Totális dizájn

6. rug art fest 2025. Maxcity - Kortárs textil- és kerámiaművészek találkozója

Ahogy a fizikai létezés minden területén tapasztaljuk az evolúció egyénre gyakorolt törvényszerű hatásait, úgy tetten érhetjük a szellemi folyamatokban is egy-egy kulturális jelenség fokozatos kibontakozását. A RUG ART FEST esetében sincs ez másként. Az eddigi öt kiállítási bemutató a hazai kortárs lakástextil- és szőnyegtervezés fundamentumára épült, ami a Szőnyegtervezők Társasága (SZETT) tevékenysége köré szerveződött. Az alapot gondos kezek rakták le, mások mellett Lőrincz V. Gabi menedzselésének köszönhetően, ami olyan professzionális fejlődési pályára állította a rendezvénysorozatot, hogy immár a 6. RUG ART FEST kilépett a szőnyegtervezés és a SZETT exkluzív keretei közül, és a „totális dizájn” szemléletének a közvetítéséért száll síkra.

A DESIGN DUO elnevezéssel útjára indított kezdeményezés, vagy ahogy a szervezők titulálták, mozgalom, azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az épített környezet és a termékek – jóllehet funkciójuknak megfelelő módon vannak egyedileg kialakítva – egy integrált identitás részét képezzék. Ám szemben azzal a posztmodern törekvéssel, amely a funkcióval rendelkező tárgyat a művészi szándék megnyilvánulásának médiumaként, mintegy ready-made tárgyként feláldozza a grand art oltárán, a RUG ART FEST MIX nézőpontjából – igen, hangsúlyozni kell a MIX kitételt – a művészet és a kézművesség újraegyesítése az ipar ünneplését jelenti, nem pedig annak elutasítását.

Az imént „totális dizájnt” említettem, de nyugodtan használhattam volna a „totális műalkotás” kifejezést is, ugyanis a 6. RUG ART FEST azt a szemléletmódot hirdeti, hogy az esztétika és a társadalmi berendezkedés – mindkét kifejezést szó szerint értve – összefüggenek egymással, ezért a hatásgyakorlás bármelyiktől ered is, az lenyomatot hagy a másikban. Ezt nevezzük kollektív tapasztalatnak, amit a DESIGN DUO – egyelőre csak szűk keresztmetszeten – a stílusanalógia elvével demonstrál, nevezetesen a textil és a szilikát két különböző anyagában együtt és egyszerre (MIX) megjelenő, szükségszerűen egységes stílusban. Ez a stílus azonban a kor stílusa és lenyomata, amelyben élünk, nem pedig az egyik vagy másik művészeti ágban (textilművészetben vagy kerámiaművészetben) megjelenő sajátos forma. Bármilyen megjelenési forma csak a stílus része, ugyanakkor a stílus a közös érzés szimbóluma, egy kor felfogásának a szimbóluma, amely a különböző formák (jelen esetben textil és kerámia) által alkotott totalitásban mutatkozik meg.

A DESIGN DUO első szereposztásában a textil és a kerámia dialógusa nyitja a RUG ART FEST MIX történetét. Bár első pillantásra merőben különbözőnek tűnhetnek, a textilek és a kerámiák sok közös vonást mutatnak. Ugyanazt a tapintható esztétikai nyelvet használják, amely a kemény, nehézkes, puha és hajlékony tulajdonságok között váltakozik. A plasztikusan rétegzett textileket a melegséggel és a rugalmassággal társítjuk, éles ellentétben a puha agyagból vagy porcelánból formált kerámiák hűvös törékenységével. A kiállítópárokba rendezett művek anyagai, formái és jelentései a kétértelműség, a homályosság és az egybeesés széles spektrumát tárják fel.
A textil és a kerámia minden kultúrában a civilizáció megjelenésének első formája, ezért a kettő együtt a közösséget is szimbolizálja. Ebben a közösségben osztozik az a tizenhét pár, amelynek tagjai a legszélesebb műfaji változatosságban hoznak létre használati tárgyakat. Amennyiben alkalmazott művészetként tekintünk egy-egy dizájn duóra, úgy a kiállítást térinstallációk szigetszerű bemutatásaként értékelhetjük, azzal a megszokottól eltérő szemlélettel, hogy semmiféle társadalompolitikai vagy kulturális üzenet médiumaként nem funkcionálnak. A technikák és anyagok jellegzetességei kerülnek a középpontba, amelyek nem konkrét, hanem elvont módon – ahogy utaltam már rá –, stilárisan kerülnek kapcsolatba egymással.

