Egy üvegművészeti remekmű újjászületésének története
Fűri Judit üvegművész
Az utóbbi időben Fűri Judit üvegművész, restaurátor neve egyre többször tűnik fel a média felületein. Érthető, hisz több mint három évtizede van a pályán, rendíthetetlenül, szorgalmasan dolgozik. Magas minőségű munkáit országszerte láthatjuk épületek külső és belső tereiben, ablakokban, belső kertekben és kiállítótermek posztamensein. A rekonstrukciós megbízásaiban hagyománytisztelő, az új tervezésű alkotásaiban innovatív és kísérletező. A műfaj bármelyik területén is dolgozik, művészi kifejezésmódjának lírai hangvétele áthatja minden munkáját.
Fűri Judit a rendszerváltáskor diplomázott. Még tanúja volt a magyar üveggyárak utolsó virágzásának, így korai szakmai portfóliójában a fúvott és rogyasztott, kis- és nagyobb szériás használati tárgyak is megtalálhatók. Új lehetőségek akkor nyíltak, amikor a régiek végleg eltűntek. Egyre inkább az építészeti üvegben, az enteriőrdizájnban és meleg alakítású szobraiban találta meg a saját útját.
Az üveg a gótikus építészetben
Az építészeti üveg fogalma a kora középkorra datálódik. A gótikus építészetben hatalmas, szinte földig érő ablakok és karcsú oszlopok tartják a mennyezetet, kívülről pedig csipkeszerű kő támpillérek támasztják meg az építményt. Az üvegablak mint színnel-fénnyel kommunikáló felület ekkor indult el hódító útján. A Suger apát által tervezett Saint-Denis-i apátság építése óta az üveg elválaszthatatlan része a szakrális építészetnek. Meghatározó térhatároló elem. Jelenléte megkerülhetetlen, szerepe töretlen, mikor tekintetünkkel, lelkünkkel a fény felé fordulunk. Suger apát filozófiája szerint az emberi értelem az igazsághoz csak az anyagi világon keresztül juthat el, és ennek megfelelően a földöntúli szépség megismeréséhez, azaz Istenhez a földön elérhető legnagyobb szépségen keresztül vezet az út. Suger apát a fényt az isteni hatalom megtestesülésének tekintette.
Ólmozott, festett üvegképek
Az ólmozott, festett üvegnek különleges jelentősége van a festészetben is, mert egyetlen más festészeti technika sem képes olyan magas színtelítettséget és olyan mértékű ragyogást megjeleníteni, mint egy átlátszó üvegkép. A színek pompája misztikus, ünnepélyes, a fény által létrehozott szín elvarázsol. A kis üvegdarabokat H profilú ólomsínek fogják körbe, a csomópontokban cinnel forrasztva. Az ólomsínek kirajzolta vonalak karakteresen hangsúlyozzák az ábrázolt témát, de nem egy gyermek kifestőkönyvének egyszerűségével, hanem hol eltüntetve a részleteket, hol kiemelve a témát.
Eleinte főleg az egyházi művészetben jelentek meg pompás ábrázolások, később kastélyok, paloták dísztermeiben. A barokk korszakban a szakrális tér megváltozott, a fény már az arannyal bevont belső díszítésekről csillogott vissza a templomhajó felső, színtelen ablaküvegein keresztül. Az iparosodás, a technológia fejlődése elérhetőbbé tette a színes üvegablakok alkalmazását, így a századforduló előtt már a városi polgári villák nappalijában, télikertjében, és végül a polgári bérházak egyszerűbb lépcsőházaiban is megjelentek az élettel teli, színes üvegképek. Az új anyagok és az új megjelenés fénykora a szecesszió és az art deco időszaka lett, formavilágában és tematikájában intenzív igénnyel a megújulásra és szárnyalásra. Ráadásul ekkor robbant be a tengerentúlról érkező anyag, az opalescens üveg.
