A Gödöllői Iparművészeti Műhely (GIM) 1998-ban jött létre Gödöllőn a környékén élő, professzionális képző- és iparművészek csoportjaként. A műhely koncepciójának megalkotója Katona Szabó Erzsébet (1952–2024) Ferenczy Noémi-díjas textilművész, érdemes művész volt. 20 évig tartó művészeti vezetése alatt a GIM hazai és nemzetközi viszonylatban is megbecsült és rangos helyet vívott ki magának a szakmában. Megtiszteltetés számomra, hogy 2018-ban Erzsébet engem bízott meg a GIM vezetésével, és egy olyan művészeti térnek a továbbéltetéséért felelhetek, amelyhez személyes és szakmai szálak is fűznek. Katona Szabó Erzsébet mentoráltjaként és Remsey Flóra tanítványaként nőttem fel; személyiségük, szakmai tevékenységük és a műhely inspiráló közege nagy hatással volt a látásmódomra.

A GIM megalakulásának az előzményei az 1980-as évekre vezethetők vissza. A szecessziós művésztelep 1920-as megszűnése, Körösfői-Kriesch Aladár (1863–1920) és Nagy Sándor (1868–1950) halála után Remsey Jenő (1885–1980), majd később az ő gyermekei és unokái voltak azok, akik művészeti tevékenységükkel életben tartották a művésztelep szellemi áramlatait. Az 1983-ban Erdélyből Gödöllőre települt Katona Szabó Erzsébet a Remsey családdal való megismerkedésén keresztül találkozott újra a szecessziós művésztelep művészeti és eszmei örökségével; meghatározó volt Remsey Flóra kárpitművésszel (1950–2014), Remsey Jenő unokájával való szakmai kapcsolata. Ugyanebben az évtizedben kezdte el a művészettörténész-szakma is feldolgozni a művésztelep történetét, Gellér Katalin és Keserü Katalin művészettörténészek 1987-ben publikálták a művésztelepről szóló könyvüket. Ezek az inspiráló találkozások, az egy irányba mutató szellemi energiák összpontosulása, valamint a rendszerváltozás utáni időszak új társadalmi és politikai közege, az önkormányzat támogatása is kellett ahhoz, hogy 1998-ban megszülethessen a GIM, amely kortárs művészeti tevékenységével az egykori művésztelep szellemiségének a továbbéltetését tűzte ki céljául.

„szükség van az összművészeti gondolatra, szükség van a mindenben megnyilvánuló harmóniára” (Katona Szabó Erzsébet)

A műhely megalakulásához szükség volt egy olyan vezető személyiségre is, mint Katona Szabó Erzsébet, aki inspiráló és integráló személyiségével össze tudta fogni ezt a közösséget, és nem utolsósorban meg tudta teremteni a működéshez szükséges anyagi feltételeket. Szükség volt az alapító tagok támogatására is – Anti Szabó János, Bódis Erzsébet, F. Orosz Sára, Fábián Dénes Zoltán, Farkasvölgyi Éva, Kun Éva, Müller Magda, Remsey Flóra, Pannonhalmi Zsuzsa, Szuppán Irén –, akik azonosulni tudtak a GIM koncepciójával és segítették a műhely elindulását. Az alapítók közül ki kell emelni Remsey Flórát, aki az első években hozzájárult a művészeti program kibontakoztatásához.
A GIM tevékenységének meghatározó szerepe volt abban, hogy a kortárs művészek érdeklődése ráirányult arra a művészi attitűdre, amelyet a szecessziós művésztelep tagjai képviseltek, és alkotómunkájukban elkezdtek foglalkozni a művésztelep gondolati hátterével. A száz évvel azelőtt „kivonulást” hirdető művésztelep alkotóinak a törekvései – ember és természet közvetlen kapcsolatának és a manuális művészeti technikáknak a megőrzése, a különböző művészeti ágak szintézise – bekerültek a kortárs művészet körforgásába, és újraértelmezve megjelentek a GIM művészeti eseményein és művészeti oktatásában. Ezeknek a gondolatoknak a magja az az élet- és művészetfilozófia volt, amit Katona Szabó Erzsébet így fogalmazott meg: „Ma is szükség van az összművészeti gondolatra, amely éppúgy áthatja a kiállítások képeit, mint a mindennapok bútorait, a használati eszközöket, vagy akár itt a lépcsőfordulóban kikelt kis magoncot. Szükség van a mindenben megnyilvánuló harmóniára, amelyet alkotó emberek hoztak létre jó szándékkal.”

