XXV. BOT-konferencia

XXV_Keppel_04

Belsőépítészek Országos Találkozója Zsennyén

2024. március 8–10. között rendezte meg a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Belsőépítész Választmánya az immár negyedszázados múltra visszatekintő BOT-konferenciát a Rába menti Bezerédj-kastélyban. A Zsennyei Művésztelepen egy év kényszerszünetet követően gyűltek össze ismét éves találkozójukra a hazai belsőépítészet jeles képviselői. Az esemény lelke és a program motorja, Tóth Tibor Pál által szervezett konferencia résztvevői a szokásoktól eltérően tavasszal vették birtokba a Kastélyszállót, hogy a szokásokhoz híven magas színvonalú előadásokon cseréljenek gondolatot és tapasztalatot az aktuális tematika vezérfonala mentén.
Tóth Tibor Pál a klasszikus szimpóziumok hagyományát követve az elmúlt esztendők konferenciáit egy tematika köré szervezte és az előadókat a témához kapcsolódó aktuális eredmények ismertetésére kérte fel. Az évek során olyan nagy sikert és élénk érdeklődést kiváltó tárgykörökben hívott előadókat a konferenciára, mint a százéves Bauhaus hatása az előadó-, tárgyalkotó- és tervezőművészetekre vagy a magyarországi kastélyépítészettel összefüggő belsőépítészeti megoldások történelmi és aktuális kihívásai. Az idei konferenciát egy közismert Shakespeare idézettel hívta össze: „színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő”.

A költői ihletű mottó széles összefüggésrendszerébe tartoztak az elmúlt évek során megújult színházak és koncerttermek belsőépítészeti kialakításai, amelyek a hazai kulturális élet meghatározó intézményeit érintették. Építészek és belsőépítészek közös munkájának és együtt gondolkodásának végeredményét nemcsak az adott előadóművészeti ágra vonatkozó szakmai kritériumok határozzák meg, hanem az a társadalmi kontextus is, amelyben a „kultúrafogyasztó” maga is kitüntetett szereplője az eseménynek otthont adó környezetnek. Az érem két oldalának egyenértékű fontosságát hangsúlyozta a konferencia mottójának választott shakespeare-i hivatkozás.
A konferencia nyitó napján Szenes István belsőépítész, építőművész és Simon Mónika építészmérnök, belsőépítész tartották meg előadásukat a történelmi épületek rekonstrukciós megújításáról és a korszerű használat tervezési szempontjairól. Szenes István a szentesi Tóth József Színház és Vigadó teljes építészeti renoválását és a magyaros-szecessziós stílusú belső terek helyreállítását, míg Simon Mónika a Magyar Állami Operaház közönségforgalmi tereinek belsőépítészeti terveit mutatta be. Mindketten az általuk ismertetett projekt aktív szakmai közreműködője voltak, ezért a tervezés folyamatának elméleti műhelytitkait és a gyakorlati döntések okait is megismerhette a hallgatóközönség. Az Operaház jelentette a közös „motívumot” a konferencia egészében véve, mert a három nap mindegyikén volt előadás a felújított házhoz kapcsolódóan.

A BOT második napján a klasszikus kőszínházak álltak a fókuszban. Fülöp Krisztina építész tervezőművész, belsőépítész, valamint Szenes István rekonstrukciós és új építésű megbízásainak beszámolóit követően Bodonyi Csaba építész és a Hadas Építész Kft. vezető építészei, Rudolf Mihály és Molnár Katalin adtak tájékoztatást színházi munkáikról. Fülöp Krisztina a kaposvári Csiky Gergely Színház helyreállításáról és bővítéséről, Bodonyi Csaba a Miskolci Nemzeti Színház rekonstrukciójáról, Rudolf Mihály és Molnár Katalin az egykori ózdi Altiszti és Munkás Olvasó Egylet színházának felújításáról tartották meg előadásukat és ismertették a projektekben vállalt feladataikat. Szenes István a Magyar Állami Operaház logisztikai és művészeti központjának otthont adó Eiffel Műhelyházról tartott ismét előadást.
A konferencia utolsó napja az Operaház előadássorozat „utolsó felvonásával” és a következő generáció előtt álló kihívásoknak a számbavételével zárult. Szlabey Balázs belsőépítész az Andrássy úti egykor Ybl-operának nevezett dalszínház teljes körű műszaki, művészi és szakmai fejlesztésének ismertetésével helyezte kontextusba a Magyar Állami Operaház 2022-ben lezárult ötéves felújítását. Friss diplomás látványtervezők, Andi Liza és Söllei Péter képzési tapasztalataikról számoltak be és a fiatal generációnak a szakma képviselőivel kilátásba helyezett együttműködési lehetőségeiről mondták el elképzeléseiket. A háromnapos szimpózium záróeseménye parázs hangú reflexiót váltott ki a résztvevőkből, amely alkalmat nyújtott az elhangzottak összegzésére és értékelésére.