Így készül a festett üveg
„A figurális festés részleteit akkor látjuk jól, ha azok egy közel vagy teljesen átlátszó, anyagában színezett üvegre készülnek. Az üveget hagyományosan, kézi gyártással, szájjal fújják henger alakúra, majd repesztik és kiterítik, egyengetik. Az így kapott lapok kissé buborékosak, felületük az egyengetéstől némileg strukturálttá válik, és ez a fényt másként töri meg, mint egy sík üveglap. Ettől még inkább ragyogó fényjátékba kezd. A festék, amelyet használunk, ugyanolyan alapanyagokból készül, mint nyolcszáz évvel ezelőtt. A figurák, motívumok kontúrjait és a ruhák, formák árnyalatait, a tónusozást, vagyis a »bemosást« – mely vas-, mangán-, réz-oxidból és üvegporból álló fedőfesték – különböző ecsetekkel és vastagságban visszük fel az üveg belső oldalára, majd 580-600 °C fokon égetjük rá az üvegre. Ecsettel, hegyes fadarabbal vagy libatollal fények, damasztok és cizellálások érhetők el. Az üveg hátuljára helyenként transzparens színeket, zománcot viszünk fel, amelynek fő alapanyaga az üveg és a színt adó fém-oxid. Ezzel egy adott üvegdarabon belül eltérő színeket tudunk létrehozni. További hatások érhetők el az überfang (kétrétegű, rátétes antik) üvegeken, amelyek színtelen hordozórétegből és színes fedőrétegből állnak. A színes üvegréteg részbeni eltávolítása savmaratással történik. A színréteg árnyalatait így változtathatjuk meg, melyen akár más színt vagy a silbert, egy ezüst-oxidból álló vegyületet használva a sárga különböző valőrjeit érhetjük el” – magyarázza Fűri Judit lelkesen.
Az opalescens üveg
Az opalescens üveg kifejezést általában olyan üveg leírására használják, amelyben szabálytalanul keveredik egynél több szín, így márványszerűségük magában az üvegtábla anyagában van jelen. Több, különböző színű üveget olvasztanak egy időben külön fazekakban. A forró üvegbe egy nagy fémkanalat merítenek a munkások, majd gyors egymásutánban egy fémasztalra borítják tartalmát, ahol egy vasrúddal alányúlva néhányszor feldobják. Az így keveredő mézszerű masszát forgó hengerek egyengetik ki sík vagy egyik oldalán strukturált felületű lapokká. Ugyanabból a két-három színből minden tábla más mintájú lesz, soha sincs két egyforma. Az opálos jelleg eléréséhez az olvadéküveghez csonthamut, ón-dioxidot vagy antimonvegyületeket adnak.
A Sonnenberg Ház ablakai – Róth Miksa
Róth Miksa, hazánk legismertebb és legsokoldalúbb, leginkább foglalkoztatott üvegfestő mestere is rajongott az 1893-as chicagói világkiállításon a Louis Comfort Tiffany által bemutatott új, márványos karakterű üvegekért, és egy német üvegfestőn, Karl Engelbrechten keresztül jutott hozzá egy egész ládányi üvegkollekcióhoz. A nehezen beszerezhető és igen drága üveget Róth megbecsülte, és Tiffanytól eltérő módon nem teljes üvegablakokat készített belőlük, hanem mértékkel és finom érzékkel alkalmazta a felületeken.
Ebből az anyagból készültek Róth Miksa műhelyében a 20. század első éveiben a hatodik kerületi Munkácsy Mihály utca 23. alatti Sonnenberg Ház szebb sorsot megélt, többszintes villájának utcafronti ablakai is, melyet Kőrössy Albert Kálmán tervezett Sonnenberg Imre nagykereskedő felkérésére. 1903 augusztusában kapták meg az engedélyt, és egy évvel később már teljes szépségében vehette birtokba a család.