Ennek a szemléletmódnak az életben tartásával, magas szakmai színvonalon, országosan elismert professzionális művészek bevonásával, sok önkéntes munkával, gyakran minimális pénzügyi támogatással, viszont nagyon sok hittel, lendülettel és gondoskodással virágzott a GIM 1998 és 2018 között. Számos hazai és külföldi megjelenés jellemezte ezt az időszakot, amelynek egyik csúcspontja a 2001-ben a Gödöllői Királyi Kastélyban, a szecessziós művésztelep megalakulásának centenáriuma alkalmából megrendezett nagyszabású Élmény és Eszmény című képző- és iparművészeti kiállítás volt közel 200 művész részvételével. Az Euroart tagjaként külföldi szakmai bemutatkozások követték egymást, ezek közül kiemelkedik a Glasgow School of Artban megrendezett Women at the Gödöllő Artists’ Colony kiállítás és a belgiumi Turnhoutban megrendezett Vexillum Hungaricum, magyar textilművészek zászlókiállítása. Országos szinten fontos megemlíteni a 2006-ban a Magyar Iparművészeti Múzeumban megrendezett Horror vacui című csoportos GIM-kiállítást. Kiemelkedő szakmai eredmény, hogy a GIM Magyar Örökség díjat kapott 2005-ben mint Gödöllői Iparművészeti és Képzőművészeti Művésztelep.

Katona Szabó Erzsébet művészeti víziójának középpontjában a kert állt, amelynek jelentéstartalmát és lehetséges kifejezésmódjait egész életében kutatta, művészkollégákat inspirált, gondolatokat indított el és közösséget épített a kert jelenségére és motívumára felfűzve. Ennek a koncepciónak a gyökerei Erzsébet személyes érdeklődése és motivációja mellett az egykori művésztelep kertkultuszában is keresendők. 1998-ban Gödöllő Város Önkormányzata a régi művésztelep egykori helyszíneinek – Remsey-ház, Körösfői-ház, Nagy Sándor-ház, Belmonte Leo-ház, szövőműhely – a közelében lévő ingatlant ajánlott fel a GIM tevékenységéhez. Az épületet egy kopár telek vette körül, amelyre Erzsébet festői hangulatú, színekre komponált, illatos kertet álmodott meg Körösfői-Kriesch Aladárné, Ujvárossy Ilka kertjének az ihletésére. Az Erzsébet által, saját kezűleg ültetett és gondozott GIM-kert nem csupán művészi kvalitású, színes növénykompozíciók színtere volt, hanem kortárs összművészeti események, képző- és iparművészeti kiállítások helyszíne és inspirációs forrása is. 2001 és 2018 között 13 kert tematikájú kiállítás valósult meg a GIM kiállítóterében és kertjében (Hortus semperflorens, Múzsák kertje, Atlantisz kertje, Téli kert, Ilka kertje…).

„az egykori Gödöllői Művésztelep és a GIM Ház »középpontjában« is a kert áll”

Külső helyszínen 2001-ben a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének székházában, 2018-ban a Pesti Vigadó Galériában volt látható csoportos Kert-kiállítás, ahol a műtárgyak mellett a belső terekbe helyezett növényinstallációk idézték meg a GIM kertjének hangulatát. Ezekhez a tárlatokhoz a különböző művészeti ágak szintézisének a jegyében költői és zenei estek, animációs vetítések, divatbemutatók, szakmai beszélgetések és közösségépítő céllal megvalósított jelmezes mulatságok kapcsolódtak. Olyan gazdag jelentéstartalommal bíró vizuális installációk fémjelezték még ezt az időszakot, mint a GIM kertjében többször megalkotott ünnepi asztal.
A kiállítási koncepcióban a neves kortárs művészek és a régi művésztelep nagy művészegyéniségeinek bemutatása mellett kiemelt helyen szerepelt a kortárs textilművészet alkotóinak a képviselete is. A Magyar Kárpitművészek Egyesületének és a szombathelyi textiltriennálék vándorkiállításainak helyet adó tárlatok mellett olyan, a kortárs autonóm textilművészet területén alkotó művészek kiállításaira került sor, akik saját kifejezési formákat és alkotói gyakorlatokat teremtettek a képző- és iparművészet vizuális kifejezőeszközeinek ötvözése által. A GIM művészeti oktatási programjában is domináns helyen szerepelt a kárpit- és szőnyegszövés helyi hagyományainak a továbbéltetése, amely Remsey Flóra kárpitművész nevéhez fűződik, aki speciális tematika mentén, magas esztétikai minőségre törekvő attitűddel vezette a GIM kárpitműhelyének szabadiskoláját 1998 és 2014 között. A régi művésztelep alkotóinak szemléletmódját követve nem elégedett meg a technikai tudás átadásával, hanem nagy hangsúlyt fektetett a művészi látásmód és esztétikai igényesség közvetítésére is. Oktatási programjának fontos módszere volt az egyénre szabott foglalkozás. A GIM másik állandó műhelyében a kerámiaművészet területén folyik nívós oktatás F. Orosz Sára DLA keramikusművész vezetésével, aki őskori és ókori kerámiák rekonstrukciójára épülő tematikájával a mai napig tanítja a manuális agyagmegmunkálási technikát.

