A Fery Antal fametsző művészetéről megjelent kötetről

A képzőművészettel, iparművészettel, tervezőművészettel kapcsolatos könyvkiadás a rendszerváltást követően megroppant. A kiadók megszűnése, átalakulása, az úgynevezett profiltisztítás egyik áldozata a művészeti könyvkiadás lett, amely azonban az elmúlt évtizedekben új lendületet is vett, átalakult. Nagy különbségek vannak a szó szoros értelemben vett művészettörténeti kiadványok terén, ahol egyrészt láthatók reprezentatív művészeti albumok, másrészt egy-egy jeles művészről megjelentetett portrékötetek, míg a kortárs művészet területén jelentős átrendeződést érzékelni. Könyvkiadók inkább összefoglaló kiadványoknak lettek, lesznek gazdái, s ezen a piacon hangsúlyosan jelennek meg munkák különböző galériák gondozásában, ugyanakkor erősen lecsökkent a múzeumi kiadványok sora. Az egy-egy képzőművész vagy iparművész munkásságát bemutató kötetek kiadói egyre több esetben galériák lesznek, valamint hangsúlyosan maguk az alkotóművészek.

„nagy öröm, ha olyan művészről jelenik meg könyv, akinek munkássága… fontos és meghatározó”

Kétségtelen, hogy ez a megjelenés is ellehetetlenült volna, ha a Nemzeti Kulturális Alap évekig, folyamatosan ne áldozott volna jelentős összegeket e kiadványok megjelenésének támogatására. Ezen a piacon nagy, hiányt pótló szerepet vállal az utóbbi években az MMA Kiadó, de immár hosszú folyamatosságával jelentős a Hungart Egyesület egy-egy művészről szóló kiadványa, s ilyen volt a Kossuth Kiadó A magyar festészet mesterei sorozata is. A megjelentetett szakirodalom a XX. század jelentős művészeiről igen ellentmondásos. Néha-néha már túlreprezentálásnak is tanúi vagyunk, más esetben, esetekben kifejezetten elhallgatásnak kell tekintenünk a kiadási gyakorlatot.
Meg kell azonban azt is jegyeznünk, hogy az elmúlt évtizedekben szinte hatványozottan nőtt a művészetelméleti, művészetfilozófiával, a művészettörténet elvi és gyakorlati problémáival foglalkozó kötetek száma. Mindezt természetesen az az óriási további változás is befolyásolja, melyet a digitális fejlődés okoz, hogy egyes alkotókról információkat csak az interneten találunk, másokról épp ott nem. A nyomtatott szakirodalom további jelentősége, jövője, perspektívája pedig már-már vitatott. Ilyen körülmények között nagy öröm, ha olyan művész munkásságáról jelenik meg könyv, akinek munkássága a szorosan vett szakmai közvélekedésben ismert, ám, amikor személye és tevékenysége, annak esetleges tanulmányozási lehetősége szóba kerül, akkor az érdeklődő nehéz helyzetbe kerül. Mert Fery Antal grafikusművész alkotói oeuvre-je ilyen – fontos és meghatározó –, ám munkásságát és annak opuszait eddig csak egy több mint másfél évtizede megjelent kötet ismertette, s nagyon szétszórt kiadványok felkutatásával vagy valamikori Ex Libris gyűjtőinek, gyűjteményeinek felkutatásával lehetett megismerni.

„az ex libris műfajának legelismertebb, igen termékeny mestere lett”

