Belsőépítészek Országos Találkozója Zsennyén
„színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő”
2024. március 8–10. között rendezte meg a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Belsőépítész Választmánya az immár negyedszázados múltra visszatekintő BOT-konferenciát a Rába menti Bezerédj-kastélyban. A Zsennyei Művésztelepen egy év kényszerszünetet követően gyűltek össze ismét éves találkozójukra a hazai belsőépítészet jeles képviselői.
Tóth Tibor Pál – Bauhaus-hatás és kastélyépítészet
Az esemény lelke és a program motorja, Tóth Tibor Pál által szervezett konferencia résztvevői a szokásoktól eltérően tavasszal vették birtokba a Kastélyszállót, hogy a szokásokhoz híven magas színvonalú előadásokon cseréljenek gondolatot és tapasztalatot az aktuális tematika vezérfonala mentén.
Tóth Tibor Pál a klasszikus szimpóziumok hagyományát követve az elmúlt esztendők konferenciáit egy tematika köré szervezte és az előadókat a témához kapcsolódó aktuális eredmények ismertetésére kérte fel. Az évek során olyan nagy sikert és élénk érdeklődést kiváltó tárgykörökben hívott előadókat a konferenciára, mint a százéves Bauhaus hatása az előadó-, tárgyalkotó- és tervezőművészetekre vagy a magyarországi kastélyépítészettel összefüggő belsőépítészeti megoldások történelmi és aktuális kihívásai. Az idei konferenciát egy közismert Shakespeare idézettel hívta össze: „színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő”.
Belsőépítészeti megoldások: színházak, koncerttermek
A költői ihletű mottó széles összefüggésrendszerébe tartoztak az elmúlt évek során megújult színházak és koncerttermek belsőépítészeti kialakításai, amelyek a hazai kulturális élet meghatározó intézményeit érintették. Építészek és belsőépítészek közös munkájának és együtt gondolkodásának végeredményét nemcsak az adott előadóművészeti ágra vonatkozó szakmai kritériumok határozzák meg, hanem az a társadalmi kontextus is, amelyben a „kultúrafogyasztó” maga is kitüntetett szereplője az eseménynek otthont adó környezetnek. Az érem két oldalának egyenértékű fontosságát hangsúlyozta a konferencia mottójának választott shakespeare-i hivatkozás.
Történelmi épületek rekonstrukciója: Szenes István, Simon Mónika
A konferencia nyitónapján Szenes István belsőépítész, építőművész és Simon Mónika építészmérnök, belsőépítész tartották meg előadásukat a történelmi épületek rekonstrukciós megújításáról és a korszerű használat tervezési szempontjairól. Szenes István a szentesi Tóth József Színház és Vigadó teljes építészeti renoválását és a magyaros-szecessziós stílusú belső terek helyreállítását, míg Simon Mónika a Magyar Állami Operaház közönségforgalmi tereinek belsőépítészeti terveit mutatta be. Mindketten az általuk ismertetett projekt aktív szakmai közreműködői voltak, ezért a tervezés folyamatának elméleti műhelytitkait és a gyakorlati döntések okait is megismerhette a hallgatóközönség. Az Operaház jelentette a közös „motívumot” a konferencia egészében véve, mert a három nap mindegyikén volt előadás a felújított házhoz kapcsolódóan.
Klasszikus kőszínházak: helyreállítás és belsőépítészet
A BOT második napján a klasszikus kőszínházak álltak a fókuszban. Fülöp Krisztina építész tervezőművész, belsőépítész, valamint Szenes István rekonstrukciós és új építésű megbízásainak beszámolóit követően Bodonyi Csaba építész és a Hadas Építész Kft. vezető építészei, Rudolf Mihály és Molnár Katalin adtak tájékoztatást színházi munkáikról. Fülöp Krisztina a kaposvári Csiky Gergely Színház helyreállításáról és bővítéséről, Bodonyi Csaba a Miskolci Nemzeti Színház rekonstrukciójáról, Rudolf Mihály és Molnár Katalin az egykori ózdi Altiszti és Munkás Olvasó Egylet színházának felújításáról tartották meg előadásukat és ismertették a projektekben vállalt feladataikat. Szenes István a Magyar Állami Operaház logisztikai és művészeti központjának otthont adó Eiffel Műhelyházról tartott ismét előadást.
A konferencia utolsó napja az Operaház előadássorozat „utolsó felvonásával” és a következő generáció előtt álló kihívásoknak a számbavételével zárult. Szlabey Balázs belsőépítész az Andrássy úti egykor Ybl-operának nevezett dalszínház teljes körű műszaki, művészi és szakmai fejlesztésének ismertetésével helyezte kontextusba a Magyar Állami Operaház 2022-ben lezárult ötéves felújítását. Friss diplomás látványtervezők, Andi Liza és Söllei Péter képzési tapasztalataikról számoltak be és a fiatal generációnak a szakma képviselőivel kilátásba helyezett együttműködési lehetőségeiről mondták el elképzeléseiket. A háromnapos szimpózium záróeseménye parázs hangú reflexiót váltott ki a résztvevőkből, amely alkalmat nyújtott az elhangzottak összegzésére és értékelésére.
Történeti hitelesség és korszerű funkció
A rekonstrukciós munkálatokat két alapvetés határozza meg az építészek és tervezőművészek lehetőségeinek tekintetében. Az első a történeti hitelesség, amely az aktuális korszellem interpretációs kontextusától függetlenül irányul az épített örökség és tárgykultúra autentikus konzerválására. A második a korszerű funkció, amely egyfelől az előadóművészeti megnyilvánulás szakmai kritériumait, másrészről a befogadói igények kielégítését szolgálják ki és rendelik alá a beruházás hatékonyságának. Az eredethűség és a rendeltetés között a tervező tölti be a mérleg nyelvének szerepét, aki művészi kreativitása és szakmai felkészültsége szerint egyensúlyoz a szükséges és elégséges feltételek között.
A konferencia résztvevői hangsúlyozták az ebből fakadó felelősség nehézségeit, amely konfliktust eredményez a beruházó anyagi igényeinek és a műemlékvédelmi szakemberek eszmei követelményeinek az oldaláról is.
Interdiszciplináris együttműködés
Az építészeti és belsőépítészeti projektekben közreműködő előadók hitet tettek amellett, hogy minden tervezés kiindulópontja a különböző diszciplínákkal folytatott szoros együttműködés, amely természet-, társadalom- és bölcsészettudományi fundamentumot jelent a művészeti projekt eredményes megvalósításához. Nyomatékossá tették az előzetes kutatások nélkülözhetetlenségét, amelyet az előadások alkalmával aprólékos dokumentációkon mutattak be. Ugyanakkor a történeti és a mai társadalmi viszonyok, életmód és technológia közötti számottevő különbözőségek kompromisszumok kötésére kényszerítik a szereplőket. A XXV. BOT célja a pozitív eredmények felmutatása volt ennek a napjainkat jellemző szemléletmódnak az előremutató megvalósítására.
Keppel Márton
művészettörténész, főszerkesztő
