A teória…
A zene szeretete egész életemen végigkísért és kísérni fog. Véleményem szerint az anyag maga is besűrűsödött, lelassult rezgésű energia, mely ez által észlelhetővé válik számunkra, lelki fejlődésünket szolgálva. Ezért gondolom, hogy a zene az a művészeti ág, mely a legdirektebb módon hat a lelkünkre, és ezen keresztül a testünkre is.
Hangszereim tervezésénél ki akartam küszöbölni a disszonáns rezgéseket. Teóriám megkérdőjelezhető, tiszteletben tartom azok véleményét, akik azt mondják, ez felesleges bűvészkedés. Azonban eddigi tapasztalataim azt igazolják, hogy elgondolásom működik. A tiszta összhangzatok hangközeit vettem alapul: prím-1, szekund-2, terc-3, tiszta kvint-5, oktáv-8. Ez egy rekurzív számsort ad, amely megegyezik az aranymetszés arányszámaival.
Munkámat a modus indorum segítette. Az indiaiak módszere gyakran hatékonyabb, mint az európai matematika. A hindu-védikus tudás fejlett világszemlélete az univerzum ezoterikus bölcsessége. A matematika összekötő kapocs a valóság és a lelki világ közt, minden ok végső oka, „használd és váljon hasznodra”. A cél megtalálni az Abszolút Igazságot, amely mentes minden anyagi megjelöléstől és kettősségtől – kiút a dualista szemléletből, miszerint az élet jó és rossz örök harca.
A gyakorlat…
A hangszereket terveim alapján Vajdovich Árpád Géza kollégámmal készítettük, a hagyományos hangszerészeti munkákat ő végezte. Munkámat hosszas tanulmányok előzték meg, a vonós hangszerészet rejtelmeit gyakorlatilag ennek kapcsán tanultam meg. Az én feladatom a hangszer CAD-tervezése volt.
Hangszertervezés: CAD/CAM technológiák
Napjaink nagy kérdése, vajon a hangszertervezésben van-e létjogosultsága a modern CAD/CAM technológiáknak. A kérdés összetett. A vonós hangszereknél, vagyis a hegedűnél, a brácsánál, a csellónál és a nagybőgőnél az az általános felfogás, hogy bármilyen marás, csiszolás sérti a hangszer rezgőtest fájának rostjait, ez által rontja a hangszer rezgési tulajdonságait. A mesterhangszerek rezgőtestét emiatt úgynevezett citlinggel alakítják ki. Ez lehet egy kiélezett fémlemez vagy egy foglalatos speciális gyalu. Egy hangszer értékét a felhasznált faanyag mellett a megmunkálás minősége is jelentősen meghatározza. A másik lényeges kérdés az alapanyag, annak minősége és az előkészítés. Megfelelően kiszáradt fákat kell használni, melyek vetemedése minimális. Ebben az esetben a mesterségesen szárított fák használata is kerülendő. Antonio Stradivari esetében a hagyományok alapos ismerete mellett több véletlen és hosszas kísérletezés vezetett hangszerei óriási hírnevéhez.
Alapvetően kétféle lakkozás létezik, az olasz stílusú olaj- és a német, osztrák stílusú sellak lakkozás. Az olajlakkozás jóval bonyolultabb és veszélyesebb, mert a lenolajat magas hőfokra kell hevíteni, hangkaraktere viszont egészen más, líraibb, mint a harsogó, éles sellakkezelésé. Fogalmazhatok úgy is, az olajlakkozástól a hangszer szólisztikus, kamarazenekari, lírai karakterű, a sellakkezelés nagyzenekari felhasználásra alkalmasabb.
A faanyagok jelentősége a hangszerkészítésben
Sajnos a mai faanyagok már közel sem annyira jó minőségűek, mint a legendás cremonai mesterek, Stradivari, Guarneri idejében. Ennek oka a kisjégkorszak beköszönte volt. Következtében az Alpok fái ugyan jóval lassabban, de sokkal egyenletesebben, tömörebb rostszerkezettel nőttek, gyakori volt a habos törzs kialakulása, amelynek szerkezete gyengébb, rezgése viszont jobb. A mai, jelentősen melegebb klíma nem igazán kedvez a faanyagok minőségének.
Napjainkban nagy kérdés, a mesterhangszereknek vagy a szériáknak van-e létjogosultsága. Véleményem szerint ez hangszerfüggő is. Vonós hangszerek esetében, úgy vélem, a mesterhangszereknek. Azonban egy gitárnál más a helyzet. Ez esetben a CNC-technológia napjainkra teljesen elterjedt, mivel nincs nagyobb jelentősége, ha a test marással lett kialakítva. Viszont a technológia segítségével sokkal pontosabb a hangszer kialakítása. Egyre gyakoribb az úgynevezett fanned fret, vagyis legyező bundozás. Nagy hangterjedelem, több húr felhasználásakor a menzúra pontosabb, mint a hagyományos bundozás esetén.
