A 6. RUG ART FEST 2025. október 2. és 8. között a MAXCITY-ben
Ahogy a fizikai létezés minden területén tapasztaljuk az evolúció egyénre gyakorolt törvényszerű hatásait, úgy tetten érhetjük a szellemi folyamatokban is egy-egy kulturális jelenség fokozatos kibontakozását. A RUG ART FEST esetében sincs ez másként. Az eddigi öt kiállítási bemutató a hazai kortárs lakástextil- és szőnyegtervezés fundamentumára épült, ami a Szőnyegtervezők Társasága (SZETT) tevékenysége köré szerveződött. Az alapot gondos kezek rakták le, mások mellett Lőrincz V. Gabi menedzselésének köszönhetően, ami olyan professzionális fejlődési pályára állította a rendezvénysorozatot, hogy immár a 6. RUG ART FEST kilépett a szőnyegtervezés és a SZETT exkluzív keretei közül, és a „totális dizájn” szemléletének a közvetítéséért száll síkra.

Kortárs textil- és kerámiaművészek találkozója
A DESIGN DUO elnevezéssel útjára indított kezdeményezés, vagy ahogy a szervezők titulálták, mozgalom, azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az épített környezet és a termékek – jóllehet funkciójuknak megfelelő módon vannak egyedileg kialakítva – egy integrált identitás részét képezzék. Ám szemben azzal a posztmodern törekvéssel, amely a funkcióval rendelkező tárgyat a művészi szándék megnyilvánulásának médiumaként, mintegy ready-made tárgyként feláldozza a grand art oltárán, a RUG ART FEST MIX nézőpontjából – igen, hangsúlyozni kell a MIX kitételt – a művészet és a kézművesség újraegyesítése az ipar ünneplését jelenti, nem pedig annak elutasítását.

Az imént „totális dizájnt” említettem, de nyugodtan használhattam volna a „totális műalkotás” kifejezést is, ugyanis a 6. RUG ART FEST azt a szemléletmódot hirdeti, hogy az esztétika és a társadalmi berendezkedés – mindkét kifejezést szó szerint értve – összefüggenek egymással, ezért a hatásgyakorlás bármelyiktől ered is, az lenyomatot hagy a másikban. Ezt nevezzük kollektív tapasztalatnak, amit a DESIGN DUO – egyelőre csak szűk keresztmetszeten – a stílusanalógia elvével demonstrál, nevezetesen a textil és a szilikát két különböző anyagában együtt és egyszerre (MIX) megjelenő, szükségszerűen egységes stílusban. Ez a stílus azonban a kor stílusa és lenyomata, amelyben élünk, nem pedig az egyik vagy másik művészeti ágban (textilművészetben vagy kerámiaművészetben) megjelenő sajátos forma. Bármilyen megjelenési forma csak a stílus része, ugyanakkor a stílus a közös érzés szimbóluma, egy kor felfogásának a szimbóluma, amely a különböző formák (jelen esetben textil és kerámia) által alkotott totalitásban mutatkozik meg.
„a művészet és a kézművesség újraegyesítése az ipar ünneplését jelenti”
DESIGN DUO – textil és kerámia
A DESIGN DUO első szereposztásában a textil és a kerámia dialógusa nyitja a RUG ART FEST MIX történetét. Bár első pillantásra merőben különbözőnek tűnhetnek, a textilek és a kerámiák sok közös vonást mutatnak. Ugyanazt a tapintható esztétikai nyelvet használják, amely a kemény, nehézkes, puha és hajlékony tulajdonságok között váltakozik. A plasztikusan rétegzett textileket a melegséggel és a rugalmassággal társítjuk, éles ellentétben a puha agyagból vagy porcelánból formált kerámiák hűvös törékenységével. A kiállítópárokba rendezett művek anyagai, formái és jelentései a kétértelműség, a homályosság és az egybeesés széles spektrumát tárják fel.
A textil és a kerámia minden kultúrában a civilizáció megjelenésének első formája, ezért a kettő együtt a közösséget is szimbolizálja. Ebben a közösségben osztozik az a tizenhét pár, amelynek tagjai a legszélesebb műfaji változatosságban hoznak létre használati tárgyakat. Amennyiben alkalmazott művészetként tekintünk egy-egy dizájn duóra, úgy a kiállítást térinstallációk szigetszerű bemutatásaként értékelhetjük, azzal a megszokottól eltérő szemlélettel, hogy semmiféle társadalompolitikai vagy kulturális üzenet médiumaként nem funkcionálnak. A technikák és anyagok jellegzetességei kerülnek a középpontba, amelyek nem konkrét, hanem elvont módon – ahogy utaltam már rá –, stilárisan kerülnek kapcsolatba egymással.