A tárgytervezők és tárgyalkotók nem akarnak semmilyen határt átlépni vagy eszmét konceptualizálni, ellenben a mesterség gyakorlásának abszolút kritériumait kívánják érvényesíteni. A textil és a kerámia nem improvizatív műfajok, ugyanis a szakma szabályaihoz kell alkalmazkodni, különben nem a környezetre, hanem legfeljebb a közérzetre gyakorolnak hatást. Ami viszont a választás szabadságát lehetővé teszi, az a tárgyak egymás mellé rendelésének tudatos döntése mögött meghúzódó koncepció. A korszellem értéksemleges módon kínálja fel a párhuzamos válaszok és választások lehetőségét, ezért az esztétika értékmérője immár nem a tárgy létrehozásához, hanem a tárgy kontextusának létrehozásához kapcsolódik. A DESIGN DUO kiállítás jelentőségét éppen abban látom, hogy olyan kontextusokat mutat be, amelyekben az egyes szereplők – akár az alkotók, akár az alkotások – feloldódnak a funkciót követő forma egységében.
Ugyanakkor ne tévesszen meg minket az egység fogalma! Az egység a duó tagjai között áll fenn, távolról sem univerzalizmusról, pláne nem totalitarizmusról van szó. Ami az egyik kontextusban harmonikus, az a másik kontextusban diszharmonikus. Ez a környezetkultúra axiómája, amely túlmutat a mesterségbeli tudás gyakorlásának fizikai lehetőségein. A „totális dizájn” szemlélete arra vonatkozik, hogy a különböző kontextusok elemeit ne keverjük össze. Száz évvel ezelőtt ezt összművészetnek nevezték, de amióta a művészet demokratizálódott, abba a szerencsés helyzetbe kerültünk, hogy az esztétikai döntés a mindennapi életünk részévé vált.

A DESIGN DUO mind a tizenhét iparművészeti kontextusát nem áll módunkban áttekinteni, ellenben rögtön felismerhetjük azt a struktúrateremtő elvet, amely alapján a tárgyak kompozícióba rendeződnek a kiállítótérben elhelyezett páros atelier-ben, térinstallációkban, tematikus szigeteken. Ez pedig, függetlenül a tárgy kézműves előállításától, ipari formatervezésétől vagy autonóm jellegétől, nem más, mint a mintaképzés. A mintaképzés összehangoltsága rendeli egymás mellé az alkotókat és alkotásaikat. Nem a minta formája alapján (mint a felületi színhatások, figurális vagy nonfiguratív motívumok, vagy mértani alakzatok), hanem a stílus megjelenési formájában megfigyelhető mintázatok alapján.

Ha a textileket és a kerámiákat csak a fizikai természetük kapcsolja össze, az tetszetős összképet ad, amellyel gyakran találkozunk termékkatalógusokban, de ha a textileket és a kerámiákat a szellemi természetük hozza színtézisre, az értelmezési tartományt teremt, ami az önképünk tükröződése a környezetben. Az előbbi a funkció szükségszerűsége, az utóbbi a művészet lehetősége. A tárgyalkotás ezen a két pilléren nyugszik.