Szobrok és szimbólumok a Sonneberg házon
Maróti Gézát dicséri az a szobrászmunka, mely még ma is a ház bejáratának legszembetűnőbb éke. A kaput magas oszlopokon álló, homokkőből faragott, kecses nőalakok fogják közre rózsafüzéreket tartva az első szint magasságában. Az oszlopfőkről induló és a fejük fölött folytatódó bogáncsvirág bordűrök hajdan felfutottak a hullámos pártázatra. A levelekkel gazdagon díszített indák között három-három kör alakú tábla fogadta a belépőt, a kőből kifaragott szavakból a következő felirat rajzolódott ki: „Itt nyújt az élet örömet, fájdalmat, tövist és rózsákat”.
„Róth Miksa szecessziós üvegablakai bővelkednek szimbólumokban”
A szimbólumok a korra jellemzően a ház minden díszén felfedezhetők. A kapu íves felülvilágítójában szabdalt, zöld levelű, hatalmas pitypangok fogadják az otthonába térőt. A virág, mely minden lépést kibír, és egyben gyógyír a testnek. Fölé, a kis nyolcszögletű ablakba stilizált rózsabimbók kerültek.
Igazgyöngyök, rózsák, aranyfácán
A nyolcas szám az új kezdet, a végtelen lehetőségek, a hatalom és a siker szimbóluma. A következő, már szecessziós lágyságú keretbe foglalt ablakban Róth feloldja a geometriát, a rózsák gyöngyök közül hajtanak ki. Az igazgyöngy a történelem kezdete óta az élet, a szeretet, az erény, a bölcsesség, az igazságosság, a lelkiség és a becsület jelképe. A ház legnagyobb ablakában, mely a teljes felső szintet átfogja, a rózsák már pompás lugasként borulnak az ágaik közt ülő két aranyfácánra.
A kínai kultúrában az aranyfácánt a főnix ősének tartják, és a kedvező helyzetet, a hatalmat és a tekintélyt szimbolizálja. A századforduló idején fellendültek a távol-keleti kereskedelmi kapcsolatok, ami nagy hatással volt a megújulni vágyó, új ízeket és áramlatokat szomjazó Európára. Az ablak felett, a homlokzaton, a lágyan hullámzó pártázat alá Róth Miksa egy tengeri kikötőbe hazatérő vitorlás hajót ábrázoló mozaikot készített, az építtető kereskedő tevékenységére utalva. Róth Miksa ablakaiban az opalescens üvegdarabok ékszerként vannak jelen, mintha egy századfordulón élt elegáns hölgy viselné a nyakán, mely nem fedi el a női test szépségét, hanem kiemeli azt.
Az üvegmozaikok pusztulása
A ház túlélte az első és második világháborút, de 1957-ben az első „felújítások” során leverték minden homlokzati díszét és szép pártázatát az üvegmozaikkal együtt, hogy a magas tető helyére még egy – házgyári jellegű – szintet építsenek. A pusztítás során az összes épségben megmaradt díszüveget az utcára lökték, s mivel azok nem törtek össze eléggé, a munkásokat leküldték, hogy bakancsaikkal apró darabokra zúzzák. A tágas ablakba vasbeton gerendát tettek, melyre az új emelet lépcsője támaszkodik a mai napig, az ablakban pedig sárga katedrálüveggel zárták el a fényt, és tették unalmassá a belső teret. Rövid és boldog virágzása után a Sonnenberg Ház budapesti sorstársaihoz hasonlóan méltatlan állapotba került.
Új remény: a régi szobrok restaurálása
Hosszú évtizedek reménytelen szürkesége, lakóinak beletörődött fáradtsága után azonban egy nyugdíjas házaspár 2018-ban lakást vett a házban, melyet az eredeti hangulata, minősége alapján állítottak helyre. Aztán csak szomorúan nézték a lépcsőházi nagy sárga ablakot. Úgy érezték, vissza akarják kapni, amit az elmúlt hetven év elpusztított.