Az első húsz év inspiráló alapjaira építve és a mai kor kihívásaira reagálva működik 2018 óta a művészeti vezetésem alatt a GIM. Továbbra is keressük a kapcsolódásokat a szecessziós művészteleppel, igyekszünk újraértelmezni és mai kontextusba helyezni értékeit. Célom, hogy a fiatal művészgeneráció reflexiói innovatív, újszerű formában jelenjenek meg szakmai eseményeinken. A művészetközvetítés lehetséges megjelenési formáinak a folyamatos kutatását munkám egyik legizgalmasabb részének tartom. Célkitűzésem, hogy olyan komplex programok valósuljanak meg a műhelyben, amelyek több szempontrendszert ötvözve képesek a művészek támogatása mellett a kortárs vizuális művészet élményszerű közvetítésére és a művészi látásmód közvetítésére is. Továbbra is fontosnak tartom az Erzsébet által képviselt humánus és támogató attitűdöt, amely táplálja az egymást segítő és inspiráló művészközösség kialakulását, és teret ad a kortárs művészet sokszínűségének. A GIM elnevezés – Gödöllői Iparművészeti Műhely – egy elsősorban iparművészeti fókuszú műhelyre utal, viszont az intézmény művészeti koncepciója ennél sokkal nyitottabb és szélesebb spektrumú volt már a kezdetektől fogva. A GIM gyakorlatában a vizuális művészeti műfajok és az azokra reflektáló társművészetek jelennek meg, keresve a vizualitás és az előadó-művészet, a vizualitás és a költészet vagy a vizualitás és a zene lehetséges kapcsolódásait.

Művészeti programomban kiemelt helyet foglalnak el a tematikus művésztelep-projektek. Többek között olyan interdiszciplináris és helyspecifikus installációk valósulnak meg ezen időszakok alatt, amelyek a művészet különböző területein alkotó művészek kooperációján és az új médiumokkal való kísérletezés élményén alapulnak, és a közös gondolkodást, egymást inspiráló művészeti közösség kialakulását segítik. A régi művésztelep tereinek a bevonásával megvalósuló helyspecifikus művek lehetőséget adnak a múlt és a jelen összekapcsolására a terekhez kapcsolódó kollektív emlékek kortárs kontextusba helyezése által. A projektek meghatározó eleme maga a tér, az az épített vagy természeti környezet, amely inspirálja és manifesztálja a művészi gondolatokat.

„művésztelep-projektek: Barokk térinstallációk, Transzparens terek, Párhuzamos szálak…”

Olyan élményalapú és interaktív installációk létrejöttét is támogatjuk, amelyek a befogadó közönséget a műalkotás aktív résztvevőivé teszik. A GIM különleges aurájú kertjében megvalósuló eseményeken pedig az érzékelés különböző rétegein, ízeken, illatokon, hangokon és vizualitáson keresztül kerülünk közelebb a befogadó élményhez. A kiállítótéren kívül, városi környezetben megjelenő művészet gondolata először 2011-ben, a Barokk térinstallációk projektünk keretében valósult meg a Gödöllői Királyi Kastély parkjában és a város közterein. 2018-ban Transzparens terek című projektünkben az idő és a fizikai tér rétegzettségét a metamorfózis témakörére reagálva értelmeztük a Remsey-ház és a GIM kertjében. 2021-ben megvalósult Párhuzamos szálak projektünkben a művésztelephez kapcsolódó kollektív emlékeken és tereken keresztül reflektáltunk a művésztelep alkotóinak életfilozófiájára és életmódjára a Nagy Sándor-műteremház tereiben és kertjében. Jövő évi projektünkben a szövés technikájának a jelenségét járjuk körül olyan kortárs üzeneteket megjelenítve, amelyek a szövést elsősorban az időérzékelés, a manualitás és a technika ismétlődésre épülő rendszerének a függvényében és összefüggéseiben vizsgálják.

