www.exlibrismuzeum.hu

Az ex libris könyvjegyet jelent, a könyv tulajdonosának azonosítására készült grafika, melyet a könyvbe ragasztottak be. A kölcsönkapott könyv esetén lehetett tudni, kitől van, kinek kell visszaadni. Az ex librist gyűjtötték is, akár a bélyeget. Lassan az ex libris önállóvá vált, elszakadt a könyvtől, és művészi alkotásként él tovább. Ma már alig-alig kerül a könyvekbe ex libris… Az ex libris kis méreténél fogva a művészeknek is kihívás, hogy a gondolatot, témát tömören kifejezzék, megvalósítsák. A művészi grafika esszenciáját valósítja meg egy-egy ex libris.
Az Exlibrismúzeum ötlete onnan ered, hogy megőrizzük az utókornak az elmúlt kb. 150 év ex libris művészetét. Az induláshoz Palásthy Lajos (1931–2020) ex libris hagyatéka szolgált alapul. Palásthy Lajos a gyűjtés elkezdésekor (1959) több művésztől és gyűjtőtől is kapott grafikákat az induláshoz. Utána módszeresen kezdte gyűjteni a lapokat. Kollégái, barátai, ismerősei, gyűjtőtársai révén gazdagította gyűjteményét. Maga is rendelt művészektől saját névre és különböző alkalmakra ex libriseket, alkalmi grafikákat. Ezekből kb. 150 ex libris készült, melyek az Exlibrismúzeumban az első 150 ex librisként tekinthetők meg, időrendben. Jó néhány művész ajándékba is készített a nevére lapokat, amikor már tekintélyesebb gyűjteménye lett. Előfordult, hogy Palásthy Lajos egy-egy kisebb gyűjteményt is megvásárolt, pl. Dorogi Márton (1911–1980) kb. 2000 db-os gyűjteményét 1980-ban.

Pinterits Károly (1869–1931) tanár és törvényszéki írásszakértő (grafológus) ex libris gyűjteményét halála után három gyermeke közül a legidősebb, Pinterits Tibor (1897–1942) gyarapította tovább haláláig. Ez a gyűjtemény 52 nagyalakú dobozban 13.000 ex librist tartalmaz, és hat leltárfüzet tartozik hozzá. Nagy gyarapodást jelentett 1981-ben, amikor Pinterits Tibor (1897–1942) gyűjtő hagyatékát a kései örökösöktől Palásthy Lajos megvásárolta.
A Kadosa-hagyatékból (1985-ben) kb. 500 db, Dániel Viktortól 1988-ban kb. 470 db, 1996-ban Fery Antal (1908–1994) művész hagyatékából kb. 500 db ex libris került Palásthy Lajos gyűjteményébe.
A gyűjtemény igen széles kort ölel fel. Az 1900-as évek elejétől korunkig megtalálhatóak ex librisek. Szecessziótól a számítógépes grafikáig öleli fel a gyűjtemény a könyvjegyeket. E grafikák készülhetnek fába, rézbe, műanyagba vésve, papírra rajzolva, számítógépen elkészítve… Egyszínes és többszínes kivitelben, pár centis mérettől akár A4-es méretig, de jellemzően a mérete 15 × 10 cm körül van. Sokszorosítani az eredeti dúcról szoktak. A tussal megrajzolt grafikát nyomdai úton sokszorosítják, kis példányszámban, jellemzően 50–250 darab készül.

„A gyűjteményben kb. 65.000 ex libris van, amelyből 60.000 db digitálisan elérhető.”