Ehhez az addig inaktív, egymást szinte egyáltalán nem ismerő lakókból közösséget kellett kovácsolni. A szenvedélyes új tulajdonosok otthonukba hívták hát a többieket, és megkérdezték, mitől éreznék magukat jobban a házban. Amit kértek, azt megkapták, így a bizalom lassan épülni kezdett, a lakók megértették, hogy együtt minden elérhető. A szép ablakok is.
Szinger Margit kutatni kezdett az eredeti tervek és anyagi források után. A kaput ölelő szobrokat kellett először megmenteni a pusztulástól. A sokévnyi folyamat első lépéseként 2021 őszére lehetővé vált a kapuzat oszlopainak, illetve a nőalakok morzsolódó kőanyagának megmentése Szemerey-Kis Balázs kőszobrász-restaurátornak köszönhetően. További lobbizással megszerezték a fehérre mázolt bejárati ajtó restaurálásának és a felülvilágító rekonstruálásának fedezetét. „A legjobb szakembereket küldte nekem Sonnenberg ezekhez a munkákhoz” – szokta mondani Margit. Azonban ekkor még nem találtak olyan üvegrestaurátort, aki az ablakokat úgy tudta volna elkészíteni, ami elvárható a hajdani Róth Miksa-kivitelezés kvalitásához. Végül egy üvegkiállítás hozta össze a megbízót és a szakembert.
Fűri Judit – a Róth-ablakok rekonstrukciója
Bár többen is jelen vannak az üvegrestaurálás „piacán”, a legmagasabb, képzőművészeti minőségű mesterségbeli tudással alig négyen-öten dolgoznak Magyarországon. A szakértelemre és tapasztalatra leginkább a rekonstrukciók során van szükség, mikor egy rendelkezésre álló rajz, fakult sablon vagy fotó alapján kell szín, forma, stílus, arány kérdéseiben dönteni. Ilyen művész Fűri Judit is, aki rendkívüli empátiával és alázattal fogott hozzá a megbízáshoz. Rövid időn belül Fényi Tibor, a Róth Miksa Emlékház egykori igazgatója megtalálta az eredeti rajzokat is, így már nem csupán a házról készült egykori fekete-fehér fotók szolgáltak kiindulási pontként Fűri Judit számára.
2022-ben elkészült a tölgyfakapu restaurálása és vele együtt az első Róth-ablak rekonstrukciója is. Egy évvel később a két felette lévő kisebb ablak üvegei születtek újjá. A portál olyan tündöklően szép lett, hogy nyomtatott és online médiumok, rádióriportok számoltak be az összefogás erejéről, sőt a katalán Coup de Fouet Magazine kilencoldalas, fotókkal illusztrált cikket közölt az eseményről. A bejáró Herendi Gábor 2023-ban forgatott játékfilmjében is szerepelt iskolakapuként. De Margit és a hozzá csatlakozó lelkes tábor missziója nem ért itt véget.
Restauráció: kutatás, értelmezés, mesterség
A nagy lépcsőházi ablak még újjászületésre várt, és az utolsó pillanatban megérkezett Varga Vince is, aki ezt a hatalmas ablakot vaskeretbe tudta foglalni. A csapat kitartásának (és a négy eredeti alkotó égi segítségének) köszönhetően idén nyáron ez a csoda is a helyére került. Épp a közelmúltban, egy szeptemberi hétvégén tartották meg az ünnepséget, melynek keretében megköszönték a példamutató közös munkát az aktív résztvevőknek és támogatóknak.
„A restaurátor feladata, hogy a hajdan élt mester stílusát, keze nyomát, vélt akaratát hűen kövesse. Ez nem a szabadon szárnyaló alkotói fantázia terepe, hanem az alapos kutatás, értelmezés és ismeret összegzése a mesterségbeli tudással. Ahogy a restaurálás során követjük a megmaradt darabok minden jellegzetességét az anyaghasználat alapjától a kézműves stílusjegyeken át a teljes összképig, úgy a rekonstrukció során a művész hagyatékát, megmaradt munkáit tanulmányozva építjük újjá, teremtjük meg legjobb tudásunk szerint a teljes díszüveget” – meséli Fűri Judit.