A rekonstrukciós munkálatokat két alapvetés határozza meg az építészek és tervezőművészek lehetőségeinek tekintetében. Az első a történeti hitelesség, amely az aktuális korszellem interpretációs kontextusától függetlenül irányul az épített örökség és tárgykultúra autentikus konzerválására. A második a korszerű funkció, amely egyfelől az előadóművészeti megnyilvánulás szakmai kritériumait, másrészről a befogadói igények kielégítését szolgálják ki és rendelik alá a beruházás hatékonyságának. Az eredethűség és a rendeltetés között a tervező tölti be a mérleg nyelvének szerepét, aki művészi kreativitása és szakmai felkészültsége szerint egyensúlyoz a szükséges és elégséges feltételek között.
A konferencia résztvevői hangsúlyozták az ebből fakadó felelősség nehézségeit, amely konfliktust eredményez a beruházó anyagi igényeinek és a műemlékvédelmi szakemberek eszmei követelményeinek az oldaláról is. Az építészeti és belsőépítészeti projektekben közreműködő előadók hitet tettek amellett, hogy minden tervezés kiindulópontja a különböző diszciplínákkal folytatott szoros együttműködés, amely természet-, társadalom- és bölcsészettudományi fundamentumot jelent a művészeti projekt eredményes megvalósításához. Nyomatékossá tették az előzetes kutatások nélkülözhetetlenségét, amelyet az előadások alkalmával aprólékos dokumentációkon mutattak be. Ugyanakkor a történeti és a mai társadalmi viszonyok, életmód és technológia közötti számottevő különbözőségek kompromisszumok kötésére kényszerítik a szereplőket. A XXV. BOT célja a pozitív eredmények felmutatása volt ennek a napjainkat jellemző szemléletmódnak az előremutató megvalósítására.

Keppel Márton
művészettörténész, főszerkesztő

Vélemény, hozzászólás?

Kiállítások, események
JAPÁN BABÁK ÉS JÁTÉKOK

Hársvölgyi Virág művészettörténész magángyűjteményéből válogatott japán tradicionális, valamint 20. századi babákat és játékokat láthat a közönség. 1114 Budapest, Orlay utca 2/b

PÁRHUZAMOK ÉS KERESZTEZŐDÉSEK

Monori Anita keramikusművész alkotásaiban az élet és az öröklét fogalomkörét dolgozza fel. A műveken megjelennek a víz, az eső és a vihar motívumai, valamint átvitt értelemben a meghasonlás, mint „önmagunk” árnyéka és vetülete is. 1111 Budapest, Bartók Béla út 32.

FÉNYCSAPDA

A Tűzzománcművészek Magyar Társaságának kiállításán számos neves alkotó zománcművei kerülnek bemutatásra, céljuk a kortárs zománcművészet népszerűsítése és a hagyományos elemek modern művészeti irányzatokkal való ötvözése. 2060 Bicske, Kossuth tér 20.

LUGOSSY MÁRIA RETROSPEKTÍV KIÁLLÍTÁSA

Lugossy Mária (1950-2012) ötvös-, szobrász- és üvegművész sokrétű alkotópályája követhető nyomon a 70-es évek közepétől a közelmúltig a veszprémi Dubniczay Palotában. 8200 Veszprém, Vár utca 29.

VONAL-SÍK-TÉR, AZ „ARCHITEKTONIKUS GONDOLKODÁS MŰTERME”

A BME Építészmérnöki kar Rajzi és Formaismereti Tanszék hallgatói az architektonikus gondolkodásba vezetik be a nézőt a különböző dimenziókat egyesítő kompozícióikon. 1071 Budapest, Városligeti fasor 9-13.

ÚJJÁSZÜLETÉS”

A XXVII. Vásárhelyi Kerámia Szimpóziumon résztvevő tíz művész alkotásait bemutató kiállításon az „Újjászületés” témájának egyéni megjelenítése áll a középpontban. 6800 Hódmezővásárhely, Nagy Sándor utca 9.

Ezeket is olvassa el
Profecis_cim

Prófécia

nok_2_cim

Nő az iparművészetben – Kecskés Orsolya

Pomparuha_08

Női művészet – pomparuhák

Folyamatos_cim

Folyamatos folyamatokban…