XXV. BOT-konferencia

XXV_Keppel_04

Belsőépítészek Országos Találkozója Zsennyén

2024. március 8–10. között rendezte meg a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Belsőépítész Választmánya az immár negyedszázados múltra visszatekintő BOT-konferenciát a Rába menti Bezerédj-kastélyban. A Zsennyei Művésztelepen egy év kényszerszünetet követően gyűltek össze ismét éves találkozójukra a hazai belsőépítészet jeles képviselői. Az esemény lelke és a program motorja, Tóth Tibor Pál által szervezett konferencia résztvevői a szokásoktól eltérően tavasszal vették birtokba a Kastélyszállót, hogy a szokásokhoz híven magas színvonalú előadásokon cseréljenek gondolatot és tapasztalatot az aktuális tematika vezérfonala mentén.
Tóth Tibor Pál a klasszikus szimpóziumok hagyományát követve az elmúlt esztendők konferenciáit egy tematika köré szervezte és az előadókat a témához kapcsolódó aktuális eredmények ismertetésére kérte fel. Az évek során olyan nagy sikert és élénk érdeklődést kiváltó tárgykörökben hívott előadókat a konferenciára, mint a százéves Bauhaus hatása az előadó-, tárgyalkotó- és tervezőművészetekre vagy a magyarországi kastélyépítészettel összefüggő belsőépítészeti megoldások történelmi és aktuális kihívásai. Az idei konferenciát egy közismert Shakespeare idézettel hívta össze: „színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő”.

A költői ihletű mottó széles összefüggésrendszerébe tartoztak az elmúlt évek során megújult színházak és koncerttermek belsőépítészeti kialakításai, amelyek a hazai kulturális élet meghatározó intézményeit érintették. Építészek és belsőépítészek közös munkájának és együtt gondolkodásának végeredményét nemcsak az adott előadóművészeti ágra vonatkozó szakmai kritériumok határozzák meg, hanem az a társadalmi kontextus is, amelyben a „kultúrafogyasztó” maga is kitüntetett szereplője az eseménynek otthont adó környezetnek. Az érem két oldalának egyenértékű fontosságát hangsúlyozta a konferencia mottójának választott shakespeare-i hivatkozás.
A konferencia nyitó napján Szenes István belsőépítész, építőművész és Simon Mónika építészmérnök, belsőépítész tartották meg előadásukat a történelmi épületek rekonstrukciós megújításáról és a korszerű használat tervezési szempontjairól. Szenes István a szentesi Tóth József Színház és Vigadó teljes építészeti renoválását és a magyaros-szecessziós stílusú belső terek helyreállítását, míg Simon Mónika a Magyar Állami Operaház közönségforgalmi tereinek belsőépítészeti terveit mutatta be. Mindketten az általuk ismertetett projekt aktív szakmai közreműködője voltak, ezért a tervezés folyamatának elméleti műhelytitkait és a gyakorlati döntések okait is megismerhette a hallgatóközönség. Az Operaház jelentette a közös „motívumot” a konferencia egészében véve, mert a három nap mindegyikén volt előadás a felújított házhoz kapcsolódóan.

A BOT második napján a klasszikus kőszínházak álltak a fókuszban. Fülöp Krisztina építész tervezőművész, belsőépítész, valamint Szenes István rekonstrukciós és új építésű megbízásainak beszámolóit követően Bodonyi Csaba építész és a Hadas Építész Kft. vezető építészei, Rudolf Mihály és Molnár Katalin adtak tájékoztatást színházi munkáikról. Fülöp Krisztina a kaposvári Csiky Gergely Színház helyreállításáról és bővítéséről, Bodonyi Csaba a Miskolci Nemzeti Színház rekonstrukciójáról, Rudolf Mihály és Molnár Katalin az egykori ózdi Altiszti és Munkás Olvasó Egylet színházának felújításáról tartották meg előadásukat és ismertették a projektekben vállalt feladataikat. Szenes István a Magyar Állami Operaház logisztikai és művészeti központjának otthont adó Eiffel Műhelyházról tartott ismét előadást.
A konferencia utolsó napja az Operaház előadássorozat „utolsó felvonásával” és a következő generáció előtt álló kihívásoknak a számbavételével zárult. Szlabey Balázs belsőépítész az Andrássy úti egykor Ybl-operának nevezett dalszínház teljes körű műszaki, művészi és szakmai fejlesztésének ismertetésével helyezte kontextusba a Magyar Állami Operaház 2022-ben lezárult ötéves felújítását. Friss diplomás látványtervezők, Andi Liza és Söllei Péter képzési tapasztalataikról számoltak be és a fiatal generációnak a szakma képviselőivel kilátásba helyezett együttműködési lehetőségeiről mondták el elképzeléseiket. A háromnapos szimpózium záróeseménye parázs hangú reflexiót váltott ki a résztvevőkből, amely alkalmat nyújtott az elhangzottak összegzésére és értékelésére.