„nagy kihívás a Tiffany-üvegek rekonstrukciója”
Tiffany-üvegek régen és ma
„A legizgalmasabb részeket adják azok a századfordulón készült Tiffany-üvegek, melyek hajdan pasztellesebb árnyalatú, finomabban vegyített színűek voltak, de a ma gyártott replikáikban a lágyabb vonalasság már a múlté. Az ilyen üvegek az elmúlt évszázad alatt végleg elfogytak, és a jelenkori üveggyárak sajnos jól láthatóan harsányabb színvilágúakat készítenek. Hogyan hozzuk vissza ezt a karaktert? Hagyatékból felvásárolt darabkákra igyekszünk lecsapni, kollégáktól elkönyörögni egy-egy, a munkánkhoz hiányzó üvegdarabot. Egyetlen amerikai üveggyár, a Portlandben működő Uroboros gyűrűs-foltos és halszálkásnak nevezett üvegei voltak még ilyenek a hetvenes években, Tiffany újjáélesztett technológiájára építve, de ma már ez a gyár is megszűnt. A szintén amerikai Kokomo-üvegek kínálnak még megfelelő alapot, de sokszor ezeket is lágyítanunk kell ráfestett és beégetett üvegmázzal. E strukturált üvegek szépsége a fényben mutatkozik meg igazán. A vastagság változásával az üveg színárnyalatokban gazdag lesz, a fénytörések által pedig sziporkázó, aranyló élményt nyújt. A nyugodtabb, festői elemeket nem tartalmazó részekhez az USA-ban jelenleg is aktív Wissmach-gyár katedrál és ornament üvegeit használjuk” – sorolja a restaurátor. „Az egy-az-egyes vonalrajzok elkészítése után a sablonok alapján vágjuk ki az üvegtáblák megfelelő mintázatú részéből a leveleket, a szirmokat, a formákat, és csiszoljuk a lehető legpontosabbra, hisz az üvegek rusztikus felületét nehezebb ólomsínbe foglalni. Az ólomsín egyik oldalán a lágyforrasztás ad tartást, valamint a sínekbe kefélt gitt kínál hosszú élettartamot. A szinte láthatatlan laposacél-merevítés, a viharvas biztosít megfelelő statikát.”
Fűri Judit – építészeti üvegművészet
A Fűri Judit üvegein átszűrődő fény a Sonnenberg Házon túl mintegy százharminc helyszínen és közel ezerhatszáz négyzetméteren festi meg a teret. A Rózsák terei Árpád-házi Szent Erzsébet-templom tíz Róth-ablakának rekonstrukciója volt számára az első megbízás, melyet lakóházak és további templomok követtek, mint a Városmajori Jézus Szíve templom Sztehlo Lili által megálmodott kompozíciói. Saját tervezésű, hagyományos ólombetétes festett ablakait találjuk meg Egerben és Feketeerdő községben. Új technológiákat, a melegen rogyasztást, az olvasztást és a rétegelést is alkalmazza egyedi tervezésű munkáiban, akár a századforduló mestereinek módszereivel kombinálva. Ilyenek a Mezőtúri Református Kollégium lépcsőházában vagy az OORI Kalkuttai Szent Teréz-kápolnájában lévő monumentális ablakok. Róth Miksa műhelyében ötvenen is dolgoztak időnként, Fűri Judit ma csupán néhány jó szakember segítségével teremti újjá és alkotja meg ezeket a csodákat. Az építészeti üvegművészet sajnos kihalófélben lévő hivatás, kevéssé keresett és támogatott területe ez a teljes üvegművészeti szakágnak.
Borbás Dorka
üvegművész