Épp ezért is köszöntjük örömmel a szerencsi Zempléni Múzeum kiadásában, 2023-ban megjelentetett Válogatás Fery Antal fametszeteiből című kötetet. A művész 1908-ban született Szerencsen sokgyermekes iparoscsaládba, ahonnan a Szerencsi Cukorgyár ösztöndíjával került a fővárosba. A patinás Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola növendéke lett 1927-ben és 1935-ig folytatta itt tanulmányait. Először Helbing Ferenc növendéke lehetett, majd mestere – életre szóló hatást gyakorolva rá – Varga Nándor Lajos lett. Ezekben az években volt e kitűnő szakmai, művészi felkészítést adó iskola növendéke hosszabb-rövidebb ideig például Fassel-Lousa Ferenc, a későbbi textiltervező, festő, Gyarmathy Mihály, aki később Michel Gyarmathyként vált Párizsban világhírűvé, vagy éppen Tóth Imre, aki Amerigo Totként lett szintén világszerte ismert szobrász.
Az iskola elvégzését követően Fery Antal – akkori kifejezéssel – merkantil grafikai tevékenységet folytatott, plakátokat, kiállítási grafikát tervezett. Kimagasló betűrajzolói képességei folytán együtt dolgozott Konecsni Györggyel (akivel azonos évjárat volt), s Konecsni több munkájának társszerzője is lett (Hortobágy, Ungheria, Wegry). Pályájának ezt az időszakát és profilját azért is indokolt számba vennünk, mert későbbi fametsző munkásságából visszatekintve, élete e fontos éveivel nem sokat foglalkozott a szakirodalom. Pedig izgalmas jelenségnek lehetünk tanúi, nevezetesen annak, hogy a harmincas években a reklám iránti gyorsan növekedő piac folytán, egyrészt sok olyan grafikus foglalkozott a vizuális művészet ezen ágával, akik később is az alkalmazott grafika vonzásában maradtak alkotóként, de sok olyan művész is dolgozott e területen, akik később, pályamódosításukat követően váltak igazán ismertté. Legyen az első Vásárhelyi Viktor (később Vasarely), aki 1930-ban ugyan elhagyta az országot, de alap iskoláit itthon végezte, s elsősorban a reklámgrafika területén. Rögtön utána említhetjük épp Vásárhelyi korábbi mesterét, Bortnyik Sándort, aki grafikusként működött, de ide sorolhatjuk Molnár C. Pál, Kling György, Berény Róbert festőket vagy épp Kaesz Gyulát. Az alkalmazott grafikusi „lét” tehát sokaknak megadja, megadta a lehetőséget a továbblépésre vagy inkább így: az átlépésre.

Fery Antal már iskolai tanulmányai során, épp mestere, Varga Nándor Lajos hatására megkedvelte a fametszést, de még évekig merkantil grafikai megbízásoknak tett eleget, méghozzá sikeresen. Utólag, sok évtized távlatából ennek fontossága kiemelt, hiszen a később kitűnő tömörítő, lényegre tapintó fametszői munkásságban a reklámgrafikai múlt fundamentálisnak tűnik, hadd utaljunk ismét kivételesen magas színvonalú, korábbi gyakorlatban gyökerező betűkultúrájára. Még 1945 után is elsősorban alkalmazott grafikai feladatoknak tett eleget, plakátokat tervezett, s mindig kitűnt emblematikus, különleges tipográfiai megoldásaival. Mindezt most azért kell kiemelnünk, mert életműve teljességének megértéséhez, átfogásához ez nélkülözhetetlen, de a korábbi munkásságáról szóló elemzések erről nem igen szólnak.
Plakátjaival az ötvenes, hatvanas években is jelen volt minden fontosabb kiállításon. E munkássága nagyra becsülését az is jelzi, hogy egy 1938-ban tervezett Minden kézbe könyvet című plakátjából Orosz István 2007-ban aktuális könyvheti plakátot tervezett. Kétségtelen azonban, hogy fokozatosan kerül előtérbe a sokszorosító grafika művelése, majd azon belül a fametszés, a kisgrafika, az ex libris készítése. 1959-ben alakulhat meg a Kisgrafika Barátok Köre, amelynek alapító tagja, 1978-tól pedig elnöke, egészen haláláig. 1962-ben jelent meg negyven ex librisét tartalmazó mappája, melynek darabjait a magyar kultúrtörténet jelentős személyiségeiről készítette. 1994-ben bekövetkezett haláláig kisgrafikai szinten páratlan alkotómunkásságot folytatott, az ex libris műfajának legelismertebb, igen termékeny mestere lett.

„Fery Antal enciklopédiája – nyolc téma az enciklopédikus műveltségű Fery Antaltól”

A megjelentetett kiadvány ebbe a szinte kimeríthetetlenül gazdag életműbe enged bepillantást oly módon, hogy Horváth Hilda művészettörténész írt – bizonyos, imént jelzett hiányosságokkal együtt is – jól tájékoztató bevezető tanulmányt, majd ezt követően nyolc (!) témában tekinthetjük át a művész kisgrafikai életművének esszenciáját. Pontos tehát Horváth Hilda címbeli fogalmazása: Fery Antal enciklopédiája. Valóban enciklopédikus Fery Antal műveltsége, rengeteg tudomány- és szellemi terület hozzáértőjeként áll előttünk, aki szintén kivételesen tájékozott a különböző művészeti ágakban, a kultúrtörténetben, és nagy empátiával hozza hozzánk közel a tudomány, a kultúra és a művészet kimagasló személyiségeit.

Az ex libris alkotásánál nem elég a téma megmetszése, de külön koncentrált figyelmet kíván az alkotó részéről az a körülmény, hogy könyvjegyét egy személynek ajánlja, akinek ez a kisgrafika azt jelzi – egy-egy könyvbe beragasztva vagy behelyezve –, hogy az adott könyv az ő személyes tulajdonában lévő kiadványok egyike. Vagyis a művész valamilyen szerény vagy határozott módon utal a gyűjtő személyiségére is. Kivételesen összetett feladat, ráadásul egy-egy olyan méretű metszetben (melyek döntően álló formátumúak), melyek magassága ritkán haladja meg a tíz centimétert, s szélesség a hét centimétert.