A gyűjtők a nevükre készült grafikákat cserélték más gyűjtőkkel. Pl. a Kisgrafika újság rendszeresen közölte a gyűjtők nevét, elérhetőségeit. (Nem volt még ebben az időben gond a személyes adatok kérdése…) Így könnyen tudtak a gyűjtők kapcsolatba kerülni egymással. Élénk csere zajlott a 60-as, 70-es években. Az idő múlásával a gyűjtők is öregedtek, fiatalabbakat nem érintett meg a gyűjtés szenvedélye. Így mára már alig-alig van gyűjtő. (Ahogy ma már bélyeget sem gyűjtenek, ex librist sem…) Magyarországon talán 50-100 gyűjtő van már csak.
A gyűjtők magas kora miatt egyre több gyűjtemény kallódik, vész el. Ezt felismerve próbáljuk értékmentésként ezeket a gyűjteményeket felkutatni és megőrizni az utánunk jövő generációknak…
Ha csak gondosan megőrizzük, ezáltal még nem jut el széles rétegekhez. Ezen felismerés hozta létre az Exlibrismúzeum honlapját. A gyűjteményt elkezdtük digitalizálni 2019-ben, és a mai napig is folytatjuk. Folyamatosan tesszük közzé a feldolgozott, felleltározott anyagot a honlapra.

A Palásthy Lajos által gyűjtött grafikák megszerzésük után leltárfüzetbe lettek bevezetve az alábbi adatokkal: kitől és mikor került a gyűjteménybe, milyen technikájú és egy leltári szám.
A lapok kisebb dobozokban vannak. Magyar és külföldi dobozok. Ezen belül is egy-egy doboz egy kezdőbetű. Néha, ha nem fért egy dobozba a sok lap, akkor két, esetleg három doboz is van az adott kezdőbetűből.
Egy-egy dobozon belül borítékban vannak a művészek munkái, ha számos lapja van. Ha csak kevesebb, akkor boríték nélkül. Egy művész alkotásai ábécérendbe vannak rendezve a lap tulajdonosa szerint. Ha egy művésztől nagyon sok lap gyűlt össze, akkor különálló dobozba került át az anyag.
A Pinterits-gyűjtemény nagy méretű, könyv alakú, álló dobozokban van egy külön szekrényben. Ez a gyűjtemény háború előtti ex libriseket, grafikákat tartalmaz. Az anyag (ex librisek) kb. fele bordó vagy szürke paszpartura van ragasztva. A többi lap csak ezek között van. A szürke paszpartukra rá van írva a művész neve, a bordókra nincs. Ehhez a gyűjteményhez hat leltárfüzet tartozik, az alábbi címekkel: A Pinterts-gyűjtemény, Magyar (feliratú) füzet, Művészek munkáinak katalógusa I., Művészek munkáinak katalógusa II., Külföld I., Adolf KUNST hiányjegyzék. Ezek részben megkönnyítik a grafikák azonosítását, de nem mindig, mivel nincsenek jelölve a grafikák, így nem tudni, melyik név kihez, melyik ex librishez tartozik.

Feldolgozás közben további rendszerezést vezettünk be a még könnyebb, gyorsabb visszakeresés érdekében: kisebb egységeket a feldolgozásuk sorrendjében megjelöltünk. Így – kb. 20-50 db-os egységeket képezve egy-egy dobozon belül – akár 2 perc alatt megtaláljuk a kérdéses grafikát. A keresést a számítógépen lévő adatbázisban végezzük, és a megtalált grafika sorszáma és leltári száma alapján vesszük elő a kérdéses dobozt, azon belül pedig pillanatok alatt a megfelelő grafikát.
A digitalizálást egy-egy doboz feldolgozása jelenti: beszkenneljük az ex librist, korrigáljuk, megmérjük, leírjuk a feliratot, azonosítjuk a művészt, utánanézünk a művész életrajzának, és eltároljuk a hivatkozásokat, hogy később a honlapon majd a művészek listájánál rá lehessen kattintani az életrajzára…
A papíralapú ex libriseket gyűjtjük, a csak digitálisakat nem. Ennek egyszerű az oka: az ex libris papíralapon tölti be eredeti funkcióját, hogy a könyvbe ragasszák… A csak digitális ex libris már nem az igazi… és végtelen sok lehet belőle.
A gyűjteményben kuriózumok is találhatóak. Ilyen pl., amikor a művész egy ex librist újra „kifarag”, és egy kis eltérés van a kettő között. Vagy amikor elrontja a megrendelő nevét, és utólag javítja. A gyűjteményben megtalálható a hibás és a javított példány is. Vagy a próbanyomatok, amikor még nem kész a grafika, és lehet látni a lépéseket, hogy készült a dúc… De legalább ennyire értékesek az eredeti tusrajzok, ceruzavázlatok is. Sokszor egy-egy tusrajz hátán is vannak vázlatok, tanulmányok… Nehéz felsorolni is, mennyi szép, különleges lap található a gyűjteményben!