Gyűjtöm a jó rezgésű faanyagokat, furnérokat. Ezek között a hegyi juhar, más néven jávor (akár lineáris erezetű vagy színuszoid-habos, madárszemes), a lucfenyő, a kőris, a dió, a mahagónifélék, a koszipo, a venge, a cseresznye, a grenadil, a cocobolo stb. szerepelnek. Ezeket a fatextúrákat folyamatosan fotózom. Nagy előny a CAD-technológiák esetén, hogy a rendereim textúráit e fotók felhasználásával készítem, a megrendelő pedig még a hangszer elkészülte előtt ki tudja választani, milyen faanyagból szeretné hangszerét.
Viola da Fusione
A hangszernek én adtam nevet. A névválasztás oka, hogy nyakcserével a cselló pillanatok alatt tenor viola da gambává alakítható. Másrészt nem akusztikus, nem elektromos, hanem elektroakusztikus hangszerről van szó, tehát ebből a szempontból is összeolvadásról, fúzióról van szó. Ez a hangszer egyfajta hiánypótlás is. A modern műfajokban a vonósok elterjedését gátolja, hogy az akusztikus hangszerek koncerthangosítása igen körülményes, nehéz. A jelenlegi piezo technológiájú hangszerek hangszíne, teltsége, dinamikája hagy némi kívánnivalót maga után.
A hegedű, a brácsa és a cselló a fidula és a líra leszármazottjai, nem közvetlen utódai a viola da gambának. A viola da gambák fénykorukat a reneszánsz és a barokk idején élték. Rendkívül kifinomult hangszerek gyönyörű, lágy, lírai, de nem szentimentális hangjukkal. Háttérbe azért szorultak, mert az 1600-as évek közepére-végére az uralkodók visszavonták monopóliumukat a nagyzenekarok létrehozására, és erre a feladatra alkalmasabbnak bizonyult az erősebb hangú, fém húrozású hegedű hangszercsalád.
Elképzelésem az volt, hogy a csellót és a viola da gambát vegyítem, és egy elektroakusztikus fúziós hangszert hozok létre.Testre nincs szükség, mert a hangerőt a kierősítés adja, viszont ilyen szempontból is hibrid a hangszer, mivel a jóval keskenyebb testében egy teknő helyezkedik el, rajta egy lucfenyő a rezonátor. A levegő rezgéseit érzékelő elektret mikrofon és humbucker hangszedő a lélek mellett helyezkedik el a rezonátor belső oldalán. Ezáltal a hang teltebb, felhangdúsabb lesz, mint tömör testű társaié.
Mivel a test egy része tömör, lehetséges, hogy a nyak két csavarral csatlakozzon, mint egy gitár esetében. Így bármikor szétszerelhető, ötperces szereléssel a hangszer hathúros viola da gambából négyhúros csellóvá alakítható. A húrláb és a híd cseréjével teljes a csellóhatás. A viola da gamba-nyak juhar fogólapot kap, vastag ébenlaminálással. A fogólap szélesebb, de a menzúrahossz ebben az esetben is 695 mm. Több választási lehetőség van: hat fémhúrral, bundok nélkül a Bach által is kedvelt Viola Pomposához (bizonyos források szerint maga Bach tervezte a hangszert) hasonlít a hangzás kvint hangolással (F-C-G-D-A-E). A hangszeren általában lecserélt bélhúrok sérülésmentes részeit használják fel bundnak: speciális kötözési technika segítségével rögzítik, és a húrok kopása függvényében utánaállítják. Persze egy viola da gamba hangolásához komolyabb szakértelem és jó hallás szükséges. Mi is így oldottuk meg a bundozást.
A csellónál nagy jelentősége van a hangszertestnek, mivel a játékos a hangszert azzal támasztja testéhez. Itt nincs hangszertest, ezért gondoskodtam a megfelelő támasztékokról mind a Viola da Fusione, mind a Basso Fusione esetében. Ezek plywood eljárással készült idomok. Tömör fa nem lehet, mivel az nem biztosítaná a kellő teherbírást. A támasztékok szintén levehetők, így könnyebbé téve a szállítást.
Alapvetően egy mikrofon pickup-rendszert terveztem beépíteni. Erre egy zárt tokozású elektret mikrofon bizonyult a legalkalmasabbnak. A másik hangszedő rendszer a Borsi Pickups által fejlesztett humbucker, amelynek működése a mágneses indukción alapul.