A szecessziós művésztelep alkotásaira a kortárs iparművészet és design eszközeivel is reflektálunk. A régi művésztelep festményeiből és szőnyegeiből inspirálódva jöttek létre azok a fiatal textiltervező-hallgatók és pályakezdő művészek által tervezett kortárs mintaterv-kollekciók és tárgyegyüttesek, amelyek 2021-ben Florárium című kiállításunkon, 2023-ban pedig Matrix of Flowers című textilművészeti tárlatunkon lettek bemutatva. A minták felhasználásával sokszorosításra alkalmas iparművészeti tárgykollekciókat készítettünk, amelyeknek a megvásárlásával a helyi kulturális örökség művészi kvalitással rendelkező vizuális átiratait mindennapjaink tárgykultúrájának a részévé tehetjük. A GIM egykori tanítványaként, 15 éve aktív művésztanárként fontos feladatomnak tartom a legfiatalabb művészgeneráció támogatását, amit a GIM kortárs szövőműhelyének és textiltervező műhelyének a vezetése mellett 2021 óta szakmai mentorprogramok formájában valósítok meg. A Florárium és Matrix of Flowers kiállítások anyaga ezeknek a vezetett szakmai programoknak az eredménye. Célkitűzésem, hogy a fiatal alkotók egyénre szabott mentorálást kapjanak és minél sokszínűbb szakmai tudásra és technikai tapasztalatra tegyenek szert az egyetem elvégzése után és mellett is.

„felértékelődtek a manuális technikák a kortárs képző- és iparművészetben”

Szabadiskolánkban megvalósuló művészeti oktatási programunk továbbra is a tradíciókra épülő művészeti technikák és a művészi látásmód közvetítésén alapszik. A szecessziós művésztelep alkotói által is hirdetett kézműves technikák továbbéltetésének fontos relevanciája lehet mai társadalmunkban is, amikor a digitális térben eltöltött mindennapjainkban egyre inkább felerősödik a kézzelfogható anyagok és technikák érzékelése és megtapasztalása iránti vágyunk. A nagy népszerűségnek örvendő craftmozgalmak korában a GIM művészeti tanfolyamain ezt az élményt professzionális művészeti környezetben, magas esztétikai igénnyel megvalósított iparművészeti tárgyak elkészítése során élhetik át a résztvevők. Művészeti tanfolyamaink kínálata folyamatosan bővül, kerámiaműhelyünk új workshopjainak a tematikájában használati tárgyak és különböző mázas, mintázási technikák elsajátítása is szerepel. Textilműhelyünkben a hagyományos kárpitszövési technikák mellett asztali többnyüstös szövőszékeken való szövést, textiltervezést, szitanyomást és növényi fonalfestést lehet tanulni. A természetes alapanyagú fonalak növényi festésével a régi művésztelep alkotói is kísérleteztek, kertjeikben festésre alkalmas növényeket termesztettek. Ezt a helyi hagyományt kezdtük el feléleszteni a GIM kertjében egy különálló festőnövénykert kialakításával, amelynek a növényeit workshopjainkon használjuk fel.