www.exlibrismuzeum.hu

A honlapunkon bemutatjuk a gyűjtemény alapjait, létrejöttének körülményeit.
A grafikák technikai jelzeteit egy menüpontban megtalálják az érdeklődők. Külön oldalt hoztunk létre, hogy a további magyar ex libris gyűjteményekre tudjunk hivatkozni. Az oldalon ismertetjük a világban az interneten elérhető nagyobb (jelentősebb) gyűjteményeket. Mivel sok-sok könyvtár és kisebb múzeum is őriz pár száz darabos gyűjteményeket, lehetetlen mindet felsorolni…
Gyűjteményünkben kb. 65.000 ex libris van jelenleg, melyből eddig 60.000 db-ot dolgoztunk fel. Az ex librisek kereséséhez igen részletes, mindenre kiterjedő kereső áll a látogatók rendelkezésére.

Ennek segítségével akár „ex libris határozóként” is lehet használni az oldalt. Egy látogatónk említette, olyan, mint egy növényhatározó… (Ez volt a cél!) Lehet keresni méretre! Ez látszólag felesleges, de ha kevés a felirat (vagy nincs) a grafikán, ez a legkézenfekvőbb azonosítás. Ország, szín, technika, felirat, megjegyzés, művész neve, leltári szám a további lehetőség a válogatásra. Ezenkívül kiválasztható, hogy kinek a gyűjteményéből került az Exlibrismúzeumba a konkrét ex libris. Így megtekinthető az is, hogy egy-egy gyűjtemény hány darabot számlál.
Látható, hogy egy-egy paraméter bekapcsolásával hány ex libris található a gyűjteményben.
Az Exlibrismúzeum létrehozásával célunk a jövő számára megőrizni az enyészettől az ex libriseket. Hogy ne váljék szemétté, ne tüzeljék el, ne dobják ki pl. az örökösök stb. Méltó helyre kerülhessen egy-egy ex libris, ex libris gyűjtemény, ex libris hagyaték. Bemutathassuk a nagyközönségnek, és ne egy fiók mélyén lapuljon évtizedekig (jó esetben!), hanem mindenki gyönyörködhessen benne, hiszen a művész ezért készítette!

Palásthy Imre
gyűjteménykezelő

Fotók:

1. Nagy László Lázár: Palásthy Lajos – Internationale Ex libris Kongress 2002 aug. 29. sept. 1. Frederikshavn; fametszet; 104 × 82 mm; 2002 (Forrás: exlibrismuzeum.hu)
2. Vecserka Zsolt: Ex libris Palásthy Lajos – Gyilkos-tó; fametszet; 108 × 84 mm; 2010 (Forrás: exlibrismuzeum.hu)
3. Petry Béla: Palásthy Lajos könyveiből; klisényomat; 143 × 90 mm; 1981 (Forrás: exlibrismuzeum.hu)
4. Klein Ervin: Ex libris Palásthy Lajos; fametszet; 89 × 64 mm; 2004 (Forrás: exlibrismuzeum.hu)
5. Bálint Ferenc: Palásthy Lajos Ex libris; színezett rézkarc; 36 × 27 mm; 2009 (Forrás: exlibrismuzeum.hu)
6. Vén Zoltán: Palásthy Lajos Merry Xmas Pf; rézmetszet; 107 × 75 mm; 2014 (Forrás: exlibrismuzeum.hu)
7. Imets László: Ex libris Palásthy Lajos; fametszet; 84 × 100 mm; 2015 (Forrás: exlibrismuzeum.hu)
8. Stettner Béla: Palásthy Lajos könyveiből; fametszet; 73 × 100 mm, 1960 (Forrás: exlibrismuzeum.hu)
9. ifj. Jorga Ferenc: Ex libris Palásthy Lajos – Palást 1552. augusztus 10.; linómetszet; 45 × 75 mm; 1987 (Forrás: exlibrismuzeum.hu)