Kelecsényi Csilla textilművész kiállítása 2025. június 26. és július 15. között a Magyar Kárpitművészek Egyesülete Műhely Galériájában
A művész által a kiállítás címének választott fluiditás jelentése: folyékonyság, cseppfolyósság vagy mozgékonyság. Általános értelemben a fluiditás azt jelenti, hogy valami könnyen áramlik, mozog vagy változik. Kelecsényi Csilla részéről ez pontos választás, amely nemcsak a bemutatott műveket, de őt magát és az alkotáshoz való viszonyát is jellemzi.
Pályakezdésétől máig elsősorban autonóm képzőművészként dolgozik. Minden műfajt kipróbál, adaptál és elemeiben beépít műveibe: a festés, a kollázs, a kézzel merített papír, a szövés, a hímzés, a dizájn és az autonóm művészet határterületei egyaránt foglalkoztatják, ahogy az e tárgyak köréhez kapcsolható teoretikus kutatás is.


A performance műfajától a textilművészetig
Gazdag és sokrétű pálya az övé. Az izgalmas velemi kezdetekkor nem véletlenül fordult a performance műfajához, amely egy komplex lehetőség az érzékek, a színek, az anyagok, a mozgás, a hangok, a gesztusok, a gondolatok együttes, minden érzékszervre ható, intenzív megjelenítésére.
Amikor a textilt választja, a többrétegűség, a hasítás, a kinyitás, valamint a mélyebb rétegekbe való behatolás és betekintés érzékelhető. Anyagok és gondolatok transzparenciája valósul meg, válik kifejezésmóddá. Az alkotó megszólít, „becsalogat” minket a rétegek közé, mint egykor a Szálkonstrukciókkal, de ezúttal az áramlás és a folyamatérzékelés a domináns benyomás.


Textiltechnikák fluiditása
A járda vagy a térkép sem konkrét felület számára, hanem a viszonylagosság és a történeti mélység feltárásának lehetősége, amelyet különböző anyagkísérleti tapasztalatok bevonásával tár elénk. Dekonstruál és rekonstruál, ha kell, széttépi, majd újraépíti választott témáját. Használja a nyomat, a frottázs, az asszamblázs, a kollázs, a gépi varrás technikáját, módszertanát – színek, formák, képek, történetek és érzések rétegződnek egymásra, olvadnak össze, áramló, mozgó, fluid valóságokat létrehozva. Mert az így keletkező új alkotások soha nem egyneműek, egyjelentésűek – alkotó és befogadó számára újabb és újabb értelmezéseket, érzelmi kapcsolódásokat kínálnak.
Nincs ez másképp festményein sem. A mozgás, a lebegés és az áramlás az, ami primer látványként megszólítja a szemlélőt. A művész maga mondja, hogy nem törekszik túlzott tudatosságra; hagyja, hogy belülről felbukkanjon, leképeződjön a szín, az alak és a forma, amely megjelenik a képen. Ez az alkotásmód rokon a szürrealizmuséval, amely szintén úgy reflektál önmagára és a világra, hogy a tárgyi valóság feletti tartalmak megragadását tűzi ki célul. A képzelet, az álmok, a látomások és az ösztönök felszabadítására törekszik. A képcímek is utalnak ezekre a folyamatokra, mint az Olvadó struktúrák, az Olvadó színek vagy a Feloldódás, amelyek szövedéke rendkívül sűrű.


Öltésvariációk és vonalgesztusok
A Kiválasztódás-sorozatban kiterjedtebb foltok határozzák meg a kompozíciót. E nagyobb méretű és formájú színrétegek közül bukkannak felszínre – markáns, kontrasztos gondolatként vagy érzésként – a világos vonalalakzatok.
A Mikro és a Makro című akvarellek, illetve az Öröm képei hangsúlyos, meleg színeikkel elsősorban érzelmi és hangulati „víziókat” közvetítenek. De ahogy például az öröm érzése, megélése sem egynemű érzés, hiszen villódznak benne árnyalatok, emlékek és asszociációk, nincs ez másképp e képeken sem. Az izgalmas, többféle színben felbukkanó vonalgesztusok, színfoltrétegek érzékeltetik ezeket a vonatkozásokat.
És hogy mennyire folytonos és egységes az életmű, azt az Öltésvariációk tíz évvel korábbi kis sorozata mutatja, amely más eszközöket, anyagokat és technikát használva, de azonos gondolkodásmóddal fejezi ki alkotója üzeneteit. Itt is rétegeket, foltokat, grafikus, szabad vonalakat, színeket látunk – gondolati és érzelmi rétegeket.
Kelecsényi Csilla művei folyamatos áramlásban, mozgásban létező, szabad lelket közvetítenek. Olyan alkotót, aki folyamatosan reflektál a világra és önmagára, emlékekre és jelenvalóra, érzésekre, ösztönökre és gondolatokra – mindezt a tudattalan elemi kitárulkozásával. Különleges világ ez, amely csak látszólag kaotikus, valójában gazdag, kézzelfogható léleküzeneteket közvetít.
Elhangzott 2025. június 26-án, a kiállítás megnyitóján.
Urbán Ágnes
művészettörténész
Főcím kép:
Őszi vázlat; papír, akril; 23,5×23,5 cm; 2024 (Fotó: Sulyok Miklós)