„Az életmű több mint 2 000 kisgrafikai munkájából e kötet mintegy 200 darabot ad közre.”

Fery Antal fametszői, kisgrafikai életműve több mint kétezer munkából áll, ami hihetetlenül komoly munkafegyelemre, folyamatos invencióra is utal. Ebből a hatalmas életműből e kötet a jelzett témákban – címerek, üdvözletek, állatok, néprajz, karácsony, újév, híres emberek, betűkompozíciók, épületek, szobrok, hajók – ad közre mintegy kétszáz kisgrafikát, pontos adatolással, melyek között még arra is jut figyelem, ha a közlés nem 1:1 méretarányú. A teljes életmű és a közölt metszetek közötti óriási mennyiségi különbség miatt hatalmas volt a felelőssége a művek válogatóinak, akik azonban a Fery Antal hagyaték legjobb ismerői, jelesül Bánki Fery Veronika műfordító, aki a művész leánya, és Kiss István grafikusművész, aki egyben a könyv igényes tervezője, s mint megtudtuk: őt dicséri a válogatás nyolc fejezetre osztott szerkezeti megoldása. Bizonyosan jó munkát végeztek, hiszen a könyvet lapozva valóban, az alkotó számára minden fontos témával találkozik az olvasó.

Örömmel látjuk, ahogy a mester kisgrafikával köszöntötte Veronika lánya megszületését, majd, hogy ötéves korában – Veraként – édesapja már könyvgyűjtőnek avatja, majd hogy Vera 17 évesen gyönyörű pávás ex librist kap ajándékba, s hogy – már mint Veronika Bánki – 1988-ban egy lovas Háromkirályok, majd egy évvel később egy Angyal ábrázolásával kap metszett ajándékot édesapjától. A személyesség, a szeretet így válik egyetemessé. A kiadvány megjelentetője tehát a szerencsi Zempléni Múzeum, amely szülővárosában máig elmélyülten foglalkoznak Fery Antal nagy kincset jelentő művészi hagyatékával. Külön köszönet Majoros Judit múzeumigazgatónak, aki a kiadvány felelős kiadója.
Végül két utalás Fery Antal alkotói nagyságára. A második világháborút követően a már jól ismert művész, fiatal, pályakezdő grafikusokat foglalkoztatott, munkát, segítséget is adva számukra. Fery Antal mindig emlegette, hogy a fiatalok sorából már akkor két fiatalemberre figyelt fel: Szász Endrére és Kass Jánosra. Kass Jánossal életre szóló barátság kerekedett, s ezért is idézzük Kass fontos mondatait (egyébként a könyv fülszövegeként olvasható): „Fery Antal fametszeteinek az értéke felbecsülhetetlen, mert e fába metszett igazgyöngy-szemek a huszadik század magyar műveltségének »egyperces novellái« (Örkény után szabadon). Ma már ismeretlen ez az alkotói alázat, aszkétizmus, fegyelem, amivel a mester középkori szerzetesként fába véste mestersége ars poeticáját.”

A másik utalás befejezésként: a már kizárólag fametszéssel foglalkozó Fery Antal magyar képgrafikai kánonba helyezését is hiányosnak tartva – szinte csak véletlenszerű példálódzással – hadd ismertethessem a Kisgrafika Barátok Köre 1974-ben megjelentetett ajándékmappája művész résztvevőinek névsorát, akik tehát a következők: Ágotha Margit, Bordás Ferenc, Diskay Lenke, Fery Antal, Gyulai Líviusz, Kondor Lajos, Reich Károly, Rékassy Csaba, Rozanits Tibor, Stettner Béla, Szabados Árpád, Varga Nándor Lajos. Kiváló névsor, akik egyébként ebben a kis mappában mindannyian fametszettel szerepelnek. Fery Antal életműve ebben a közegben „érzi jól magát”, amelyre ismét csak ráirányíthatja figyelmünket a fentiekben jelzett és minden elismerésünkre méltó kiadvány.

Feledy Balázs
művészeti író

Válogatás Fery Antal fametszeteiből, Zempléni Múzeum, Szerencs, 2023. Felelős kiadó: Majoros Judit, szerkesztette: Bánki Veronika, a bevezető tanulmányt írta: Horváth Hilda, a metszeteket válogatta Bánki Veronika és Kiss István, a könyvet Kiss István tervezte, az angol nyelvű fordításokat Szász Elizabeth készítette, 240 oldal, a könyvet a Kapitális Nyomdaipari Kft. (Debrecen) nyomta.