Basso Fusione, az elektroakusztikus nagybőgő más felfogásban
A hangszer a Viola da Fusione nagytestvére. CAD-terveim alapján Vajdovich Árpád kollégámmal készítettük. Napjainkra a nagybőgő maradt mint egyenes ági viola da gamba-leszármazott – ebben a szellemiségben épült a Basso Fusione, a hangszercsalád basszus tagja.
Blasius-koncepció – basszusgitártervek
Mihályi Balázs basszusgitár-készítő mester (Blasius) miután átnézte a portfóliómat, felvetette az ötletet: mi lenne, ha basszusgitárokat terveznék. A Mihályi Balázs által készített basszusgitárok mindegyike mesterhangszer. Ezeket kifejezetten megrendelésre, egyedi igények szerint készíti, tehát nem legyártott szériákról van szó. Ma már szinte minden gyártó CNC-technológiával dolgozik, Balázs szintén. Elgondolásának megfelelően CAD-modelleket készítettem a terveimről. Megrendelés esetén ezek a modellek lesznek a CNC-megmunkálás kivezérlő pályái.
Borsi Pickups gitár
A Borsi testvérek, Zoltán és Miklós kollégáim kezdeti fejlesztésük szerint Yamaha silent gitárokhoz konstruáltak egy opcionális alkatrészként szerelhető tokozott humbucker hangszedőt. Mikor Zoltán meglátta a Balázsnak készített basszusgitárterveimet, úgy döntött, hogy megrendel tőlem egy gitártervet. Itt a testbe tokozással együtt került beültetésre az általuk készített hangszedő. A test nyitott. Középen úgynevezett zongoralakkal bevont jávort használtunk fel. A káva plywood-eljárással lett kialakítva.
Elektroakusztikus guzheng kondenzátor-humbucker hibrid koncepció
A guzheng ősi kínai hangszer, tulajdonképpen egy pentaton hangolású citera. Számos ázsiai zither őse, mint például a japán koto, a koreai gayageum és ajaeng, a mongol yatga, a vietnámi đàn tranh, a szundai kacapi és a kazahsztáni jetigen. I. e. 221–206 körül vált kiemelkedővé. A Tang-dinasztia idejére (618–907) a guzheng volt talán a leggyakrabban alkalmazott hangszer Kínában. A hangszer általában huszonegy, huszonhárom vagy huszonöt húros, pentaton hangolású. A húrok vastagsága egyforma, anyaguk hagyományosan selyem, de készülhetnek nejlonból vagy fémből is, ezáltal hangszínük, tónusuk megváltozik.
Elképzelésem szerint a formára egy hagyományos, huszonegy húros guzhenget terveztem, azonban más anyagokat választottam. Az akrilra és a fára esett a választásom. Maga a váz fa, de a gitároknál bevált ezüstmetál fényezést kapta, így megjelenése fémszerű. Az akril teljesen víztiszta, de rugalmas, rezgése jóval közelebb áll a fához, mint az üvegé, a plexié vagy a polikarbonáté. A hangszer integrált lábakat is kap, mely lehetővé teszi az álló, ülő, térdelő játékot. A hangolókulcsok standard hárfakulcsok, mint a mai modern guzhengeknél általában.
A hangszer különlegessége az integrált hangosítástechnika. Ez egyrészt két darab tompítópados kondenzátor- vagy elektretmikrofonnal, a másik rendszerben minden híd alatt humbucker hangszedővel lesz felszerelve.
Tárogató
Ennél a hangszernél nem törekedtem rendhagyó formák tervezésére, nem egy új hangszer létrehozása, hanem a meglévő, közkedvelt Böhm-tárogató tökéletesítése volt a cél. Munkánkat Tóth József tárogatókészítő mesterrel végeztük. Az én munkám jelentősége, hogy a módosításokkal felépülő hangszer testét és billentyűzetét CAD-modelleztem. Az alkatrészek motion joint animate-et kaptak, tehát szimuláltam a tényleges mozgásukat, ütközéseiket. Az alkatrészeket CAD-assemble-ben összeszereltem, így azonnal kiderült, ha valahol módosítani kellett a formán, az elrendezésen, vagy nem jutott elég hely az alkatrésznek.
Változtatásaink főként a szerkezeti felépítést szolgálják, tehát az újratervezés elsősorban nem formatervezési, hanem a funkciót szolgáló hangszerészeti feladat számomra.
A hangszeren a félhangok, trillák elérése jelentősen meggyorsult, a lyuktérkép és a keresztmetszetek változtatása miatt hangzása tisztult, erősödött, az egész hangszer tónusa tisztábbá, öblösebbé vált.
A cikkben szereplő koncepciók, modellek, X-ray-, folyamat- és metszeti ábrák, tervrajzok, renderek, CAD-dizájnja: Bán Miklós
Bán Miklós
CAD-dizájner