Múzeumpedagógiai foglalkozásaink segítenek a kortárs képző- és iparművészet nyelvezetének, vizuális kifejezőeszközeinek megismerésében és az egyre inkább felértékelődő manuális technikák közvetítésében. Közösségi megvalósításon alapuló művészeti projektjeinkkel a művészet iránt érdeklődő közönséget is be szeretnénk kapcsolni az alkotás folyamatába, a művészetnek a mentális jóllétünkre gyakorolt pozitív hatására irányítva a figyelmet. Kiállításainkhoz kapcsolódó szakmai beszélgetéseinken, tárlatvezetéseinken a közönség megismerheti a művek mögött rejlő alkotói-tervezői folyamatokat, a művészek motivációit és gondolatait. Célunk, hogy szakmai programjaink diverzitása által közvetlen kapcsolatot teremtsünk a magas szintű művészet és a befogadó közönség között.
Az elmúlt években számos új feladattal és kihívással bővült a tevékenységünk. 2022 óta a Gödöllői Királyi Kastéllyal szemben lévő Várkapitányi lak barokk kori épületében is rendezünk kortárs képző- és iparművészeti kiállításokat, ami lehetőséget nyújt nagyszabású és reprezentatív tárlatok megvalósítására. Az idősebb művészgeneráció műtárgyhagyatékának a gondozása is a feladatunk lett, kiállítási koncepciónk fontos eleme Katona Szabó Erzsébet, Remsey Flóra, Bódis Erzsébet és Szuppán Irén textilművészek életművének a bemutatása. Hosszabb távon megvalósuló vízióként lebeg a szemünk előtt a régi művésztelep jelenleg funkció nélkül álló, egykori helyszíneinek – Nagy Sándor-ház, Remsey-ház – a becsatornázása a helyi kulturális életbe.
Bízom benne, hogy a Gödöllői Iparművészeti Műhely művészeti koncepciójában rejlő lehetőségeket a következő években minél teljesebben sikerül kibontakoztatni. Nagy inspirációt jelent számomra, hogy táplálhatom és generálhatom az ehhez szükséges energiákat. A GIM komplex művészeti programjával, innovatív művészetközvetítési formáival képes lehet a művészet személyiségformáló hatását minél szélesebb körben megismertetni, és továbbra is magas színvonalú képviseletet és támogatást biztosítani a kortárs művészközösségnek.

Hidasi Zsófia
textiltervező, a Gödöllői Iparművészeti Műhely vezetője

Fotók:

1. Varga Melinda Keret című alkotása a Kert a városban – Kortárs képző- és iparművészeti kiállításon; 2018 (Forrás: GIM)
2. A GIM festészeti műhelyének tanulója természet után fest a GIM kertjében (Forrás: GIM)
3. A GIM kertje számos szabadtéri műalkotást „rejt” (Forrás: GIM)
4. Kiállítási enteriőr a Reflexiók barokk kertre című tárlatról Szőcs Miklós TUI szobrászművész és Incze Mózes festőművész alkotásával (Forrás: GIM)
5. Kiállítási enteriőr a Titkok kertje című tárlatról; 2006 (Forrás: GIM)
6. Kárpitrekonstrukció részlet a GIM szövőműhelyéből – a műhely művészeti vezetője: Bocz Bea; 2020 (Fotó: Fülöp Dániel Mátyás)
7. A Stúdiók keretében fiatal építészek és iparművészek kiállítása a GIM-ben; 2018 (Fotó: Szesztay Csanád)
8. A Kortárs ékszer keretében fiatal ékszerművészek csoportos kiállítása a GIM-ben; 2020 (Fotó: Fülöp Dániel Mátyás)
9. Kiállítási enteriőr a Tükröződések című tárlatról; 2022 (Fotó: Fülöp Dániel Mátyás)
10. Mátyási Péter képzőművész A Föld terraformálása című alkotása a Párhuzamos szálak című projekt alkalmával; 2021 (Fotó: Fülöp Dániel Mátyás)
11. Guba Ilka, Guba Sándor, Konopás Judit Emese A vak szonettje című installációja a Transzparens terek projekt alkalmával 2018-ban (Fotó: Kárász Karolina)
12. Remsey Dávid és Turny Zoltán grafikusművészek térinstallációja a Scenario keretében a Gödöllői Királyi Kastély parkjában; 2011 (Fotó: Szesztay Csanád)
13. Zala Zsófia formatervező művész Rózsaablak című alkotása a Párhuzamos szálak című projekt alkalmával; 2021 (Fotó: Fülöp Dániel Mátyás)
14. Kecskés Fanni textilművész és Hidasi Zsófia textilművész Összeszőtt emlékek című alkotása a Párhuzamos szálak című projekt alkalmával; 2021 (Fotó: Fülöp Dániel Mátyás)
15. Kiállítási enteriőr Temesi Apol és Újszászi Tünde textilművészek Kontextus című tárlatáról; 2019 (Fotó: Fülöp Dániel Mátyás)
16. A kortárs szövőműhelyben készült munka; művészeti vezető: Hidasi Zsófia; 2024 (Fotó: Fülöp Dániel Mátyás)
17. Szövőtanfolyamon készült munka; 2024 (Fotó: Fülöp Dániel Mátyás)
18. Undi Mariska Életfa című kárpitjának a részlete – kárpitot Undi Mariska tervei alapján Kecskés Fanni rekonstruálta/kivitelezte; 2024 (Fotó: Sándor Gabriella)