Felhasznált irodalom:

Kemény György (szerk.): 100 + 1 éves a magyar plakát – A magyar plakátművészet története 1885, Budapest, Műcsarnok, 1986.
Bakos Katalin: 10 x 10 év az utcán – 1890–1990 – A magyar plakátművészet története, Budapest, Corvina Kiadó, 2007.
Fery Veronika (szerk.): Fery Antal élete, munkássága, alkotásainak jegyzéke, tanulmány: Dr. Soós Imre, Miskolc, B.A.Z. Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2005.
Ágotha Margit (szerk.): Magyar Kisgrafika 1974 – a XV. Nemzetközi Ex Libris Kongresszus (Bled, Jugoszlávia) ajándékmappája, Budapest, Kisgrafika Barátok Köre, 1974.

Fotók:

1. Cziglédi Tihamér – Agria, Eger látképe régi metszet után, „NE INDOCTUS MORIAR”; 60 x 100 mm; 1967 (Forrás: Válogatás Fery Antal fametszeteiből című kiadvány)
2. Rákóczi · 1676–1735–1976 · CUM DEO PRO PATRIA ET LIBERTATE – Rákóczi Ferenc arcképe, kardot tartó sas kocsikerékkel, a családi címer; 75 x 108 mm; 1978 (Forrás: Válogatás Fery Antal fametszeteiből című kiadvány)
3. BÚÉK PF 1973 · Dr. Kertész Dénes – Állatok az állatorvos rendelője előtt; 87 x 125 mm; 1972 (Forrás: Válogatás Fery Antal fametszeteiből című kiadvány)
4. Anatolij Kalasnyikov – Stilizált oroszlán; 80 x 76 mm; 1971 (Forrás: Válogatás Fery Antal fametszeteiből című kiadvány)
5. Vay Ádám Múzeum · Vaja · V. Á. M. · 1964. október 4. – A vajai vár; 78 x 117 mm; 1980 (Forrás: Válogatás Fery Antal fametszeteiből című kiadvány)
6. Vay Ádám Múzeum Vaja · V. Á. M. · Thököly Imre · 1657–1705 · Munkács – Thököly Imre arcképe, a munkácsi vár; 70 x 100 mm; 1979 (Forrás: Válogatás Fery Antal fametszeteiből című kiadvány)
7. Kelet visszatérésének emlékére · A M. E. G. E. · 1940 – Szent László lovon, angyallal; 100 x 80 mm; 1940 (Forrás: Válogatás Fery Antal fametszeteiből című kiadvány)
8. Mátyás király születésének 500. évfordulója · 1440–1940 – Mátyás két angyal között, koronával, címerekkel a bautzeni dombormű alapján; 198 x 160 mm; 1940 (Forrás: Válogatás Fery Antal fametszeteiből című kiadvány)
9. A könyvnyomtatás 500 éves · 1440–1940 · Gutenberg – Gutenberg portré; 120 x 100 mm; 1940 (Forrás: Válogatás Fery Antal fametszeteiből című kiadvány)
10. Gárdonyi emlékezete · 1922–1972 · Eger, Megyei Könyvtár – Gárdonyi portré, az egri várral; 123 x 85 mm; 1972 (Forrás: Válogatás Fery Antal fametszeteiből című kiadvány)
11. Visegrádi Alice · Miskolc · és · Pokorny László szds · Sárospatak · jegyesek 1941 küszöbén – Székely kapu, fiatal pár; 89 x 60 mm; 1941 (Forrás: Válogatás Fery Antal fametszeteiből című kiadvány)
12. Lieto · Natale · Felice · Anno · Novello · 1941. Famiglia · Pallay – Angyalok, pásztorok, betlehemi csillag; 130 x 100 mm; 1940 (Forrás: Válogatás Fery Antal fametszeteiből című kiadvány)
13. Gloria in excelsis deo – A Szent Család, pásztorokkal, angyalokkal; 125 x 85 mm; 1972 (Forrás: Válogatás Fery Antal fametszeteiből című kiadvány)
14. BÚÉK P. F. 1969 · Fery Antal – Madár, híres műemlékek, pl. Lánchíd, Blazsennij, Szabadság szobor stb.; 120 x 80 mm; 1968 (Forrás: Válogatás Fery Antal fametszeteiből című kiadvány)
15. Dr. Soós Imre · Vincent van Gogh · 1853–1890 · 1970 – Van Gogh kalapos arcképe; 115 x 75 mm; 1970 (Forrás: Válogatás Fery Antal fametszeteiből című kiadvány)