A rekonstrukciós munkálatokat két alapvetés határozza meg az építészek és tervezőművészek lehetőségeinek tekintetében. Az első a történeti hitelesség, amely az aktuális korszellem interpretációs kontextusától függetlenül irányul az épített örökség és tárgykultúra autentikus konzerválására. A második a korszerű funkció, amely egyfelől az előadóművészeti megnyilvánulás szakmai kritériumait, másrészről a befogadói igények kielégítését szolgálják ki és rendelik alá a beruházás hatékonyságának. Az eredethűség és a rendeltetés között a tervező tölti be a mérleg nyelvének szerepét, aki művészi kreativitása és szakmai felkészültsége szerint egyensúlyoz a szükséges és elégséges feltételek között.
A konferencia résztvevői hangsúlyozták az ebből fakadó felelősség nehézségeit, amely konfliktust eredményez a beruházó anyagi igényeinek és a műemlékvédelmi szakemberek eszmei követelményeinek az oldaláról is. Az építészeti és belsőépítészeti projektekben közreműködő előadók hitet tettek amellett, hogy minden tervezés kiindulópontja a különböző diszciplínákkal folytatott szoros együttműködés, amely természet-, társadalom- és bölcsészettudományi fundamentumot jelent a művészeti projekt eredményes megvalósításához. Nyomatékossá tették az előzetes kutatások nélkülözhetetlenségét, amelyet az előadások alkalmával aprólékos dokumentációkon mutattak be. Ugyanakkor a történeti és a mai társadalmi viszonyok, életmód és technológia közötti számottevő különbözőségek kompromisszumok kötésére kényszerítik a szereplőket. A XXV. BOT célja a pozitív eredmények felmutatása volt ennek a napjainkat jellemző szemléletmódnak az előremutató megvalósítására.

Keppel Márton
művészettörténész, főszerkesztő

Vélemény, hozzászólás?

Kiállítások, események
VILLANÁSOK

Ardai Ildikó textilművész munkáiban gyakran fedezhetők fel archaikus és népművészeti motívumok, amelyek a modern designnal keverednek, egyedi és letisztult formavilágot teremtve. A kiállításon szizál, gyapjú és vessző felhasználásával készült művek egyaránt láthatóak. 9700 Szombathely, Rákóczi Ferenc utca 12.

BELSŐ FORRÁS

Kovács Kála keramikusművész alkotásain keresztül a test, a lélek és az anyag határvidékei elevenednek meg egy különleges térben, ahol a véletlen találkozások is művészetté válhatnak. 1124 Budapest, Csörsz u. 18./ Sirály sétány

BELSŐÉPÍTÉSZET MOST

A kiállításon bemutatásra kerül a kortárs belsőépítészet legfrissebb tendenciái és szemlélete, tárlat izgalmas áttekintést kínál arról, hogyan formálják a teret a kortárs belsőépítészek. 1061 Budapest, Andrássy út 6.

VIDA ZSUZSA KIÁLLÍTÁSA

Vida Zsuzsa kortárs üvegművész alkotásaiban az üveg törékenysége és ereje egyszerre van jelen, az érzékeny formákon keresztül mesél az anyag és lélek szimbolikus kapcsolatáról. 1126 Budapest, Böszörményi út 23-25.

ANATÓMIA

Szunyoghy András grafikusművész életműve a művészet és tudomány, múlt és jelen határterületein bontakozik ki, a kiállítás átfogó képet ad az anatómiai ábrázolástól a rézmetszetig, pedagógiai tevékenységétől a vizuális ismeretterjesztésig. 1146 Budapest, Dózsa György út 37.

MINTA-IDÉZETEK

Regős Anna textilművei a mintázatokban rejlő jelentésrétegeket kutatják a forma, szín és anyag játékán keresztül. A tárlat pályájának ikonikus darabjait vonultatja fel a japán inspirációktól a komputer kárpitokon át a díjnyertes Védőháló című tértextilig. 1146 Budapest, Dózsa György út 37.

Ezeket is olvassa el
Aki_perfektul_cim

Aki perfektül beszéli a nyelvet

Cubash_cim

A Cubash minta tündöklése és bukása

ablaknyitogato_cim

Ablaknyitogató

Uvegmuvek-cim

Üvegművek, szimbólumok, víziók