A tárgy kontextusa
A tárgytervezők és tárgyalkotók nem akarnak semmilyen határt átlépni vagy eszmét konceptualizálni, ellenben a mesterség gyakorlásának abszolút kritériumait kívánják érvényesíteni. A textil és a kerámia nem improvizatív műfajok, ugyanis a szakma szabályaihoz kell alkalmazkodni, különben nem a környezetre, hanem legfeljebb a közérzetre gyakorolnak hatást. Ami viszont a választás szabadságát lehetővé teszi, az a tárgyak egymás mellé rendelésének tudatos döntése mögött meghúzódó koncepció. A korszellem értéksemleges módon kínálja fel a párhuzamos válaszok és választások lehetőségét, ezért az esztétika értékmérője immár nem a tárgy létrehozásához, hanem a tárgy kontextusának létrehozásához kapcsolódik. A DESIGN DUO kiállítás jelentőségét éppen abban látom, hogy olyan kontextusokat mutat be, amelyekben az egyes szereplők – akár az alkotók, akár az alkotások – feloldódnak a funkciót követő forma egységében.
Ugyanakkor ne tévesszen meg minket az egység fogalma! Az egység a duó tagjai között áll fenn, távolról sem univerzalizmusról, pláne nem totalitarizmusról van szó. Ami az egyik kontextusban harmonikus, az a másik kontextusban diszharmonikus. Ez a környezetkultúra axiómája, amely túlmutat a mesterségbeli tudás gyakorlásának fizikai lehetőségein. A „totális dizájn” szemlélete arra vonatkozik, hogy a különböző kontextusok elemeit ne keverjük össze. Száz évvel ezelőtt ezt összművészetnek nevezték, de amióta a művészet demokratizálódott, abba a szerencsés helyzetbe kerültünk, hogy az esztétikai döntés a mindennapi életünk részéve vált.

A SZETT új kontextusa
A DESIGN DUO mind a tizenhét iparművészeti kontextusát nem áll módunkban áttekinteni, ellenben rögtön felismerhetjük azt a struktúrateremtő elvet, amely alapján a tárgyak kompozícióba rendeződnek a kiállítótérben elhelyezett páros atelier-ben, térinstallációkban, tematikus szigeteken. Ez pedig, függetlenül a tárgy kézműves előállításától, ipari formatervezésétől vagy autonóm jellegétől, nem más, mint a mintaképzés. A mintaképzés összehangoltsága rendeli egymás mellé az alkotókat és alkotásaikat. Nem a minta formája alapján (mint a felületi színhatások, figurális vagy nonfiguratív motívumok, vagy mértani alakzatok), hanem a stílus megjelenési formájában megfigyelhető mintázatok alapján.
„a minta formája fizikai tulajdonság, a stílus megjelenési formájának mintázata szellemi tulajdonság”
Ha a textileket és a kerámiákat csak a fizikai természetük kapcsolja össze, az tetszetős összképet ad, amellyel gyakran találkozunk termékkatalógusokban, de ha a textileket és a kerámiákat a szellemi természetük hozza színtézisre az értelmezési tartományt teremt, ami az önképünk tükröződése a környezetben. Az előbbi a funkció szükségszerűsége, az utóbbi a művészet lehetősége. A tárgyalkotás ezen a két pilléren nyugszik.

A DESIGN DUO gyakorlati jelentősége abban áll, hogy a fogyasztó (az esztétikus környezetkultúra kialakítására igényt formáló vevő) a szellemi minőségükben is összetartozó tárgyakhoz egy illusztratív receptúrát kapjon, hogy a textil adott funkcióját kielégítő termékhez milyen funkcionális kerámia illik és vice versa. Az illik kifejezés értelmének elsajátításában pedig hagyatkozhat erre a harmincnégy tervezőművészre és a RUG ART FEST MIX – DESIGN DUO struktúrateremtő szemléletmódjára, amelynek a megalapozottságát, reményeim szerint, sikerült bizonyítanom. Ha a szervezők ezzel az interpretációs kontextussal mozgalmat indítanak, akkor a kiállítás nem más, mint akció, amely izgalmasabbnál izgalmasabb világok felfedezését kínálja. A SZETT szőnyegtervezői és a velük dialógusba lépő keramikusok együttműködése pedig ismét egy akció, amelyben a vizuális- és tárgykultúrában eluralkodó igénytelenséggel szemben veszik fel a kesztyűt. A magam részéről messzemenőkig támogatom a törekvésüket.
Elhangzott 2025. október 2-án, a kiállítás megnyitóján.
DESIGN DUO
TEXTIL | KERÁMIA
Diviki-Nagy Csenge | Szél Róbert
Elek Ágnes | Kincses Ágota
Fülöp Tünde | Horák Debóra
Gaál-Tóth Fanni | Tar Luca
Herényi Blanka | Bartis Katalin Dóra
Kalácska Zsana | Botos Balázs
Kovács Móni | Csélfalvay Lilla
Lőrincz Lili Hanna | Parázs Bianka
Lőrincz V. Gabi | Harmath Mihály
Rácz Zsófia | Koralevics Rita
Révész Eszter | Holpert Simon
Róbert Vanda | L. Molnár Zsuzsanna
Söptei Eszter | Hacker Orsolya
Surján Kornélia | Nagy-Szél Boglárka
Ujváry Berta | Kovács Juszuff
Veres-Veszprémi Lili | Sinkovits Zsuzsanna
Vándor Krisztina | Rózsavölgyi Liza
Keppel Márton
művészettörténész
A cikkben szereplő fotókat Réthey-Prikkel Tamás készítette.