A DESIGN DUO gyakorlati jelentősége abban áll, hogy a fogyasztó (az esztétikus környezetkultúra kialakítására igényt formáló vevő) a szellemi minőségükben is összetartozó tárgyakhoz egy illusztratív receptúrát kapjon, hogy a textil adott funkcióját kielégítő termékhez milyen funkcionális kerámia illik és vice versa. Az illik kifejezés értelmének elsajátításában pedig hagyatkozhat erre a harmincnégy tervezőművészre és a RUG ART FEST MIX – DESIGN DUO struktúrateremtő szemléletmódjára, amelynek a megalapozottságát, reményeim szerint, sikerült bizonyítanom. Ha a szervezők ezzel az interpretációs kontextussal mozgalmat indítanak, akkor a kiállítás nem más, mint akció, amely izgalmasabbnál izgalmasabb világok felfedezését kínálja. A SZETT szőnyegtervezői és a velük dialógusba lépő keramikusok együttműködése pedig ismét egy akció, amelyben a vizuális- és tárgykultúrában eluralkodó igénytelenséggel szemben veszik fel a kesztyűt. A magam részéről messzemenőkig támogatom a törekvésüket.

Elhangzott 2025. október 2-án, a kiállítás megnyitóján.

Keppel Márton
művészettörténész

A cikkben szereplő fotókat Réthey-Prikkel Tamás készítette.

Kiállítások, események
A divat változása a 21. században

A kiállítás Csipes Antal „A divat változása a 21. században” című könyvének illusztrációiból válogat, bemutatva a stílusikonok, a divatfotózás és -illusztráció, valamint a divat és a művészet kapcsolatát. A tárlat a világ divatfővárosait és a magyar divat múltját, jelenét is egyedi tárgyakon, fotókon és kiadványokon keresztül idézi meg. 1111 Budapest, Bartók Béla út 32.

Hogyan csináljunk pénzt

A  kiállítás a bankjegyek tervezésének izgalmas és sokszínű világába enged betekintést. A művész, az új magyar forgalmi bankjegysor tervezője, számos nemzetközi grafikai kiállítás résztvevője és közel 100 magyar bélyeg alkotója, munkásságának különleges darabjait mutatja be. 1024 Budapest, Keleti Károly utca 22.

ÚJRAHANGOLÁS

A kiállítás az elmúlt két év alkotásain keresztül mutatja be a kortárs anyagkísérletek és az ipari környezet inspiráló találkozását. A válogatás különböző generációk és alkotói szemléletek munkáin keresztül idézi meg a közel három évtizedes vásárhelyi művészeti hagyomány továbbélését. 9700 Szombathely, Thököly Imre u. 20.

Térhatások

A kiállítás Hegedűs Andrea textiltervező művész új önálló tárlata, amely a fény, a hang és az üvegtextil különleges kapcsolatával alakítja a kiállítás terét. A térinstallációk érzékeinkre gyakorolt hatásait vizsgálva hívják játékba a látást, a hallást és a tér érzékelését. 1036 Budapest, Lajos utca 136-138.

Térbe írt érzelmek / Haddfájjon-szigetek

A kiállítás érzelemszigetei között utazunk a lélek mélységeibe az ékszerekbe rejtett gesztusokkal, humorral, öniróniával, versekkel. Ez az a hely, ahol az érzéseknek fizikai súlyuk van – a kérdés tehát az, hogy tudod-e viselni az érzést, amit egy ékszer képvisel? 1111 Budapest, Bartók Béla út 32.

Átszőtt terek – Időrétegek

A kiállítás a művész különleges világába enged betekintést, ahol a textil új formákban és térbeli helyzetekben jelenik meg. Az alkotások az anyag alakíthatóságát és kifejezőerejét használva teremtenek izgalmas párbeszédet forma, tér és struktúra között. 1117 Budapest, Hamzsabégi út 8.

Ezeket is olvassa el
Hefter László üvegművész - Átváltozás II; színes, festett üveg

Három mester, három életpálya

Nemezből készült játékok

NEMEZ 11.

Címerek, családi heraldika, 19. század - Ivanchfalvi Dombay - Tál; kőedény;

Nem halványuló címerek

Lethelyzetek_cim

Léthelyzetek, kártyavárak, haikuk