, szobrász- és üvegművész sokrétű alkotópályája követhető nyomon a 70-es évek közepétől a közelmúltig a veszprémi Dubniczay Palotában. 8200 Veszprém, Vár utca 29.

MAGYAR-LENGYEL SZENTEK

A Szent Kinga és Szent Hedvig életét bemutató tárlat a Magyar Művészeti Akadémia és a Kecskeméti Katona József Múzeum közös képző- és textilművészeti kiállítása a Művészetek Főutcája és az Ars Sacra Fesztivál alkalmából. 6000 Kecskemét, Rákóczi út 1.

JAPÁN BABÁK ÉS JÁTÉKOK

Hársvölgyi Virág művészettörténész magángyűjteményéből válogatott japán tradicionális, valamint 20. századi babákat és játékokat láthat a közönség. 1114 Budapest, Orlay utca 2/b

RE: TEXT

A műfajilag sokszínű kiállítás a hetvenes-nyolcvanas években fénykorát élő kísérleti textilmozgalom, valamint a velemi alkotóközösség történetéből mutat be szemelvényeket. 1111 Budapest, Kende utca 1.

TÖMÖR ÜZENETEK

Pócs Péter tervezőgrafikus társadalomkritikus plakátjai tekinthetők meg Budapest belvárosában. A kiállítás az ÁTOK-PLAKÁTOK tematikus sorozat következő állomása. A sorszámozott, szignált művek megvásárolhatók az Arte Galériában. Aukció: 2024. 10. 31. 1053 Budapest, Ferenczy István u. 14.

TÉRBEN, SÍKBAN

A közel 50 festőművészt felölelő, csoportos kiállítás középpontjába a tér és sík problematikája kerül, amit a művészek egyéni látásmóddal, koncepcióval, valamint eszközrendszerrel tárnak a látogatók elé. 1028 Budapest, Templom utca 2-10.

ERDŐ

Király Fanni új pergamenékszer kollekcióval jelentkezik, amelyet az erdő színei, fényei és hangjai inspiráltak. A kiállításhoz Ékszereink üzenete címmel Rákossy Péter fotóművész portré-fotósorozata kapcsolódik. 1111 Budapest, Bartók Béla út 32.

SZIMPÓZIUM…A FORMÁRÓL – KONFERENCIA

“A forma evolúciója és revolúciója” című rendezvénysorozat konferenciája prezentációkkal és nyilvános beszélgetésekkel várja a nagyközönséget. Téma: változások a formaalkotásban a funkció és az anyaghasználat terén. 1036 Budapest, Korona tér 1.

Ezeket is olvassa el
Hatartalan_cim

Határtalan Design – Húsz éve…

Nem_vonalas_cim

Nem vonalasan

Japan_cim

Japán babák és játékok

Esti_cim

Esti Hírlap – Karika, túra